2015. 06. 21. – 06:23
forrás: MTI, David Sweat és Richard Matt Fotó: EPA/NEW YORK STATE POLICE
Az amerikai rendőrség nagy erőkkel fésüli át egy kisváros környékét két szökött fegyenc után. Egyikük rendőrt ölt, a másikuk feldarabolta a főnökét.
Lehetséges, hogy nyomra bukkant az amerikai rendőrség a hónap elején megszökött két veszélyes fegyenc ügyében. Egy bejelentés alapján mintegy 150 embert vezényeltek ki kutyákkal, illetve helikopterekkel, hogy átfésüljenek egy körzetet New York állam nyugati részén.
A kérdéses körzet, a mintegy 2000 lakosú Friendship város környéke 450 kilométerre délre található attól a fegyháztól, ahonnan a 48 éves Richard Matt és a 35 éves David Sweat megszökött. Egy szemtanú két férfit látott itt egy vasútvonal mellett bandukolva, s ők szerinte a szökött fegyencek lehettek. A rendőrség egyelőre nem mond biztosat az illetők személyazonosságáról, de nagy erőket küldött a körzetbe, s a helyi lakosokat is éberségre kérte.
Sweatet rendőrgyilkosság miatt életfogytiglanra, Mattet pedig 25 évre ítélték, amiért 1997-ben elrabolta, megkínozta és egy fémfűrésszel feldarabolta 76 éves volt főnökét. A két férfi elektromos vágószerszámok segítésével, falakon és acéllemezeken lyukakat vágva szökött meg június 6-án. A raboknak a szökésben segítségére volt az 51 éves Joyce Mitchell, a börtön szabóműhelyének oktatója, akit ezért őrizetbe vettek. Mitchell intim kapcsolatban volt Mattel.
A két szökött fegyenc az amerikai rendőrbírók szolgálatánál (USMS) a minap felkerült a körözött személyek 15-ös toplistájára, s a szolgálat fejenként 50 ezer dollár jutalmat ajánlott kézrekerítésükért.
New York államban 2002 és 2013 között csaknem minden szökött rabot 24 órán belül elfogtak és senki sem maradt szabadlábon három napnál tovább.
Százezer dollár jutalom jár két amerikai szökevényért
2015. 06. 20. – 07:59
Az amerikai rendőrbírók szolgálatánál (USMS) felkerült a körözött személyek 15-ös toplistájára az a két, gyilkosság miatt elítélt fegyenc, aki a hónap elején szökött meg egy New York állam északi részén lévő börtönből – közölte a CNN televízió.
A rendőrbírói szolgálat fejenként 50 ezer dollár jutalmat ajánlott a 48 éves Richard Matt és a 35 éves David Sweat elfogásához vezető információért, miközben a dannemorai fegyházból kiszabadult rabok utáni kutatás már a második hetébe lépett. A szökevényeket üldöző mintegy 800 rendőr és szövetségi ügynök csaknem 200 üres épületet, több száz lakást és csaknem 1000 kilométernyi vidéki nyomvonalat fésült át.
A két szökevény arcképe. EPA/NEW YORK STATE POLICE
Matt és Sweat elektromos vágószerszámok segítésével, falakon és acéllemezeken lyukakat vágva szökött meg június 6-án. A hatóságok arra kérték a háztulajdonosokat és a vadászokat, hogy vizsgálják át a biztonsági, illetve a vadfigyelő kameráik által azóta készített felvételeket, annak reményében, hogy azokon a nyomozás számára használható nyomokat találnak.
A körözött bűnözők fényképét a Egyesült Államok kanadai és mexikói határátkelőhelyein is közzétették. A raboknak a szökésben segítségére volt az 51 éves Joyce Mitchell, a börtön szabóműhelyének oktatója, akit ezért őrizetbe vettek. Mitchell intim kapcsolatban volt Mattel, aki megfestette az ő és – fénykép alapján – a gyerekei portréját.
A nő, akit ezért akár nyolcévi szabadságvesztésre is ítélhetnek, fűrészlapokat, vésőket, fúrókat, egy lyukasztót és egyéb tárgyakat csempészett be a két férfinak a börtönbe. Vizsgálat indult a nő férje, Lyle Mitchell ellen is, amely azonban arra a megállapításra jutott, hogy a megcsalt férfi nem tudott a szökés tervéről, és arról, hogy a felesége bensőséges viszonyt ápol Mattel és Sweattel.
A szökés után Joyce Mitchell azt tanácsolta a férjének, hogy meneküljön el, mert a két rab meg akarja gyilkolni.
Sweatet rendőrgyilkosság miatt életfogytiglanra, Mattet pedig 25 évre ítélték, amiért 1997-ben elrabolta, megkínozta és egy fémfűrésszel feldarabolta 76 éves volt főnökét.
A rabok okozta károkat a büntetés-végrehajtási intézményben a szökés óta helyreállították.
New York államban 2002 és 2013 között csaknem minden szökött rabot 24 órán belül elfogtak és senki sem maradt szabadlábon három napnál tovább.
