Az már talán nem lehet újdonság számunkra, hogy egyre súlyosabb környezeti problémákkal kell szembenéznünk, amiért mi, emberek is nagyban felelősek vagyunk.
Mindenki ezt olvassa most!
A túlzott húsfogyasztás, a víz,-illetve energiafelhasználás, a pazarló életmód, az erdőirtás és számos más folyamat is komoly károkat okoz.
Hogy mit tehetünk ezek ellen, és milyen következményei lehetnek annak, ha nem történik változás az emberiség életmódjában, egy környezetgazdálkodási agrármérnök segítségével próbáltuk megfejteni.
Mint ahogyan azt korábban is megírtuk, a hús megtermeléséhez igen sok energiát használunk fel, és ha megnézzük az állattenyésztés ökológiai lábnyomát, az is magas. Mivel a szarvasmarhák kérődző állatok, ezért más állatfajokkal összehasonlítva magasabb üvegházhatású gázkibocsátás kapcsolódik a marhahús előállításához. Azt ismételten fontos megjegyezni, hogy ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek le kell mondania a húsról. Ez természetesen elérhetetlen lenne, a hangsúly a mértéken és a minőségen van, hiszen nem mindegy, hogy mennyi húst eszünk meg, ahogyan az sem, hogy az honnan származik. Pont ezért érdemes lehetőleg minél közelebbi forrásból, ökológiai gazdálkodásból, extenzív tartásból származó élelmiszereket vásárolni, hiszen így a környezetvédelmi szempont mellett annak is jobban utánajárhatunk, hogy mit is eszünk meg valójában.
A víz nagy úr
Az üvegházhatású gázok kibocsátása mellett a hústermelésnek jelentős szerepe van például globális szinten az esőerdők kiirtásához is, mert Dél-Amerikában a jelentős exportcikknek számító marhahús előállítása, a szarvasmarha-állomány növekedése az egyik hajóereje az erdőirtásoknak. Érdemes figyelembe venni a vízmennyiségeket is: 1 kg marhahús előállításához közel 16 ezer liter víz szükséges, míg például 1 kg sárgarépához 131 liter. A FAO adataiból kiderül, hogy 1000 kalóriát tartalmazó gabonamennyiség előállításához 0,5 köbméter víz kell, míg ugyanennyi kalória húsban 4 köbméter vizet igényel.
Mindenki ezt olvassa most!
– jegyezte meg Kapitányné Sándor Szilvia, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.
A saját bőrünkön is tapasztalhatjuk a csapásokat
Sajnos egyre jobban szembesülhetünk a világot érintő újabb és újabb problémákkal, egyelőre azonban érdemi változás még nem történt. Ez pedig értelemszerűen komoly gond, amit az általunk megkérdezett szakember is alátámasztott:
Mindezen kívül idén ismét július végére – 29-ére – esett a túlfogyasztás napja, tehát az a dátum, amelyre az emberiség elfogyasztotta azt az erőforrás mennyiséget, amely egy év alatt regenerálódik. Tavaly – a koronavírus-járvány okozta lezárások miatt – augusztus 22-e volt ez a nap, a legrosszabb év 2018 volt, akkor július 22-ére fogyasztottuk el az arra az évre jutó, regenerálódó erőforrást. Ebből is jól látszik, hogy valóban súlyos problémával állunk szembe.
Mit fogyasszunk?
Rengeteg minden függ a globalizálástól, hiszen csak akkor lehet eredményeket elérni, ha egységesen, egyre többen kezdenek el tudatosabban élni: ha helyben termelt, szezonális étrendet alakít ki az ember, és nem az adott éghajlati övben nem is termő, úgynevezett „superfood”-nak kikiáltott élelmiszerekkel – ilyen például az avokádó, a kesudió és a chiamag is – alakítja ki az étrendjét. A műhús is számtalan kérdést vethet fel, persze ebben az esetben sem mindegy, hogy miből és hogyan készül.
Mindenki ezt olvassa most!
