A jogi és politikai kérdéseket hajlamosak vagyunk szétválasztani a fejünkben, mondván: előbbiek a szakmára, utóbbiak pedig a választókra és a választott vezetőkre tartoznak.
Az esetek többségében nincs is különösebb összeütközés a két szféra között, de ha a szabályozási környezet nem megfelelő, akkor hamar elszabadulnak az indulatok. Ez történt Németországban is, ahol Oszama bin Laden volt testőre, Sami A. kitoloncolása körül teljes fejetlenség alakult ki. Még az sem elképzelhetetlen, hogy a Sami A-t újra ki kell adni Németországnak, hogy az újból – most már szabályosan – kitoloncolhassa.
A jogi és politikai kérdéseket hajlamosak vagyunk szétválasztani a fejünkben, mondván: előbbiek a szakmára, utóbbiak pedig a választókra és a választott vezetőkre tartoznak. Az esetek többségében nincs is különösebb összeütközés a két szféra között, de ha a szabályozási környezet nem megfelelő, akkor hamar elszabadulnak az indulatok. Ez történt Németországban is, ahol Oszama bin Laden volt testőre, Sami A. kitoloncolása körül teljes fejetlenség alakult ki. Még az sem elképzelhetetlen, hogy a Sami A-t újra ki kell adni Németországnak, hogy az újból – most már szabályosan – kitoloncolhassa.
A Münsteri Közigazgatási Felsőbíróság igencsak érdekes ítéletet hozott a napokban. Az augusztus 15-i keltezésű ítélet szerint ugyanis Sami A., Oszama bin Laden volt testőrének kitoloncolása jogszerűtlen volt, mivel a bíróság szerint Tunéziában fennáll a veszélye annak, hogy esetleg kínzásnak vetik alá a terrorista múltú férfit, ezért annak Németországba való visszaviteléről gondoskodni kell. Az ítélettel két probléma is akad. Egyrészt a volt testőrt már korábban, július 13-án Tunéziába toloncolták, jelenleg is ott tartózkodik. Másrészt a német bevándorlási hivatal, a BAMF már 2014-ben kiadott egy állásfoglalást, miszerint az arab tavasz eseményeire tekintettel a továbbiakban nem lehet kitoloncolásokat elhalasztani.
A politika közbeszól
Amellett, hogy a különböző bíróságok és hivatalok egymással ellentétes álláspontra helyezkednek és eltérő elvek mentén cselekednek, természetesen a politikai elit sem ment el szó nélkül az események mellett. Könnyű belátni, hogy egy olyan komoly terrorista múlttal rendelkező személy, mint bin Laden volt testőre, könnyen felkorbácsolja a választók érzelmeit. Hiszen – érthető módon – a választók többsége egyértelműen a kitoloncolás mellett teszi le voksát, mégis úgy tűnik, hogy a német állam egyes alegységei nem képesek egységesen fellépni a kérdésben. Ráadásul a kitoloncolás körüli huzavona épp július közepén volt a leglátványosabb, amikor Horst Seehofer (CSU) és Angela Merkel (CDU) látványos politikai csatáját vívta, éppen a bevándorlással kapcsolatban.
Mindkét fél a kitoloncolás mellett foglalt állást, lényegében megfelelve a választói akaratnak. Viszont több politikus is kritikával illette a német bíróságok gyakorlatát. Katarina Barley (SDP) igazságügyi miniszter szerint az egyes hatóságok nem működhetnek önfejűen, cselekedeteiket összhangban kell végezniük, különben a jogállamiság követelményeit áshatják alá. Seehofer pedig úgy nyilatkozott, hogy a kiutasításnak nem így kellett volna megtörténnie. A legerősebb állítás még így is Herbert Reul nevéhez fűződik. Észak-Rajna-Vesztfália belügyminisztere szerint ugyanis a bíróságok döntéseinek meg kell felelniük a polgárok jogérzékének.
A bíróságok nem hagyják magukat
Természetesen Reul igencsak erősre sikerült kijelentése nem maradt válasz nélkül a bíróságok részéről. Ricarda Brandts, a Münsteri Közigazgatási Felsőbíróság elnöke szerintSami A. ügye egyenesen a jogállamiság tesztje. Szerinte soha nem látott mértékű politikai nyomás nehezedik az egyébként is túlterhelt bírákra, a bíróságoknak azonban nem szabad népszerűségi alapon meghozniuk döntéseiket, hanem mindig a hatályos törvények értelmében kell ítéletet alkotniuk. Christian Freihoff, a Német Bírói Testület elnöke szerint külön kell tudni választani a viták jogi és politikai szintjét. Arra is utalt, hogy a bíróságok nehéz helyzetben vannak, mivel bonyolult jogi szempontokat nehéz érthetően, de mégis cizelláltan kommunikálni. Ezért nőhet az elégedetlenség a bíróságokkal szemben, holott a testületek a menekültválság kezdete óta folyamatosan túlterheltek.
A rossz szabályozási környezet a hibás
Abban a szakértők javarészt egyetértenek, hogy a rossz gyakorlat vagy az esetleges hatáskörütközések problémáit a politikusok és jogászok csak együttműködve tudják megoldani. Ezt az elképzelést részben beárnyékolja a német hatóságokkal kapcsolatban felmerült vita, miszerint az intézményi döntéshozók – inkább ideológiai, mintsem szakmai alapokon – támogatták a bevándorlást, és olyanoknak is menedékjogot adtak, akik arra nem lettek volna jogosultak. De az biztos, hogy ha a szabályozási környezet lehetővé teszi hatóságoknak, hogy önkényesen kitoloncoljanak valakit vagy menedékjogot adjanak bárkinek, akkor a politika feladata átalakítani ezt a környezetet. Emellett a jogszabályokat is úgy kell kialakítani, hogy azok tükrözzék a választói preferenciákat.
Forrás: mandiner.hu
