Elméletben jól fest az ötlet, ám a valóságban elég sok minden félremehet.
Egy népszerű tudományos elmélet szerint, a globális felmelegedés elleni küzdelem egyik eszköze lehet kis részecskék szétszórása a sztratoszférába, amelyek visszatükrözik a Nap sugarait. Csakhogy a szakértők még tudják, pontosan milyen kockázatai lennének egy ilyen beavatkozásnak, illetve azt, hogy pontosan miként működne a módszer – ezutóbbi aggasztja leginkább a kutatókat.
A projektet a Harvard Egyetem vezeti, tervek szerint meteorológiai léggömbökkel juttatták volna fel a nap sugarait visszaverő részecskéket, hogy megvizsgálják a módszer hatását. A kísérletet az év második felében tervezték véghez vinni Svédország felett, ám az egyetem egyik tanácsadó bizottsága azt javasolta, inkább fújják le az akciót.
A javaslat szerint a kutatóknak először vizsgálják meg a kísérlethez használt eszközöket, illetve szondáztassák meg a svéd közvéleményt is tervükről.
„Függetlenül attól, hogy a kísérlet megvalósul, egy ilyen geotechnikai kutatás esetében fontos a párbeszéd mind a tudományos közösségen belül, mind a társadalom egészével” – olvasható a tanács közleményében, amely jelenleg azon dolgozik, hogy kapcsolatba lépjen és felmérje a svéd nyilvánosság véleményét a megosztó kísérlettel kapcsolatban.
A Nap kitakarását vizsgáló projekt várhatóan 2022-re fog tolódni.
