Az Ukrán Antikorrupciós Ügynökségnek (NAZK) van egy listája.
Ezen azok a cégek szerepelnek, amelyek az ukránok szerint segítik az orosz kormányt, pénzelik az orosz államot vagy még ma is fokozzák az aktivitásukat Oroszországban, sőt rosszabb esetben jutalmazzák is az orosz hadsereget.
Mindezzel együtt ezek a cégek tehát Oroszország ukrajnai háborújának szponzorai.
Egy ilyen listára felkerülni természetesen elég kellemetlen, és az ukrán kormány pontosan tudja is ezt. A céljuk éppen az a listával, hogy elrettentsék az Oroszországgal együttműködni kívánó cégeket, és ezzel bevételektől fosszák meg az orosz kormányt, hogy annak így kevesebb pénze legyen háborúzni.
A megtámadott ország felháborodása nagyon is érthető, a listáról azonban többször is kiderült, hogy néha nem megalapozott információk alapján kerültek fel rá vállalatok. Ami pedig a listán szereplő cégek számára még kínosabb: hogy a listáról lekerülni sem könnyű, ez egyelőre csak egy ír cégnek sikerült, görög szállítmányozók pedig a felfüggesztésüket tudták elérni.
A listán jelenleg 30 cég szerepel. Vannak köztük olyanok, amelyek valóban aktívak Oroszországban, például még most is orosz szerződéseket kötnek, lelkesen hirdetnek, sőt akár katonai eszközökhöz szállítanak alkatrészeket. Vannak azonban olyanok is, amelyek csak azért bűnhődnek, mert nem vonultak ki Oroszországból, és a helyi törvényeknek megfelelve adót fizetnek az országban.
Államokra lebontva az alábbiak szerint oszlik meg a lista:
- Kínai Népköztársaság – 8 cég;
- Görögország – 5 cég;
- Franciaország – 4 cég;
- Amerikai Egyesült Államok – 3 cég;
- Olaszország és Nagy-Britannia – 2-2 cég;
- Ausztria, Belgium, Észtország, India, Magyarország és Németország – 1-1 cég.
E szerint tehát a listán szerepelnek cégek a kifejezetten oroszpárti Kínából, az Oroszországot el nem ítélő, de semleges Indiából, az oroszügyben különutas EU-tag Magyarországról, de az elkötelezetten ukránbarát Nagy-Britanniából, Észtországból és az Amerikai Egyesült Államokból is.
Az OTP szerint félreértés az egész
Magyar szempontból természetesen az OTP érintettsége a legfontosabb. A bank 2023. május 5-én került fel a listára, és mivel a NAZK weboldalán nemcsak a listázott cégek bűnei, de tételesen a cégek menedzsmentjének tagjai is szerepelnek fotókkal, Csányi Sándor bélyegképe is ott figyel az OTP profiloldalán.
Az OTP listán szerepeltetését ezzel a szöveggel indokolja a listát készítő ukrán NAZK:
„Az OTP Bank Oroszország 50 legnagyobb bankja között van. Az OTP Bank több mint 2,2 millió ügyfelet szolgál ki, és több mint 1850 oroszországi városban képviselteti magát. 2020-ban az orosz OTP Bank mintegy 190 millió rubelt fizetett be az agresszor állam költségvetésébe. Az OTP Bank nemcsak hivatalosan ismeri el az úgynevezett donyecki és luhanszki »népköztársaságot«, hanem kedvezményes hitelfeltételeket biztosít az orosz hadseregnek, azaz ténylegesen jutalmazza az elkövetett háborús bűnöket.”
Megkérdeztük a bankot ezekről az állításokról. Azt mondták, a számszaki adatokon túl az értékelés teljesen fals. Az OTP Bank tájékoztatása szerint Oroszországban 0,17 százalékos piaci részesedésük van, vagyis nem számítanak jelentős szereplőnek.
A NAZK listájára az OTP-nél lényegesen nagyobb orosz jelenlétet fenntartó nemzetközi bankok nem kerültek fel. (Az OTP nem nevesített másokat, de az orosz jegybank 13 legfontosabb oroszországi bankot megnevező felsorolásában szerepel az UniCredit és a Raiffeisen is, előbbi nincs az ukránok listáján, utóbbi igen.)
