Fehérorosz válság: vízágyúval oszlatta szét a fehérorosz rendőrség szerda este Minszkben az Aljakszandr Lukasenka elnök aznapi váratlan beiktatása ellen tüntető tömeget.
Külföldi tudósítók és szemtanúk elmondása szerint a rendvédelmi szervek feloszlatták a főváros központjában, a Győzelem terén összegyűlt többezres tömeget, és csuklyás rohamrendőrök többtucatnyi embert őrizetbe vettek, majd rabszállítókba tuszkoltak.
Fehéroroszországban augusztus eleje óta tüntetnek, amióta a vitatott tisztaságú – 9-án tartott – elnökválasztások után Lukasenkát hirdette ki hatodszor is győztesnek a központi választási bizottság a szavazatok több mint 80 százalékával.
A vízágyúk bevetését a fehérorosz belügyminisztérium minszki főosztályának szóvivője is megerősítette. Natalja Hanuszevics elmondta, hogy adminisztratív eljárás keretében legalább tíz embert őrizetbe vettek.
A Vjaszna fehérorosz jogvédő szervezet szerda este közölte, hogy az értesülései szerint 115 embert vettek őrizetbe a tüntetések során, a többségüket Minszkben.
A 26 évi elnökség után a lemondását sürgető felszólításokról tudomást sem véve Lukasenka a törvények szerint előírt október 9-i dátum helyett már szerdán letette a hivatali esküt. A szertartás általában fontos állami eseményként nagy nyilvánosságot kap, most zárt ajtók mögött zajlott. Külföldi vendégeket nem hívtak meg.
Az ellenzék nem ismeri el Lukasenka győzelmét, az Egyesült Államok és az Európai Unió pedig szankciókat készít elő a választás lebonyolításában és az azt követő tüntetések elnyomásában részt vevő tisztségviselők ellen.
Szerda este tiltakozók ezrei meneteltek az utcákon az ellenzék vörös-fehér zászlóival, az elhaladó autók szolidaritásuk jeleként dudáltak.
Az egyik transzparensen a „Ha 80 százaléka van, miért fél tőlünk?” felirat volt olvasható. A vízágyúk bevetésekor többen megsérültek – jelentette az Interfax orosz hírügynökség.
A tiltakozók korábban kezdtek el gyülekezni városszerte kisebb csoportokban. „Szása, gyere ki, gratulálni akarunk” – skandálták egyesek az elnököt becézett keresztnevén szólítva.
Lukasenka eddig a támogatója, Vlagyimir Putyin orosz elnök segítségével tudott szembeszállni a tiltakozással – jegyezte meg a Reuters hírügynökség.
A mindössze 9,5 milliós lélekszámú Fehéroroszország Moszkva számára a NATO-val szembeni ütközőállamként, valamint kőolaj- és földgázszállításainak tranzitországaként fontos. A múlt heti orosz-fehérorosz csúcstalálkozón Putyin 1,5 milliárd dolláros hitelt nyújtott Lukasenkának, és a két ország Szláv Testvériség fedőnéven közös hadgyakorlatot tart. A hadgyakorlat részeként szerdán orosz ejtőernyősök érkeztek Fehéroroszországba.
Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov kijelentette, hogy a szerdai eskütétel „a fehérorosz vezetés szuverén döntése volt”.
Berlin kijelentette, hogy demokratikus legitimitás híján nem ismeri el Lukasenkát az ország elnökének.