– árulta el Kapitányné Sándor Szilvia.
A fent említettek természetesen nem igazak az általunk elkészített húst helyettesítő élelmiszerekre. Ha például otthon lencsefasírttal vagy bármilyen más alternatívával próbálkozunk, azzal nincsen semmi gond.
Mi tehetünk a fenntarthatóságért?
A szakember is megerősítette, hogy lényegében az életünk minden területén csökkenthetjük az ökológiai lábnyomunkat. Étkezés esetén fogyaszthatunk kevesebb húst, termeszthetünk magunknak zöldséget, gyümölcsöt – persze, ha van rá lehetőségünk. Mindezeken kívül fontos, hogy keressük a helyi, szezonális termékeket.
Mindenki ezt olvassa most!
Továbbá energiafelhasználás terén új berendezések, eszközök esetén próbáljunk az energiatakarékos megoldások mellett dönteni, javítsuk, javíttassuk a még működőképes berendezéseinket, ne pazaroljuk feleslegesen az energiát. A közlekedésen is sok múlik, ezért megint csak, ha tehetjük, akkor lehetőleg használjuk a közösségi közlekedést, kerékpárt az autózás helyett. Ma már több olyan termék is létezik, amelyet csomagolásmentesen is meg tudunk vásárolni, vagy amelyek minél kevesebb csomagolással, környezetbarát csomagolással bírnak – célszerű ezek mellett a termékek mellett letenni a voksunkat.
A sor szinte végtelen, ebben az esetben is az a fontos, hogy ne mindent rögtön próbáljunk megváltoztatni! Az első lépés megtétele lehet, hogy nehéz, de lépésről lépésre lehetséges változtatni, ha komolyan elhatározzuk.
A mezőgazdaságon is nagy a hangsúly
A mezőgazdaságnak Magyarországon kiemelt szerepe van az élelmiszer előállításában, és a táj fenntartásában. Fontos lenne, hogy a gazdálkodás minél inkább a természettel harmóniában történjen, illetve az is örömteli lenne, ha nagyobb területen folyna ökológiai gazdálkodás, és az agrár-környezetgazdálkodási program is nagyobb teret kapna a nagyparcellás, erőforrás intenzív gazdálkodás helyett, és nagyobb tere maradna a természetnek, élővilágnak. Nagy potenciál van egyébként az agroökológiai módszerekben is, a következő időszak Közös Agrárpolitikájában ezek már hangsúlyosabban meg is jelennek. Szántóföldi művelés kapcsán is lényeges lenne, ha egy kevésbé intenzív irányba tudnánk elindulni.
A precíziós gazdálkodás segíthet
A világ folyamatosan fejlődik, ez alól nem kivétel a mezőgazdaság sem. Számos jótékony hatással bírhat a jövőben az agrárium átalakulása, és bizony ez környezetvédelmi szempontból is jót jelenthet. Sok esetben például az indokolatlanul, feleslegesen kijuttatott növényvédő szerek, műtrágyák is nagy környezeti problémát okoznak – elpárolognak, talajvízbe, élővizekbe mosódnak stb. -, azonban a most egyre több helyen hangoztatott digitális gazdálkodásnak is megvannak a hátulütői.
Mindenki ezt olvassa most!
Nem csak a szélsőséges időjárás okoz komoly problémát
Talán nem meglepő, hogy most az éghajlatváltozás az, amit a leginkább tapasztalhatunk, és most már nem igazán kérdőjelezi meg senki a létezését és a súlyosságát. Időjárási anomáliák, hőhullámok, rendszertelen csapadék, villámárvizek, és sajnos lehetne még sorolni a csapásokat. Ami ennél is nagyobb probléma, az a biológiai sokféleség pusztulása. Ennek hatásait most még nehezen tudják felmérni, de ha ebben az ütemben folytatódik a fajok a és természetes élőhelyek pusztulása, annak beláthatatlan következményei lesznek, leginkább az emberiség számára.
Címlapkép: Getty Images
agrarszektor
