A Szolnokra tervezett kínai elektrolitgyár-beruházás bejelentése óta forró téma a vármegyeszékhelyen: vajon veszélyes-e az elektrolitgyártás folyamata, vagy egy teljesen ártalmatlan folyamatról van szó?
Az elektrolitoldat gyártása egy egyszerű fizikai összekeverési folyamat, mely zárt rendszerben, víz használata nélkül történik – jelentette ki prof. dr. Kéki Sándor, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kara Alkalmazott Kémiai Tanszékének egyetemi tanára. A téma szakértője a kínai KunlunChem Szolnokra tervezett vegyipari üzeme kapcsán szólalt meg és adott áttekintést az elektrolitgyártás technológiájáról általánosságban.
De kezdjük az elejéről! Ha a témáról beszélünk, érdemes tisztázni, mihez is szükséges az elektrolit. Talán sokan tudják, hogy az elektrolitoldat számos hétköznapi berendezésünkben megtalálható, mely lítium-ion akkumulátorral működik. Mobilok, tabletek, laptopok, elektromos autók és még sorolhatnánk. És hogy mindez hogyan is működik? Dióhéjban: az akkumulátorok működése közben az elektrolitoldatban mozognak a lítiumionok az anódtól a katód felé.
Hogyan is történik az elektrolitgyártás?
– Az elektrolitoldat gyártása az alapanyagok fizikai összekeverésével történik, kémiai reakció nélkül, vegyipari megoldásokkal. A kész termék lítiumsó, többféle oldószer és esetlegesen egyéb adalékanyagok keveréke – tért rá az elektrolitgyártás folyamatára prof. dr. Kéki Sándor.
Fotó: Debreceni Egyetem
– A gyártási folyamat kizárólag úgynevezett nitrogén atmoszférában, enyhe túlnyomás alatt, zárt rendszerben történhet, a felhasznált só ugyanis nem érintkezhet nedvességgel. Még a párás környezet sem megengedett. Ez a nitrogéndús, úgynevezett inert atmoszféra garantálja azt is, hogy nem történhet tűz a biztonsági szabályok betartása, gondos üzemeltetés esetén – fogalmazott az akkumulátorgyártás témájában is rendszeresen publikáló szakértő.
A folyamat tehát adott, már csak az alapanyagok hiányoznak. Ezek tartálykocsival, teherautóval – közúton, sőt akár vasúton is – érkezhetnek a vegyi üzem telephelyére, az a fontos, hogy a szállításra vonatkozó nemzetközi előírásoknak megfelelően történjen az anyagok mozgatása.
- A folyékony oldószereket az uniós szabályozásnak megfelelően kialakított rozsdamentes acél tárolótartályokban;
- míg a többi adalékanyagot a raktárban zárt hordókban, zárt egységcsomagokban kell szabályszerűen tárolni.
Ezek az oldószerek jellemzően szerves karbonátok, melyekről tudni kell, hogy gyúlékonyak, tűzveszélyesek.
„Tisztelni kell az alapanyagokat és a szabályokat”
– Ezekkel tudni kell dolgozni, kellő óvatossággal kell velük bánni, de ez minden tűzveszélyes anyagra, például a benzinre is igaz. Megfelelő intézkedések szükségesek a biztonságos működéshez, például szikramentes környezet, különféle érzékelők és automatikus biztonsági rendszerek – tette hozzá a professzor. – Az anyag oldásakor felmelegedés és lehűlés is előfordulhat, tehát energiát szükséges ahhoz használni, hogy az előállítás során folyamatosan az igényeknek megfelelően szabályozzák a hőmérsékletet. A só jellemzően por állagú, ezeket oldják fel a folyékony oldószerek. Ezért a biztonságos működéshez egyrészt különféle mechanikus szűrőket is alkalmazni kell az ilyen üzemekben, másrészt aktív szenet a gázok, gőzök szűrésére. Mindenesetre jogszabályok rögzítik, hogy pontosan milyen és mekkora mennyiségű kibocsátás történhet.