„Az OTP Bank Ukrajna megszállt területein (Donbassz, Krím) egyáltalán nem folytat tevékenységet”
– deklarálta a bank.
Hogy az ukrán lista készítői miért gondolják mégis ezt, azt valószínűleg egy félreértés magyarázza. Az OTP-t rendszeresen ostorozó és feljelentő ukrán képviselő, Olekszandr Dubinszki feltehetően összekeverte a bank szolgáltatási térképén az ukrajnai Donyecket és a teljesen azonos nevű, 50 ezres oroszországi Donyecket (ez egy Rosztov melletti kisváros). Korábban az oroszországi Donyeckben valóban volt OTP-fiók, igaz, már ott sincs.
Ez a vád azért fáj különösen az OTP-nek, mert 2014-ben az uniós szankciók bevezetése után a bank haladéktalanul megszüntette valamennyi tevékenységét a megszállt területeken. Ez a Krím esetében azt jelentette, hogy az OTP hátrahagyta az infrastruktúráját, de még a hiteleit is, ami nagy veszteséget jelentett akkor a banknak.
Az OTP-t feljelentő Dubinszki is izgalmas figura, korábban médiasztár volt, és – Zelenszkij elnökhöz hasonlóan – Ihor Kolomojszkij médiacézár-oligarcha cégeinél dolgozott, éveken át őt választották a legjobb gazdasági újságírónak Ukrajnában. Aztán a Nép Szolgája párt listáján képviselő lett, és mivel sok figyelmet vont magára, kiderült, hogy 24 lakása van Kijevben, és 17 autója, amit nehéz volt összeegyeztetnie a bevallott újságírói fizetésével.
Vádként hangzott el mind az OTP, mind a Raiffeisen irányába, hogy a bankok kedvezményes hitelt nyújtanak az orosz hadsereg tagjainak. Ennek annyi igazságalapja van, hogy Oroszországban született egy törvény, amely szerint valamennyi pénzügyi szolgáltatónak el kell fogadnia, hogy azok, akik részt vesznek az Oroszországban különleges katonai műveletnek nevezett ukrajnai háborúban, 2023. december 31-ig nem fizetnek hiteltörlesztőt és kamatot sem. Vagyis ez egy központilag elrendelt moratórium, nem a bankok döntöttek a bevezetéséről.
„Az OTP Bank amúgy sem kedvezményesen, sem máshogy nem nyújt új hitelt az Orosz Föderáció fegyveres állományának tagjai számára”
– írták.
Az OTP Bank szerint arról sincs szó, hogy elismerték volna a Luhanszki és a Donyecki „népköztársaság” létezését. Az OTP Bank egy cég, nem egy állam, nem szokott országokat elismerni, de amúgy – összhangban az EU és azon belül Magyarország hozzáállásával – soha, semmilyen formában nem ismerte el ezeknek a területeknek az önállóságát.
Ami pedig a megtartott oroszországi jelenlétet illeti, most már az OTP nem is tudna kivonulni, ugyanis orosz törvény tiltja a bankok értékesítését. A bank folyamatosan lobbizik, hogy ezeket az érveket az ukrán hatóság is figyelembe vegye, de még nem sikerült eredményt elérnie. Ezt a tevékenységet egyébként a magyar kormány is segíti erősebb eszközökkel, Szijjártó Péter épp csütörtökön jelentette ki, hogy Magyarország addig blokkolja az Ukrajnának szánt brüsszeli pénzeket, amíg Kijev nem veszi le az OTP-t a háborút támogató cégek listájáról.
A Raiffeisen
És bár a magyar kormány valóban gyakran hajlik el az uniós irányvonaltól, és durván kommunikál az ukránokkal, az ukránok részéről kemény vádak érték az osztrák Raiffeisent is, pedig Ausztria nagyon támogató Ukrajnával.
