Egy ideje tanúi és elszenvedői lehetünk annak, hogy világszerte megdőlnek a hőrekordok. Még a napimádók is sűrűn panaszkodnak a szinte már elviselhetetlenné vált hőség miatt, mely sok esetben súlyos következményekkel jár. Miképpen hat a hőség a testünkre és milyen módon lehet csökkenteni az esetleges kockázatokat?
Hőség Fotó:123rf.hu
Tavaly júliusban a CBC News arról számolt be, hogy sokhelyütt a hőség több száz ember életét követelte. Voltak olyan helyek (pl. Arizonában, a sivatagi államban), ahol több héten át 40 fok feletti hőmérséklet fenekestül felfordította az ott élők életét. Folyamatosan fel kellett venniük a harcot a hőgutával és a gyakran életveszélyesnek bizonyuló égési sérülésekkel – például olyan esetekben, amikor rosszullét miatt ráestek a tűzforró járdára, utakra. A hőségriasztások és a magas hőmérséklet okozta halálesetek száma megszaporodott.
Miért veszélyes a forróság az emberi szervezetre?
A szélsőséges hőmérséklet szervezetre gyakorolt negatív hatásai között kiemelkedik: a megterhelt szív, a memóriakárosodás és a gyors kiszáradás veszélye. A tudósok szerint a hőmérséklet emelkedése esetén az agyunk már nem képes a megszokott ütemű és mértékű információfeldolgozásra, a kognitív funkciók csökkenése pedig súlyosbítja az ítélőképességet. Egyúttal pedig a balesetek és sérülések kockázata is jelentős mértékű növekedést mutathat. Stephen Cheung, egyetemi tudományos főmunkatárs azt nyilatkozta a CBC News-nak, hogy magas hőmérséklet esetén előfordulhat, hogy az idegrendszer alulműködik, és általában az ember fiziológiájára a legkevésbé sem mondható előnyösnek.
A mentális egészség terén is fontos eredményekre jutottak a kutatók, ugyanis kiderült, hogy hőség esetén megnő az önkárosító hajlamok és cselekedetek száma. Az éghajlattal összefüggő stressz kiváltó tényezők sok esetben szorongáshoz és depresszióhoz vezethetnek.
Larry Kenne, a fiziológia és kineziológia professzora arra is rámutat, hogy a megugrott hőmérséklet a test hűtésében, illetve testhőmérséklet szabályozásában főszerepet játszó bőrt sem kíméli. Különösen abban az esetben, ha a szélsőséges hőség magas páratartalommal párosul nehezedik meg az izzadás általi testhűtés hatékonysága. Ilyenkor károsodik a bőr izzadság révén történő a szervezetet hűsítő hatása. Ez pedig még egy egészséges és fiatal szervezetet is megvisel, nem beszélve a legveszélyeztetettebb csoportba tartozó idősekről és csecsemőkről.
A hőguta megfékezése rendkívül fontos, mivel ilyenkor a hőmérsékleti gátak miatt az izzadás nem tud teljesülni, melynek következtében a belső hőmérséklet folyamatosan emelkedik. A hőguta jellegzetes tünetei: a felgyorsult pulzus, a fejfájás, szédülés, hányinger, felforrósodott bőr, szapora szívműködés és nehézlégzés. A magas testhőmérséklet károsíthatja (akár maradandóan is) a sejteket és a szervezet hőszabályozó központját.
Megfelelő óvintézkedések és kezelések híján, akár életveszélyessé is fajulhat ez az állapot
A szív- és érrendszer számára sem komfortos az extrém hőmérséklet, mivel ilyenkor Cheung professzor elmondása szerint a szívet megterheli, hogy kevesebb vér jön vissza, így ahhoz, hogy a vért eljuttassa a test többi részébe, a megszokottnál keményebben kell dolgoznia. Súlyosabb eset, ha a szív oxigén- és tápanyaghiányossá válik. Fontos, hogy a szervezetkárosító hőség okozta veszélyeket és folyamatokat időben vissza tudjuk fordítani.
Életmentő lehet, ha megtesszük a szükséges óvintézkedéseket, például: a forróságban korlátozzuk a szabadban töltött időt; menjünk hűvös, árnyékos helyre; hidratáljuk magunkat.