– Megfelelő odafigyelés, a szabályok betartása mellett számos vegyi üzem működik Magyarországon. Azt szoktuk mondani: a vegyipar nem homokkal és vízzel dolgozik, a felhasznált anyagok egy része nem barátságos. Ezért kell tisztelni az alapanyagokat, és ezért kell betartani a vonatkozó szabályokat – summázta prof. dr. Kéki Sándor.
Zárt rendszerben szállítják tovább a terméket
Sokan kíváncsiak arra is, hogy mi lesz a szolnoki üzem végterméke. Egy folyékony halmazállapotú elektrolitoldat, melyet zárt rendszerben szállítva kell eljuttatni a megrendelőhöz, ahol az összeszerelés további fázisai zajlanak. A gyártás során selejt nem keletkezik, hulladék így kizárólag az eszközök és anyagok tisztításakor jöhet létre, melyet megfelelően kezelve szállítanak el a gyárból.
Amennyiben tehát egy ilyen üzemet a szabályoknak, előírásoknak megfelelően működtetnek, a helyi levegő, illetve a felszíni vizek, valamint a talajvíz védelme is biztosított lesz.
Mit lehet tudni eddig a szolnoki elektrolitgyárról?
Mint arról hírportálunkon is beszámoltunk, március 7-én jelentették be, hogy a kínai KunlunChem Hungary Kft. elektrolitüzemet épít Szolnokon. A beruházás 40 milliárd forintból valósul meg Szolnok és Abony között, 120 új munkahelyet hoz majd létre.
A Szoljon.hu a helyszínen járt, és megnézte, pontosan hová, milyen földterületre épül az üzem.
Hírportálunk interjút készített Gao Fannal, a KunlunChem igazgatójával, aki kérdésünkre kijelentette, az üzem működése gyakorlatilag veszélytelen, sem a talajt, sem a vizet, sem a levegőt nem szennyezi. Emellett plusz garanciákat ígért, egyúttal elmondta ezt is, hogy a vállalat önként veti alá magát a legszigorúbb környezetvédelmi engedélyezési eljárásnak.
A mindeközben politikai üggyé váló gyárépítés nehéz helyzetbe hozta Szolnok polgármesterét, Györfi Mihályt.
Március 21-én, pénteken heves viták közepette döntött arról a szolnoki közgyűlés, hogy támogatja a város határában létesítendő elektrolitgyár ügyében kezdeményezett népszavazást, míg aznap este feszült hangulatú lakossági fórumot tartottak a tervezett elektrolitüzemről.
Kapcsolódó:
„Nem kell gyár! Nem kell gyár!” – feszült hangulatú fórumot tartottak a szolnoki elektrolitüzemről – videó
Alapos szakmai bemutatót láthattak ugyan, ám a pénteki szolnoki lakossági fórum résztvevői továbbra sem szeretnének elektrolitgyárat a városban.
– Lehetne ezt magyarul, hogy mi is értsük?! – tört fel a kérdés úgy 45 perc elteltével a pénteki szolnoki lakossági fórum egyik résztvevőjéből. Volt is benne valami. A Györfi Mihály polgármester kezdeményezte fórumon megjelent ugyanis a Szolnokon elektrolitgyárat építő kínai KunlunChem cégvezetése. Szakértője pedig bemutatta ugyanazt a prezentációt, amit az aznapi közgyűlésen is előadott a leendő üzem működéséről. Ám kétségtelen, laikusoknak nem sokat mond például az, hogy „az anyagokat atmoszférikus nitrogénpárna alatt inertizált, rozsdamentes tárolótartályokban helyezik majd el”.
Fotó: Nagy Balázs
Rengetegen mentek el a szolnoki lakossági fórumra
Pedig érdeklődésből nem volt hiány a fórumon. Három-négyszáz szolnoki ment el az Aba-Novák Agóra Kulturális Központban tartott eseményre, és temérdek kérdésük, véleményük volt.
- Többen is firtatták, hogyan és hová szállítják a majdani üzem hulladékát.
