A mai veszprémi várnegyed már kevéssé emlékeztet a hajdan volt középkori erődítményre. A XVIII. században lerombolt védőművek helyét barokk épületek foglalták el, a vár részének tűnő támfalak ugyanebből az időszakból származnak.
A régi építmények maradványait leginkább csak a Tűztorony környékén figyelhetjük meg, ám a város belterületének északi részén található mintegy negyven méter magas – három oldalról meredek oldalú – dombon álló, észak-déli irányban elnyúló épületegyüttes ma is impozáns látványt nyújt.
A város már a honfoglalás idején lakott terület volt, közelében győzte le Szent István király Koppányt, itt alapította meg 1002-ben a püspökséget, és tette meg a veszprémi püspököt a királynék koronázójává.
A település évszázadokig folyamatosan fejlődött, és a tatárjárás idején az is bebizonyosodott, hogy a megerődített helyek képesek feltartóztatni a legyőzhetetlennek vélt mongol hadakat. Ebben az időben épültek ki Veszprém várának védőművei. Ám e falak sem védték meg a belső ellenségtől, hiszen Csák Péter nádor 1276-ban – országos megbotránkozást kiváltva – kirabolta és felgyújtotta az erődítményt.
Amikor I. Károly király véget vetett az anarchiának, a város – és a vár – urává a mindenkori püspököt tette. Az egymást követő egyházfők jelentős bővítésekbe kezdtek, a virágzást azonban a mohácsi csata utáni belső harcok megakasztották. Ferdinánd és János királyok hívei többször is elragadták egymástól a harcok miatt egyre rosszabb állapotban lévő várat. Mivel sem a teljes kijavítására, sem korszerűsítésére nem került sor, Ali budai pasa 1552-ben rövid ostrom után elfoglalta.
A hódoltsági idők alatt sokszor gazdát cserélt Veszprém, a szembenálló felek hadászatilag fontos helynek tekintették, és minden erőforrásukat latba vetették megszerzésére, megtartására. A török kiűzése után Bécsben döntést hoztak a vár lerombolására, de ezt a Rákóczi-szabadságharc gyors térnyerése – legalábbis időlegesen – megakadályozta. Amikor azonban Sigbert Heister császári fővezér csapatai 1704 késő tavaszán visszaszorították a kurucokat, a város kifosztása mellett a védőműveket is lerombolták.
Bár a vár katonai jellegét elvesztette, a Várhegyet újra birtokba vevő püspökség által megvalósított építkezések a XIX. század elejére kialakították mai látképét, mely méltán vonzza a látogatók sokaságát.
GPS koordináták: 47.0957 / 17.9043
Cím: VeszprémVár-hegy
Tel: (+36) 88 404-548
E-mail: [email protected]
Web: www.veszprem.hu
