A Nébih mindenkit emlékeztet, hogy a veszettség gyanúját mindenkinek kötelessége jelenteni, és a betegséget megelőző intézkedések betartása pedig közös társadalmi érdek.
Az immunizálás az érintett területeken vakcinatartalmú csalétkek kisrepülőgépekről való kijuttatásával történik. A művelet nem érinti a lakott, sűrűn beépített övezeteket. Az illetékes járási állategészségügyi hivatal és a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot az ebzárlat és a legeltetési tilalom elrendeléséről, valamint az egyes területekre vonatkozó konkrét időpontokról – írja közleményében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.
A külterületeken plakátok figyelmeztetik majd a kirándulókat. A programba bevont területek tájékoztató jellegű térképe és az érintett települések vármegyei bontású listája a Nébih weboldalán is megtalálható. A Nébih a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi a vakcinázás eredményességét.
Az előző évek adatai azt mutatják, hogy az immunizálásban érintett területeken a rókák több mint háromnegyede felvette a vakcinát tartalmazó csalétket.
A veszettség fő terjesztője a nagyjából hatvanezer példányt számláló hazai állománnyal bíró vörös róka. A kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáké pedig erősen ajánlott, ugyanis a betegség a vadon élő állatok mellett egyaránt veszélyes a házi emlősállatokra, valamint az emberre is.
A betegség a szomszédos országok közül Ukrajnában és Romániában rendszeresen előfordul, valamint ismételten megjelent Szlovákia keleti régiójában is. 2022-ben Magyarországon is megváltozott a veszettséghelyzet, ugyanis Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az ukrán és a román határ közelében 2022-ben 4, 2023-ban 16, 2024-ben 18 veszettségeset igazolódott.
Tekintettel arra, hogy 2022 szeptemberében Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye elveszítette a betegségtől való mentességét, a vakcinázás dupla csaléteksűrűséggel történik a vármegyében, amíg a járványügyi helyzet indokolja.
A betegség behurcolása vélhetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna és Románia felőli mozgása révén történt meg. Mivel az utóbbi években az ukrán és román állategészségügyi hatóságok nem tudták rendszeresen elvégezni a rókák vakcinázási programját, a határhoz közeli területeken továbbra is nagyobb a járványügyi kockázat.
Mindezeket figyelembe véve, a hazai állategészségügyi védekező intézkedések fenntartása kulcsfontosságú, azaz a továbbiakban is elengedhetetlen a vadon élő rókák vakcinázása, az ebek kötelező oltása, valamint a veszettség gyanús esetek jelentése az állategészségügyi hatóság felé. Az idegrendszeri tüneteket mutató elhullott háziállatok, valamint az elhullottan talált vadállatok esetében a mintavételről az állategészségügyi hatóság gondoskodik.
A Nébih felhívja a lakosság figyelmét, hogy a betegség gyanújának jelzése jogszabályban előírt kötelezettség.
Minden, amit a veszettségről tudni kell
A veszettség (rabies) egy súlyos, halálos kimenetelű vírusos betegség, amely az idegrendszert támadja meg. Az emberre és az állatokra egyaránt veszélyes, de megfelelő megelőzéssel és gyors beavatkozással elkerülhető.
1. Mi okozza a veszettséget?
A betegséget a veszettségvírus (Rabies lyssavirus) okozza, amely a Rhabdoviridae családba tartozik. A vírus az idegrendszert támadja meg, és a fertőzés végső stádiumában szinte mindig halálos kimenetelű.
2. Hogyan terjed?
A veszettség főként harapás útján terjed, amikor egy fertőzött állat nyála a sérült bőrbe vagy nyálkahártyára jut. A vírus a sebbe kerülve az idegeken keresztül eljut az agyba, ahol súlyos károsodást okoz.
A leggyakoribb fertőző források:
- Vadon élő állatok (rókák, denevérek, mosómedvék, borzok)
- Háziasított állatok (kutya, macska, szarvasmarha – ha fertőzöttek)
- Emberi fertőzés emberről emberre nem jellemző, de elméletileg nyál útján lehetséges (pl. szervátültetéssel)
3. A veszettség tünetei
A betegség lappangási ideje néhány héttől akár több hónapig is tarthat, de általában 1–3 hónap. Minél közelebb van a harapás helye az agyhoz (pl. fej, nyak), annál gyorsabb a betegség lefolyása.