- Úgyszintén többen voltak, akik nehezményezték, hogy termőföldön valósul meg a beruházás (korábban beszámoltunk, hogy az üzem állami ipari területen létesül – a szerk.).
Volt, aki felvetette, mi szükség van a gyárra egyáltalán? Hiszen ha Szolnokon csak össze kell keverni az alapanyagokat, akkor miért nem ott csinálják, ahol az akkumulátort készítik?
De felhozták azt is: a gödi akkumulátorgyárban is megvoltak a biztonsági garanciák, mégis szennyezte az üzem a környezetet.
Mi a garancia, hogy itt nem történik szennyezés? Ha csak ezt az egy kockázatot nézzük, akkor is jogunkban áll azt mondani, hogy kösz, nem
– hangzott el.
A felmerülő aggályokra a cégvezetés igyekezett ugyan felelni, de a nyugtalan tömeg nem mindig bírta türelemmel, gyakran fojtották bele a szót az aktuális válaszadóba. Folyamatosak voltak a felhördülések, a sokaság többször is a „Nem kell gyár! Nem kell gyár!” rigmussal fejezte ki véleményét. Némelyek eleve az üzemet elutasító transzparensekkel ültek be a fórumra.
Lakossági fórum Szolnokon
Társadalmi egyeztetést követelnek a helyiek
Ennek miértjére Veresné Péter Judit, a Stop elektrolitgyár nevű civil szervezet vezetője mutatott rá. Mint a szolnoki szociológus elmondta, az ilyen gyárak érkezése előtt évekig tartó társadalmi egyeztetés szükséges, hogy a helyi közösség megismerhesse a beruházást.
Ha erre nekünk másfél napunk van, azt le lehet húzni a vécén, az nem társadalmi egyeztetés
– fogalmazott.
Veresné Péter Judit szolnoki szociológus (középen) társadalmi egyeztetést sürgetett a gyárépítésről
Fotó: Nagy Balázs
A szociológus felszólalásában kitért az üzemmel járó lehetséges veszélyekre. Szólt arról is, félő, hogy további gyárak, akár akkumulátorgyár is érkezhet az elektrolitgyár mellé a jövőben. Beszédében sürgette szakértői csoportok felállítását, hogy a szolnokiak megérthessék, pontosan mi ellen tiltakoznak, és összefogásra buzdított. Követelte továbbá egy másfél-két évig tartó társadalmi egyeztetés lefolytatását azzal, hogy ez időre függesszék fel az elektrolitgyár engedélyeztetési eljárását.
A tapasztalatok azt mutatják, mindenképp felépül a gyár
– Amit mondok, nem kritika, hanem tapasztalat. A dolog eldőlt. Lesz gyár – jelentette ki a fórumon a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége elnöke. Székely Tamás szavai felhördülést váltottak ki, de a szakszervezeti vezető emlékeztetett, 2022-ben a kormány összeállított egy 2030-ig tartó akkumulátorstratégiát.
– Abban eldőlt, hogy Magyarország akkumulátoripari nagyhatalom akar lenni. Ennek a részeként akkumulátor gyártásához tartozó egyéb vegyipari üzemek is épülnek. Nézzék meg Bátonyterenyét, Sóskutat, Debrecent – sorolta Székely Tamás, hozzátéve Németországban is megépültek az ilyen típusú gyárak. A szakszervezeti elnök ugyanakkor hangsúlyozta a civilek munkájának fontosságát, melynek szerinte jelentős szerepe van a határértékek betartásának ellenőrzésében.
Fotó: Nagy Balázs
Szolnok polgármestere, Györfi Mihály kijelentette, mindent megtesznek azért, hogy ha a nép úgy dönt, a gyár ne települhessen Szolnokra. Ennek érdekében minden jogi és környezetvédelmi eszközzel lassítani próbálják majd a beruházást.
Az szolnokiak akarata ellenében nem lehet gyárat építeni ide
– fogalmazott a városvezető.
