A tuberkulózis, más néven tüdőbaj vagy gümőkór, olyan fertőző betegség, amelyet a Mycobacterium tuberculosis, vagyis a tbc kórokozója okoz. A tbc baktériuma világszerte jelentős egészségügyi problémát jelent, különösen a fejlődő országokban, ahol az esetek száma továbbra is magas. A tuberkulózis gyógyítása évtizedek óta kihívás a tudomány számára. A tüdőbaj tünetei szörnyűek és sok esetben halálosak, ráadásul a tuberkolózis gyógyítása is egyre nehezebbé válik. A WHO statisztikái pedig egyenesen aggasztóak: a tbc-fertőzések száma robbanásszerűen növekedett az elmúlt időszakban.

A tuberkulózis (tbc) ismét előtérbe került, mint a világ egyik legveszélyesebb fertőző betegsége, amelyet a Mycobacterium tuberculosis okoz. Ez a kórokozó leggyakrabban a tüdőt támadja meg, de a test más részeire is átterjedhet. A WHO legfrissebb jelentése szerint 2023-ban a tbc-fertőzés mintegy 8,2 millió embert érintett világszerte, és ez a legnagyobb esetszám-növekedés 1995 óta. A gümőkór gyógyítása azonban az utóbbi években sokat fejlődött, bár a betegség kezelésének kihívásai továbbra is fennállnak, különösen a gyógyszer-rezisztens eseteknél, amelyek globálisan egyre erősebben terjednek.

A tbc-fertőzések robbanászszerű terjedéséről számolt be a WHO friss jelentése
A tbc-fertőzések robbanászszerű terjedéséről számolt be a WHO friss jelentése
Fotó: BSIP via AFP

Újra tarol a tbc-fertőzés

Ugyan a tuberkulózisos halálesetek száma enyhén csökkent, a teljes megbetegedési szám 2023-ra 10,8 millióra emelkedett. 

A tbc gyors terjedésének oka sokszor az alulfinanszírozott egészségügyi rendszerekben és a gyógyszer-rezisztens törzsek kialakulásában rejlik.

Ezek a tüdőbaj, vagyis a tbc tünetei

A tüdőbaj tünetei közé tartozik a tartós köhögés, láz, éjszakai izzadás és fogyás, amelyek akár hetekig vagy hónapokig is fennállhatnak. Ezek a tünetek súlyosbodhatnak, ha nem kezelik őket időben, és tovább növelik a fertőzés átterjedésének kockázatát. A tbc lappangási ideje általában 2-12 hét, de sok esetben hosszabb is lehet. Az egészségügyi szervezetek sürgetik a hatékony tbc-szűrés bevezetését és a megelőző intézkedések megerősítését, hogy csökkentsék a betegség terjedését.

A tbc védőoltással megelőzhető;tbc elleni oltást, vagyis a BCG-oltást főként újszülötteknél alkalmazzák olyan országokban, ahol a tuberkulózis gyakori. Az oltás elsősorban a súlyos tbc-s megbetegedések ellen nyújt védelmet a kisgyermekeknél, azonban a felnőtteknél a tüdőtuberkulózis megelőzésében kevésbé hatékony. Ezért továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetni a tbc szűrésére.

A tbc gyógyítása többfajta gyógyszer kombinációjával érhető el. Az alapkezelés a következő készítményeket tartalmazza:

  • Isoniazid (INH): Hatékony a tbc-baktériumok ellen, és gyakran része a kezelésnek.
  • Rifampicin (RIF): Széles spektrumú antibiotikum, amely erősen hat a tbc ellen.
  • Pyrazinamid (PZA): Kiegészítő gyógyszer, amely segít a baktériumok elpusztításában a savas környezetben.
  • Ethambutol (EMB): Gátolja a baktériumok sejtfalának képződését, és része lehet a kezdeti kezelésnek.

A tuberkulózis kezelése általában 6 hónapig tart, ez idő alatt az említett gyógyszereket kombinálva alkalmazzák.

A tuberkulózis (tbc) kórokozója, a Mycobacterium tuberculosis
A tuberkulózis (tbc) kórokozója, a Mycobacterium tuberculosis
Fotó: BSIP via AFP

Világméretű erőfeszítések a tbc felszámolására

A tbc ellen kidolgozott globális programok eddig mintegy 79 millió életet mentettek meg 2000 óta, de a WHO szerint még mindig komoly különbségek vannak az egyes régiók között. Különösen Délkelet-Ázsiában, Afrikában és a Csendes-óceáni térségben tapasztalható magas megbetegedési arány. A világon a legtöbb új esetet Indiában, Indonéziában és a Fülöp-szigeteken regisztrálják, ahol a lakosság nagy részét érinti a betegség.

Egyre jobban terjed a tbc gyógyszer-rezisztens változata

A tbc gyógyszer-rezisztens formái akkor alakulnak ki, amikor a Mycobacterium tuberculosis baktériumok ellenállóvá válnak a standard antituberkulotikus gyógyszerekkel szemben. Ez leggyakrabban a nem megfelelő vagy megszakított kezelés következménye, például ha a betegek nem tartják be az előírt gyógyszeres terápiát, túl korán abbahagyják a kezelést, vagy nem megfelelő minőségű gyógyszereket kapnak. Ilyen körülmények között a baktériumoknak lehetőségük van alkalmazkodni és mutálódni, ami rezisztens törzsek kialakulásához vezet.

A WHO legutóbbi, 2023-as jelentése szerint világszerte mintegy 400 000 embert érintett a gyógyszer-rezisztens tbc, ami komoly közegészségügyi válságot és egészségbiztonsági fenyegetést jelent.

Aggasztó, hogy ezeknek az eseteknek csak körülbelül 40%-át kezelték megfelelően, ami tovább növeli az ellenálló törzsek terjedésének kockázatát.

A gyógyszer-rezisztens tbc kezelése hosszabb ideig tart, költségesebb, és gyakran súlyosabb mellékhatásokkal jár, mint a gyógyszerérzékeny formáké.

Forrás

Hirmagazin.eu