Szűrővizsgálatok során azt tapasztalták, hogy amíg óvodában még szinte minden rendben van a gyerekek gerincével, az iskolások között ugrásszerűen megszaporodnak a legkülönbözőbb gerincdeformitások. Törvényszerű, hogy ez így legyen, vagy valamit nagyon elrontunk iskolás gyerekeinkkel?
Az iskolába lépéssel a kisgyermek egész életrendje megváltozik. Az óvodában, ha voltak is nevelői „kezdeményezések”, vagyis az iskolai órákat előkészítő foglalkozások, ezek jóval rövidebbek voltak, és nem is követeltek meg a kicsitől 45 perces egy helyben ülést. Eddig a kisgyerekek napjaiban a mozgásnak, játéknak, a játszószőnyegen kúszás-mászásnak, a szabadban való futkározásnak volt a legnagyobb szerepe, az iskolában viszont ezek helyébe lépett az akár heti 35 órányi ülés padokban, kényelmetlen faszékeken, görnyedés az asztal mellett, szobalevegő, bezártság, mozgáshiány, egyoldalú terhelés (idetartozik az iskolatáska súlyának rossz elosztása is), ráadásul pedig az összehasonlíthatatlanul nagyobb stressz. Közben pedig az iskolás kor mozgásszervi szempontból a legérzékenyebb, hiszen ez a testmagasság növekedésének, a megnyúlásnak az időszaka. Így fordulhat elő, hogy felmérések szerint a kisiskolások többségénél tapasztalható valamilyen tartáshiba.
A leggyakoribb elváltozások
A tizenéves kamaszoknál sem jobb a helyzet: a korosztály több mint felénél találtak gerincproblémát. A nagy arányú előforduláshoz életviteli okok mellett hozzájárulhat az is, hogy ennek a generációnak a tagjai általában magasabbra is nőnek a korábbi nemzedékeknél. Meglepően sok gyereket érint az izmok teherbírását meghaladó, egyenetlen terhelés miatti kóros gerincgörbület. Ha a gerinc elváltozása oldalirányba történik, akkor scoliózis következik be, ha pedig a fiziológiás görbület változik meg, akkor lapos vagy a fokozott domborulatú hát alakul ki. Ezeknek az elváltozásoknak a nagyobbik része még nem betegség, hanem elsősorban a gyenge izomzat illetve a korrekciós készség hiánya miatt kialakuló helytelen tartás, az ún. funkcionális scoliózis, illetve a túlzottan domború hátnál a hanyag tartás.
A külső tényezők okozta tartáshibákon kívül belső okok, például öröklött tényezők és hormonális változások is hozzájárulnak a gerinc betegségeihez. Ezek közé tartozik például a kamaszok mintegy egytizedét érintő Scheuermann-kór, amelynek során a csigolyatest fejlődési zavarának következtében a csigolyák ék alakúvá deformálódnak, a gerinc mozgása beszűkül, a hát kidomborodik. Leggyakrabban a gerinc háti szakaszán fordul elő, az ágyéki szakaszon jóval ritkább. Akkor merül fel a gyanúja, ha a gyerek háta domború, és ezt a testtartásával nem képes korrigálni. A kezelés leginkább gyógytornával, esetleg fűző viselésével történik.
Jóval ritkább gerincbetegség az idiopathiás (ismeretlen eredetű) scoliózis, amelyben az oldalirányú gerincgörbülést a csigolya elfordulása, torziója is kíséri: ez az iskola-egészségügyi szűrővizsgálatok tapasztalatai szerint a tizenévesek egy-két százalékát érinti.
Sokat árthat a rossz iskolatáska
Néhány tényezővel a szülők is segíthetnek elkerülni a gerincproblémákat. Egyik ilyen neuralgikus pont az iskolatáska. Bár sok iskolában bent lehet hagyni a könyveket, füzeteket, de az aznapra valók, a tornaholmik, a tanszerek, az uzsonna, stb. még így is tekintélyes súlyú marad, könnyen meghaladja egy-egy madárcsontú kisiskolás testsúlyának 10 százalékát (ezt tekintik tűrhető aránynak). Nem mindegy a táska formája sem: a hátra egyenletesen felfekvő hátlappal, széles, kipárnázott vállhevederekkel ellátott hátitáska sokkal kevésbé terheli a gerincet, mint a kézi- és oldaltáskák.
Fontos a jó szék is
A mai iskolások elképesztő időmennyiséget, akár napi 8-10 órát is eltöltenek ülő testhelyzetben! Nagyon fontos a megfelelő ülőbútor: ergonómiai szempontból az a szék jó, amelyre ülve a gyerek egészen a széktámláig hátra tud csúszni úgy, hogy közben a talpa a földön marad. Az ülés ne legyen túl puha, és ne szorítsa a gyerek térdhajlatát, ne akadályozza a vérkeringését. A szék támlája támassza meg a derekát, akár ír, akár felnézve a tanítóra figyel a gyerek.
Játék, mozgás, torna!!
Mindezek mellett a legtöbb, amivel a szülők illetve az iskola segíthet a gyerekeknek elkerülni a gerincproblémákat, az a mozgás! A ma már mindennapos iskolai testnevelésórákon a gyakorlatok között sok olyan van, amelyek hozzájárulnak a helyes testtartás megőrzéséhez, de ezeken kívül is szüksége van a gyereknek minél többféle, minél szabadabb mozgásra. Az úszás, a kerékpározás, a labdajátékok, de akár csak a játszótéren töltött idő is jót tesz, erősíti a hátizmait (is), egészségesebbé teszi a testtartását, javítja az általános erőnlétét, keringését, megtölti a tüdejét.
Ha a szűrővizsgálatokon az derülne ki, hogy baj van a gyerek testtartásával, gerincével, akkor az ajánlott gerinctornát, gyógytornát mindenképpen vegyék komolyan, hiszen ez segíthet megállítani a gerincprobléma súlyosbodását. A gyógytorna gyakorlatainak megtanulása és otthoni végzése mellett – ha csak a szakorvos ennek ellenkezőjét nem ajánlja -, vegyen részt az iskolai testnevelésórákon is, ha nem muszáj, feleslegesen ne mentessék fel! Minél erősebb lesz az izomzata, annál jobban bírja a gerince is a megterheléseket, annál szebb lesz a testtartása, kiegyensúlyozottabb a mozgása, stabilabb az egészsége.
Forrás: csaladivilag; Képek: Google;
