Valószínűleg nem marad következmények nélkül a PestiSrácok.hu oknyomozó cikke, az, hogy a Szegedi Törvényszék bírója, dr. Nóvé Ágnes úgy vett részt a Szeviép-ügyben másodfokon eljáró bírói tanácsban, hogy ezt érintettség okán nem tehette volna meg.
A PestiSrácok.hu megkeresésére a törvényszék eddig nem válaszolt, az azonban sokatmondó és árulkodó, hogy tegnapi cikkük után a százmilliós önkormányzati munkát is elnyert cégben érdekelt Nóvé Ágnes mindent törölt az egyébként nyilvános Facebook-oldaláról. A portál megkeresésére az Országos Bírói Hivatal elnöke már válaszolt. Dr. Senyi György azt írta, hogy a cikkben foglalt tényállítások alapján jelentéstételre és igazgatási vizsgálat lefolytatására kötelezte a Szegedi Törvényszék elnökét.
Mint a PestiSrácok.hu megírta, a furcsa módon elsőfokú ítélettel homlokegyenest ellentétes másodfokú felmentő ítéletet követően kutakodni kezdtek a Szeviép után, ugyanis a bírói tanács olyan különös indokokkal állt elő, hogy nem analizálták a cég működésének teljes könyvelését, kiragadott részletekből pedig nem lehet kétséget kizáróan megállapítani a bűnösséget. Vagyis hiába volt a per tárgya a vád szerinti csődbűncselekmény időszaka, a tanácsvezető a cég előéletének dokumentumait hiányolta, ezért a három volt Szeviép-vezéreire, Botka beszállítóira, családok százainak megnyomorítóira a Szegedi járásbíróságon még kimért 16 év börtönbüntetés vált köddé.
Az oknyomozás során pedig egészen elképesztő összefüggésekre bukkantak a Szegedi Törvényszék több bírája, többek közt a Szeviép-ügyben felmentő ítéletet hozó tanács két tagja és a szegedi önkormányzat között.
A tanács tagja, dr. Nóvé Ágnes (képünkön jobbra) ugyanis az ÉPTÁRKER Kft. tulajdonosa, méghozzá férjével – tehát kicsi családi cégről van szó, amely 2018-19-ben három munkát is végzett Szeged városának. Szeged legnagyobb zöldberuházásában egy konzorciummal 750 milliós beruházást, azon kívül egy tourinform iroda kialakítását és egy óvodai tetőcserét végzett el. Mindez pikáns abból a szempontból, hogy a vádlottak padján olyan vállalkozók ültek, akik szintén az önkormányzat beszállítói.
Lecsupaszítva a történteket a tényekre, Szeviép-ügyben Botka beszállítója felmentette Botka beszállítóit – vagy legalábbis közreműködött a felmentésben.
Azt is bemutattuk, hogy ekkora volumenű munkák kifejezetten kiugrónak számítottak a kicsi cég életében, ugyanis korábban az éves bevételük kevesebb volt, mint amennyit a három rövid határidejű munkáért kaptak. A bírókról, bírók jogállásáról szóló törvényben van egy passzus, ami alapján felmerül, hogy egyáltalán lehet-e gazdasági vállalkozása egy bírónak, pláne olyan, amelyik közpénzeket nyer.
A PS megkeresésére elsőként az Országos Bírói Hivatal, annak a napokban kinevezett új elnöke válaszolt.
Dr. Senyi György azt írja, hogy a megkeresés nyomán, illetve a cikkben foglalt tényállítások alapján jelentéstételre is igazgatási vizsgálat lefolytatására kötelezte a Szegedi Törvényszék elnökét. Hozzáteszi, hogy amennyiben a jelentés vagy a vizsgálat kötelezettségszegést tárna fel, azzal kapcsolatos intézkedéseket az arra jogosultak haladéktalanul megteszik.
Az OBH elnöke emlékeztet arra is, hogy mivel a Szeviép-ügyben védői és ügyészi fellebbezés is érkezett, harmadfokú eljárásban teljes körű felülbírálatra nyílik lehetőség. Ennek kapcsán keresték meg és kérdezték ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt. Elsőként azt, hogy is kell értelmezni a törvényt, lehet-e bíró cégtulajdonos.
