forrás: hirado.hu
Mindenkinek jobb lesz, ha a tanyasi területeken napközben ezután sem engedik el a gazdák a kutyáikat – mondta az ebek láncon tartását tiltó rendelkezésről az egyik megyei polgárőrszövetség vezetője. Állatvédők szerint az ebtulajdonosoknak tanyasi környezetben is be kell tartaniuk az új szabályt, még ha az számukra nehezebben is megy, mint a városi kutyásoknak.
Nincs az a kerítés, még ha megerősített is, amelyen egy vidéki agresszív, agitált kutya át ne menne, így vagy úgy – mondta a hirado.hu-nak Gyarmati Sándor, a Békés Megyei Polgárőr Szövetség elnöke. A bűnmegelőzési szervezet vezetője szerint vidéken probléma lehet abból, ha a januártól életbe lépett új állatvédelmi rendelkezések azt jelentik, hogy egy kutyát egyáltalán nem lehet láncra kötni. Mint hangsúlyozta, a tanyákon meglehetős elterjedt szokás, hogy a tolvajok, bűnözők ellen tartott ebeket napközben megkötve tartják, majd estére elengedik.
Nem lehet majd közlekedni
Ha ezek az állatok napközben is szabadon lesznek, akkor zárt terű gépjárművek nélkül nem lehet majd közlekedni a tanyavilágban, igencsak veszélyessé válhat a dűlőutakon gyalogolni vagy biciklizni. Nappal ugyanis többek között épp azért vannak megkötve az állatok, hogy a békés szándékkal arra járókat ne támadhassák meg. Este viszont az a cél, hogy megnehezítsék bűnözők dolgát, ne legyen könnyű besurranniuk a gazdaságokba, tanyaépületekbe azért, mert leszállt a nap, és nincs rendes világítás.
MTI Fotó: Demecs Zsolt
Gyarmati Sándor szerint, a tanyasi kutyák mások, mint a városiak, erőszakosabb, támadóbb típusúak, ráadásul egy-egy háznál akár többet is tartanak, és egymást hergelve még hevesebb lehet a fellépésük. Nem egy példa volt már rá, hogy falkába verődött, de nem gazda nélküli állatok súlyos támadásokat követtek el emberek ellen. Az ilyen esetek száma a láncon tartás teljes tiltásával csak szaporodna – tette hozzá.
Lehet, hogy elég megfuttatni?
A polgárőrvezető szerint a kulcskérdés, hogy a kutyák láncon tartását tiltó rendelkezésben pontosan mit jelent az, hogy tartósan nem szabad megkötni az állatokat. Gyarmati Sándor úgy véli, tartósan az köti ki az ebét, aki meg akar szabadulni tőle, például egy erdőben hagyja fához láncolva, hogy éhen dögöljön az állat. A rendelet megfelelő értelmezése tehát az lehetne, hogy aki a nap bizonyos időszakában megfuttatja, elengedi az ebét, nem számít szabályszegőnek – véli a Békés megyei polgárőrszövetség elnöke, aki maga is elítéli azokat a gazdákat, akik soha nem engedik kutyájukat a láncról.
Seres Zoltán, Orpheus Állatvédő Egyesület munkatársa szerint az új rendelkezés lényege, hogy ne lehessen hosszasan, pláne egy életen át láncra verni egy kutyát. Alkalmilag, rövid időre meg lehet kötni az állatot, de így tartani az udvarban ezentúl tilos.
A kikötött kutya veszélyesebb lehet, mint a jól tartott
Az állatvédő hangsúlyozta, az újítás azért fontos, mert Magyarországon szerény becslések szerint is több tízezer kutyát tartanak kikötve a házaknál. Ezek az állatok aztán az ingerszegény, kínlódások teli életük miatt zavarttá, erőszakossá, őrjöngővé válnak. Egy lánc nélkül tartott állat, amellyel a gazdája rendszeresen foglalkozik, sokkal kevésbé veszélyes, mint egy állandóan kikötött, vagy csak néha elengedett kutya – mondta. Seres Zoltán megjegyezte, az elhanyagolt ebek egy idő után a gazdáik számára is nem kívánatosak lehetnek. Ezt mutatja, hogy az állatvédőket rendszeresen hívják őrjöngő természetűvé vált kutyákhoz a tulajdonosok, hogy vigyék el tőlük az állatot.
A civil szervezet vezetője hangsúlyozta, országos egyesületük szerint az ebtulajdonosoknak tanyasi környezetben is be kell tartaniuk a szabályokat, még ha az számukra nehezebben is megy, mint a városi kutyásoknak. Ha elszabadulva kárt vagy sérülést okoz egy eb, vagy láncon tartva szenved, egyaránt a tulajdonos tehető felelőssé – mondta.
Feljelentésekre számítanak, súlyos elmarasztalásokra nem
A rendelkezés szerint a kerítés alternatívája lehet a kennel, ám Seres Zoltán szerint elképzelhető, hogy egy nagyméretű vezérdrótos lánc – amikor a kifeszített huzalon több tíz méter hosszú lánc csúszik – ennél is jobb megoldás, mert nagyobb mozgásszabadságot ad a kutyának. A lényeg azonban, hogy aki kutyát tart, az tudja, hogy nem tárgyat, egyszerű riasztóberendezést tulajdonol, hanem egy fejlett intelligenciájú, érző lényt, akire időt és pénzt kell áldoznia, nem bánhat vele tetszése szerint. (Az interneten hirdetett kutyaketrecek árában nagy a szórás, de kennelbeszerzés esetén 100-150 ezer forintos kiadással számolni nem tűnik túlzó költségvetésnek.)
Az állatvédő arról is beszélt, lehet, hogy sok feljelentés lesz majd a láncon tartás vagy az elszabadult kutyák károkozása miatt, arra azonban nem számítanak, hogy ezeknek nagy számban igazán komoly következményei lennének. Az állatkínzás több mint tíz éve bűncselekmény Magyarországon, évente ezres nagyságrendben válnak ismertté ilyen esetek, elkövetőt azonban alig találnak a hatóságok, és ha igen, a büntetések általában akkor sem nevezhetők súlyosaknak – tette hozzá.