Első tünetek (korai szakasz):
- Láz, fejfájás
- Gyengeség, rossz közérzet
- Bizsergés, égő érzés a harapás helyén
Későbbi tünetek (előrehaladott állapot):
- Súlyos idegrendszeri tünetek (szorongás, zavartság, agresszió)
- Víziszony (hidrofóbia) – a beteg képtelen lenyelni a vizet, görcsöket kap az ivás gondolatától is
- Fényiszony (fotofóbia) – fényérzékenység
- Légzési és nyelési görcsök
- Nyálcsorgás, habzó száj (a nyelési nehézség miatt)
- Delírium, hallucinációk
- Bénulás – végül kóma és halál
A tünetek megjelenése után nincs hatékony kezelés, és a betegség szinte mindig halálos.
4. Hogyan lehet megelőzni a veszettséget?
Állatok oltása
- A háziállatok (kutya, macska) rendszeres oltása kötelező és hatékony védelmet nyújt.
- A vadon élő állatok számára szájba vehető vakcinákat szórnak ki bizonyos területeken.
Harapás esetén azonnali teendők
Ha egy ismeretlen vagy veszettség-gyanús állat megharapott:
- Azonnal mossuk ki a sebet szappannal és bő folyó vízzel legalább 15 percen át!
- Fertőtlenítés jódos vagy alkoholtartalmú fertőtlenítőszerrel.
- Orvoshoz kell fordulni, aki eldönti, szükséges-e a posztexpozíciós vakcina.
Emberi védőoltás (megelőző vakcinázás)
- Ajánlott azoknak, akik veszélyeztetett területeken élnek vagy dolgoznak (pl. állatorvosok, vadőrök, barlangkutatók).
- A megelőző oltás három adagból áll, és évekig védelmet nyújt.
5. Kezelés: Van-e gyógymód a veszettségre?
Ha a tünetek már megjelentek, a veszettség gyógyíthatatlan és szinte mindig halálos!
Post-expozíciós profilaxis (PEP) – A harapás utáni kezelés
- Ha a harapás után időben megkapja valaki az oltást, a betegség teljesen elkerülhető.
- A kezelést 24-48 órán belül el kell kezdeni!
- A védőoltás négy-öt adagból áll és egy hónapon belül be kell adni.
- Súlyosabb esetekben veszettség elleni immunglobulin beadása is szükséges lehet.
6. Hol fordul elő a veszettség?
- Afrika és Ázsia: A legtöbb emberi esetet itt regisztrálják, főként a kóbor kutyák miatt.
- Európa és Észak-Amerika: Ritkább, de vadállatokban (rókák, denevérek) még előfordulhat.
- Magyarországon a kutyák és macskák oltási kötelezettsége miatt emberi eset rendkívül ritka, de vadállatok között még felbukkanhat.
7. Fontos tévhitek és igazságok a veszettségről
„Ha az állat nem habzik a száján, nem veszett.” (Nem igaz)
Nem minden veszett állat mutatja a klasszikus tüneteket, lehet csendes és zavart is. (Igaz)
„Csak a kutyák terjesztik a veszettséget.” (Nem igaz)
Minden emlős állat lehet fertőzött, a denevérek, rókák és mosómedvék is veszélyesek lehetnek. (Igaz)
„Az ember embernek is átadhatja.” (Nem igaz)
Ez nagyon ritka, de elméletileg lehetséges szervátültetés vagy nyál révén. (Igaz)
Összegzés
- A veszettség halálos, de megelőzhető betegség.
- Az állatok oltása és az időben beadott emberi vakcina életmentő lehet.
- A harapás utáni gyors orvosi ellátás kulcsfontosságú!
- Ha a tünetek megjelennek, már nincs gyógymód, ezért a megelőzés a legfontosabb.
Ha bármilyen veszettség-gyanús állattal találkozol, fordulj azonnal orvoshoz!
