forrás: MTI
2020-ra 7 százalékponttal nőhet az ipar súlya a GDP-ben – mondta Glattfelder Béla, az NGM államtitkára. Ehhez fontos a közúti gépjármű-gyártás teljesítményének növekedése.
Fontos célkitűzés, hogy 2020-ra a jelenlegi 23 százalékról 30 százalékra nőjön az ipar részaránya a bruttó hazai terméken (GDP) belül – mondta Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára.
A politikus a győri városházán tartott járműipari életpályamodell fórumon beszélt, ahol hangsúlyozta: a magyar ipar mostani 23 százalékos súlya is jobb az uniós átlagnál, mert ott 2020-ra tűzték ki célul a 20 százalék elérését.
Glattfelder Béla, a minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára az e-mobilitás terjedését segítő Jedlik Ányos Tervről tartott sajtótájékoztatón az Akadémia utcai elektromos töltőállomásnál 2015. június 5-én. MTI Fotó: Soós Lajos
Ötödével nőtt a járműgyártás
Elmondta azt is, hogy Magyarországon a feldolgozóipar 30 százalékát adja a közúti járműgyártás, amely idén júliusban 18 százalékkal növekedett az előző évihez képest. Részben az Audi Hungaria Motor Kft. teljesítményének köszönhetően, mivel a cég több mint egymillió motort és 84 ezer autót gyártott az első fél évben, amivel eddigi legnagyobb termelési volumenét érte el – tette hozzá.
Mint fogalmazott, a közúti gépjármű-gyártás teljesítményének növekedése azért is fontos, mert a prognózisok szerint 2050-re a világban háromszor annyi járművet fognak eladni, mint ma.
Váltaniuk kell az elektromos és vezető nélküli autókra
Hozzátette: emellett a technológiai váltásra is fel kell készülniük a járműgyártó vállalatoknak, mert 2020-tól az a járműgyártó vállalat, amelyik nem csökkenti az egységnyi gépjárműre jutó szén-dioxid kibocsátást, akár 3,5 milliárd euró büntetést is fizethet az Európai Bizottságnak. (A szén-dioxid kibocsátás jelenlegi határértéke személyautóknál kilométerenként 130 gramm, 2021-től ez kilométerenként 95 grammra kell csökkenteni.)
Ezzel kapcsolatban megjegyezte: nincsenek aggályai a tekintetben, hogy a járműgyártó vállalatok képesek a technológiai váltásra, mert az európai gyógyszeripar mellett ez az az iparág, amelyik a legtöbbet, mintegy 36 milliárd eurót fordít kutatás-fejlesztésre, főként magántőkéből.
Hozzátette, hogy a technológiai váltás az elektromos, illetve vezető nélküli járművek terjedését fogja eredményezni, aminek a jogi háttere egyre kidolgozottabb. Példaként hozta fel, hogy kísérleti jelleggel már Magyarországon is lehet vezető nélküli autókat tesztelni.
Győr a legerősebb
Az államtitkár elmondta azt is, hogy fontos szerepe lesz a szakképzett munkaerőnek, és üdvözölte, hogy Győrben létrejött egy olyan együttműködés az önkormányzat, a Széchenyi István Egyetem és a helyi vállalatok között, amely éppen azt tűzte ki célul, hogy a szakképzett munkaerővel egyre inkább növekedjen az iparág teljesítménye.
Fekete Dávid, Győr a Fidesz-KDNP-s alpolgármestere elmondta: annak, hogy a győri gazdasági térség Magyarország legerősebb gazdasági térsége lett, a legfontosabb eleme az, hogy az önkormányzat, az egyetem és a vállalatok jól tudnak együttműködni.
A győri járműipari életpályamodell célkitűzése az, hogy a 2030-ig további vállalatok, pályaorientációs központok és szakképző iskolák működjenek együtt annak érdekében, hogy a munkaadók és munkavállalók egymásra találjanak és a gazdaság is fejlődjön.
