Az optikai művészet -op-art-, olyan irányzat ahol a felhasznált színek és geometriai formák a mozgás optikai illúzióját keltik. A vonalak, vagy alakzatok egy egyszerűsített perspektívában sűrüsödnek, vagy ritkulnak, kisebbednek, vagy éppen növekednek, ezáltal létrehozva a mozgás, vibrálás érzetét.
Az op-art művészekre a mérnöki pontosság jellemző. Ezek a művek formai jellegűek, hangnemük hűvös.
E művészetnek legjelentősebb képviselője Victor Vasarely, aki a 20-as, 30-as évek geometrikus absztrakt irányzataihoz kapcsolódott, de abból újat hozott létre. Vasarely, Vásárhelyi Győző néven született Pécsett, 1906-ban.
A középiskolai tanulmányai után rövid ideig orvostanhallgató volt, de jobban vonzották a művészetek. 1928-tól Bortnyik Sándor alkotói csoportjának lett a tagja, grafikai tanulmányokat folytatott. Itt ismerte meg a modern művészetet, a Bauhaus szemléletmódot, és nem utolsó sorban jövendő feleségét, Spinner Klárát. 1930-ban Párizsba költöztek egy grafikai pályázat nyerteseként.
Házasságukból két fiú született. Vasarely először reklámgrafikusként dolgozott, valószínű ennek egzisztenciális oka is volt. Kezdeti alkotásaihoz a természetből, a mindennapokból vette a témát, és egyre inkább foglalkozott a kinetikus művészettel. /Valóságos, vagy látszólagos mozgást ábrázoló művek/. Több korai próbálkozása, kísérlete későbbi munkáiban megmutatkozik. Például a 30-as évek zebratanulmányai megtalálhatók jóval későbbi alkotásaiban. Mukásságát ő maga korszakokra osztotta.
Ezek közül leghíresebbek a Fekete-fehér, Kristály, Vonal, és Egyetemes struktúrák korszaka. Mindben nagy szerepe van a szabályos geometriai alakzatoknak, valamint ezek optikai csalódást okozó elrendezésének. Az első felsorolt korszakban a fehér és a fekete szembeállítása kötötte le, ez mutatott utat a kinetikus művészethez. A Kristály korszakot a fény prizmán megtörő színei jellemzik.
A Vonal korszak a párhuzamosok és a mozgás egymáshoz való viszonyát feszegeti. Az Egyetemes stuktúrákban az összes addigi törekvése összeforr, 4,-6,-8 szögekből megalkotott képei köröket, gömböket formálva 3 dimenziós térbeli ábráknak tűnnek.
Vasarely fényes karriert mondhat a magáénak, a világ minden táján kiállították műveit, számos nemzetközi díjat és kitüntetést kapott. Társadalmi méretű művészetről álmodott, amely az emberek mindennapjainak részévé válik, függetlenül az egyén műveltségétől. Ismerősei szerint meglehetősen jó anyagi helyzetét bőkezű adakozásokra is felhasználta, nagyvonalú ember volt.
Magyarországgal, -amikor már lehetőséget kapott rá- igyekezett jó kapcsolatot kiépíteni, állítólag Aczél György az ő hatására hírdette meg 1964-ben a művészeti szabadságot. Mindig magyarnak vallotta magát, amit az is bizonyít, hogy a budapesti és pécsi Vasarely múzeumoknak nagy mennyiségű alkotást adományozott. Hosszú, sikeres élet után 1997-ben Párizsban hunyt el.
Forrás: lifepress