Lomnici Zoltán felidézte a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvényt, amelynek 40. § (2) bekezdése kimondja:
„Bíró nem lehet gazdasági társaság, kooperációs társaság, szövetkezet vezető tisztségviselője vagy személyes közreműködésre kötelezett tagja, gazdasági társaság, kooperációs társaság, szövetkezet felügyelőbizottságának tagja, gazdasági társaság, kooperációs társaság korlátlanul felelős tagja, valamint egyéni cég tagja, továbbá gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végző civil szervezet vezető tisztségviselője.”
Jelen esetben az ÉPTÁRKER Kft.-nek két tulajdonosa van, dr. Nóvé Ágnes tehát nem korlátlanul felelős tagja a cégnek. Ugyanakkor további kérdéseket vet fel, hogy mi a helyzet akkor, ha a tulajdonosok közös háztartásban élő közeli hozzátartózók. Ők ugyanis férj és feleség…
Az alkotmányjogász szerint erre részletesen nem tér ki a törvény, hétköznapi szóhasználattal ez akár egy jogi kiskapu is lehet. Bár megkérdezték a Szegedi Törvényszéket, ezidáig nem kaptak arra választ, hogy dr. Nóvé Ágnes jelentette-e, hogy Szeviép-ügyben fennállhat vele szemben az összeférhetetlenség.
Az alkotmányjogász kiemelte, a gyakorlat szerint ennek tényét a bíró minden esetben bejelenti.
A bíró köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel. Az érintett bírák legkésőbb az összeférhetetlenségi ok keletkezésétől számított 30 napon belül kötelesek közös megállapodással kezdeményezni az összeférhetetlenségi ok megszüntetését. Ha a bíró a kötelezettségének az előírt ideig nem tesz eleget, a munkáltatói jogkör gyakorlója a határidő lejártától számított 5 napon belül határozatban állapítja meg az összeférhetetlenség fennállását és kezdeményezi a bíró felmentését – mondta Lomnici.
Hozzátette, a törvény értelmében a fenti szabály megsértése esetén etikai, illetve fegyelmi eljárás következhet.
Mi történik, ha kiderül egy bíróról, hogy döntött egy cég ügyében tanácstagként, és egyébként tulajdonos egy cégben, amely az adott cégtől pénzhez jutott közbeszerzés/megbízás keretében?. Az alkotmányjogász úgy vélekedett, hogy ha mindez bizonyítást nyer, az olyan összeférhetetlenségi ok lehet, ami további intézkedéseket vonhat maga után.
Miután nem jelentette, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a munkáltatói jogkör gyakorlója határozatban állapítja meg az összeférhetetlenség fennállását és kezdeményezi a bíró felmentését. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 90. §-a szerint a bírót fel kell menteni, ha az összeférhetetlenséget jogerős határozat megállapította – jelentette ki Lomnici Zoltán.
Mindez azonban csak egy lehetséges forgatókönyv a történtek miatt, de ettől még mindig adott egy másodfokon meghozott felmentő ítélet az utóbbi évek egyik legkiemeltebb, társadalom által is követett büntetőügyében, amelynek több száz család a károsultja. Ha a felmentő ítéletet hozó bírói tanácsnak akár egyetlen tagjáról kiderül, hogy nem járhatott volna el, mert összeférhetetlenség áll fenn vele szemben és azt nem jelentette, akkor az az ítélet törvényességét mindenképpen megkérdőjelezi.
Lomnici Zoltán aláhúzta, ha egy tényleges összeférhetetlenség valóban bizonyítást nyer, az a későbbiekben – például egy perújítási eljárásban – hatással lehet az ítélet jogerős mivoltára.
Ráadásul ahogy az a tényfeltáró riportsorozat következő részében kiderül, nem csak a tanács egyik tagjának ítélkezése és részvétele aggályos a Szeviép-ügyben…
