Népszerű tévhit – amely mostanában egyre inkább megváltozóban van -, hogy a SARS-CoV-2 lassabban változik, mutálódik, mint más vírusok.
Ezek a genomban történő változások a vírus fertőzési mechanizmusait is megváltoztathatják, így nyomon követésük létfontosságú
– írta a Facebookon Jakab Ferenc virológus, a Koronavírus-kutatási akciócsoport vezetője.
Az elmúlt időszakban jelentős figyelmet fordítottunk a tüske fehérje változásaira és arra, hogy ezek a változások hogyan befolyásolják a vírus terjedésének dinamikáját és hogyan képes esetleg ezek révén megkerülni az immunrendszer védekezési mechanizmusait.
Ráadásul a tüske fehérjében létrejövő változások megváltoztathatják a vírus receptor kötő (hACE2) képességét is. Az összes jelenlegi aggodalomra okot adó változat (B.1.351, B.1.1.7 és P1 törzsek) különbözik az eredeti, vuhani vírustörzstől – írta a tudós.
Kedveld és ajánld a Hirmagazin.eu Online Médiát!
Az immunvédekezés kijátszásának kockázatát hosszú távon nehéz megjósolni az emberi koronavírusok, így a SARS-CoV-2 esetében is, de a madár koronavírussal végzett vizsgálatok tapasztalatai azt mutatják, hogy egy adott variáns elleni oltások védenek a kismértékben különböző variánsoktól is. Nem mindig adnak kellő védelmet azonban az erősen különböző változatok ellen. A jelenleg rendelkezésre álló Covid-19 vakcinák valószínűleg mind védelmet nyújtanak a SARS-CoV-2 uralkodó változataival szemben.
A megoldás hosszú távon az úgynevezett multivalens vakcinákban rejlik. E vakcinák tartalmazzák többek között a vírus külső fehérjeburkának (nukleoprotein) elemeit is, amelynek a szelekciós nyomása és ezzel a variabilitása is kisebb, mint a tüske fehérje változási képessége. Ezen védőoltások alapját tehát már feltételezhetően több domináns variáns adja majd.
Az oltásokra sok évig szükség lesz még, és ezek az oltások különbözőek lesznek, pontosan a vírus változékonysága miatt. Ez kicsit talán az influenzavírus elleni oltásokhoz hasonlít majd – fogalmazott Jakab Ferenc.
napi
