Bár még csak az év első nyolc hónapjáról állnak rendelkezésre statisztikák, már most látszik, hogy az év elejétől közel ezer-ezer milliárd forinttal nőtt a lakosságnál és a bankoknál lévő állampapír állomány.
Közel 27 ezermilliárd forintra rúgott augusztus végén a lakossági megtakarítások azon része, ami magyarországi vállalatok, vagy a kormányzat által kibocsátott értékpapírokban pihent. A Magyar Nemzeti Bank hétfőn publikált jelentéséből az is kiderül, ennek a pénznek mintegy a fele van forintban kibocsátott állampapírokban (lakossági és intézményi kötvény együtt).
Az továbbra is igaz, hogy a háztartások az 1 évnél hosszabb lejáratú állampapírokat tartják, a náluk lévő mennyiség 83 százaléka egy évnél későbbi lejáratú. A hazai kibocsátású tőzsdei részvényekre viszont továbbra sem nyomul a lakosság, augusztus végén 1790 milliárd forint volt a náluk lévő mennyiség piaci értéke, miközben a Budapesti Értéktőzsde össz-piaci kapitalizációja 15,9 ezermilliárd forint.
A befektetési alapok viszont keresettebbek, ebből is már 10 ezer milliárd forintot meghaladó összeg van a háztartásoknál. Amilyen ütemben egyes alapok termelik a hozamot, nem is csoda.
Mindent verő befektetések: 9 hónap, 30 százalék feletti nyereség
Kifejezetten erős évet zárhatnak idén a hazai befektetési alapok. Az év eddig eltelt részében több mint 20 alap ért el 20 százalék feletti hozamot, a legjobbak pedig már túl vannak a 30 százalékon is.
Állampapír nagybevásárlás: lakosság, bankok, külföldiek
Augusztusban a lakosság még mindig nettó vásárló volt az állampapír piacon, hiába csökkent a hozamkörnyezet és hiába vágta vissza több lépésben az Államadósság Kezelő Központ a lakossági állampapírok kamatát. Mindezek ellenére 145 milliárd forinttal több állampapírt vettek a háztartások, mint amennyit eladtak, vagy amennyinek lejárt a futamideje. De nem csak a lakosság „zsákolta” a magyar állampapírokat, nettó vásárló volt a bankszektor (177 milliárd forint), illetve kismértékben a külföldi befektetők is (12 milliárd forinttal).
A teljes állampapírpiac mérete augusztus végén meghaladta az 50 ezer milliárd forintot. A legnagyobb finanszírozók:
- bankok: 10 847 milliárd forint
- biztosítók, nyugdíjpénztárak: 2593 milliárd forint
- lakosság: 13 523 milliárd forint
- külföldi befektetők: 15 825 milliárd forint
Közel 1000 milliárd forinttal több állampapír a lakosságnál
A lakosság állampapír-állománya tavaly december végétől augusztus 31-ig 7,7 százalékkal, 969 milliárd forinttal emelkedett. De a külföldiek sem akartak lemaradni, sőt, a náluk lévő mennyiség 1730 milliárd forinttal, 12,3 százalékkal gyarapodott. A bankok magyar állampapír állománya idén 982 milliárd forinttal emelkedett, közel 10 százalékkal.
A számok értékelésénél nem csak a tranzakciókat, hanem az átértékelődést is figyelembe kell venni. Utóbbi az árfolyam-kockázattól mentes lakossági állampapíroknál marginális. Aki viszont piaci államkötvényt tart (bankok és intézményi befektetők), számolnia kell az árfolyam alakulásával is. Ez idén számukra kedvezően alakult, mivel a lefelé tartó kamatkörnyezet a már meglévő kötvényportfólió piaci értékét emelte, így átértékelődési nyereség is keletkezett a megtermelt kamatok mellett.
Az 50 ezer milliárd forintos állampapír-állománynak közel negyede volt devizában kibocsátva (12,2 ezermilliárd forint), a devizás kötvények 87 százaléka volt külföldi befektetők kezében.
Megtorpanás a befektetési alapoknál
A befektetési alapokban lévő jegyek 49 százaléka volt augusztus végén lakossági kézben. A vizsgált hónapban 78 milliárd forinttal több lakossági pénz áramlott a befektetési alapokba, mint amennyit kivettek onnan, de nem csak ők, a bankok is nettó vásárlók voltak, 48 milliárd forinttal.
A lakossági pénzáramban ugyanakkor jelentős megtorpanást jelent a 78 milliárd forintos plusz, mivel ez idei mélypontnak tekinthető, a korábbi hónapokban 105 és 212 milliárd forint közt szóródtak a (plusz) számok. Augusztus végén 10 362 milliárd forintot tartottak a háztartások befektetési alapokban.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