Ukrajna szerint a bank Kreml-közeli orosz oligarchák, Arkagyij és Borisz Rotenberg ciprusi fiktív cégeit szolgálja ki, támogatja a katonák hitelkönnyítéseit, elismeri a szakadár régiókat, és „különleges műveletnek” nevezi az ukrajnai háborút.
A Raiffeisen is tagadja, hogy a putyini rendszer támogatója lenne. Az osztrák bank annyiban van nehezebb helyzetben, hogy az ő jövedelmezőségéből valóban nagyon meghatározó, több mint 50 százalékot jelent az orosz leányvállalat, az OTP-nél csak 7-8 százalékot.
Az Raiffeisen Bank International (RBI) deklarálta, hogy szigorúan követi az összes osztrák és uniós jogi követelményt, amelyek elismerik Ukrajna területi, politikai és gazdasági integritását.
„A bank nem folytat üzleti tevékenységet a donyecki és luhanszki régiók és a Krím félsziget egyik területén sem. Az RBI megvizsgál minden stratégiai lehetőséget a Raiffeisenbank Russia jövőjével kapcsolatban, beleértve a gondosan kezelt kilépést a bankból. A háború kitörése óta a Raiffeisenbank Russia nagyrészt beszüntette hitelezési tevékenységét, és mintegy 30 százalékkal csökkentette hitelezési volumenét.”
Mások a listáról
Az ukrán listán szereplő cégek többségének persze van érdemi orosz aktivitása. A Geely kínai autógyártó például intenzív kampánnyal hirdeti új modelljeit. A szintén kínai Kerui sokszorosára növelte tavaly oroszországi forgalmát, és a Gazpromnak segít az elmaradt nyugati fúrási technológiák pótlásában. Az indiai CK Birla Group ipari konglomerátum olyan csapágyakat és más eszközöket szállít Oroszországba, amik a közlekedésben, de a haditechnikában is használatosak.
A mélytengeri fúrások legismertebb specialistája, a francia–amerikai SLB (volt Schlumberger) pedig különböző technikákkal elérte, hogy továbbra is kapcsolatban maradhasson a nagy orosz olajipari ügyfeleivel. Igaz, nemrég már bejelentette, hogy felhagy ezzel.
A belga Open Way csoport már tavaly elhagyta Oroszországot, ezt be is jelentette hivatalosan, illetve közvetlenül az ukrán hatóságoknak is, de tévedésből mégis rajta maradt a listán.
A nemrég felkerült Unilevernek felrótták, hogy azt ígérte, nem fog Oroszországban hirdetni. A cég szerint ő nem is tett ilyet, csak a kiskereskedők hirdették meg az akciós Unilever-termékeket.
A cég életében az orosz piac nem túl nagy jelentőségű, igaz, a cégcsoportnak van omszki, jekatyerinburgi, szentpétervári és tulai gyára is. Ukrajna azon rágott be, hogy szerinte az Unilever megígérte, hogy felfüggeszti termékeinek Oroszországba irányuló exportját és onnan kihozott importját, valamint leállítja a média- és reklámköltéseit.
Egy évvel később azonban ennek nincs nyoma, és az Unilever oroszországi nyeresége megduplázódott. Az Unilever azonban azt mondja, hogy maga nem hirdet, vélhetően a kiskereskedők tették azt, de azt a cég is deklarálta, hogy a társaság és a munkavállalók érdekeit egyelőre valóban a maradással tudják megvédeni.
A legkeményebb vádakat azonban alighanem a francia Bonduelle kapta, amely állítólag ajándékkonzervekkel és szívhez szóló üzenetekkel buzdította az orosz katonákat újév alkalmából. A cég közleményben tiltakozott ugyan, hogy ez nem igaz, de azért ott maradt a listán. A francia sajtó megpróbált alaposabban is utánamenni az eseményeknek, de leginkább annyi derül ki, hogy a francia cég mindent tagad.
A listára feltett többi francia cég is mindent tagad, a Leroy Merlin barkácsüzletek vagy az Yves Rocher kozmetikai cég az ukrán vádak szerint sok adót fizet, az Auchan állítólag a hadseregnek is szállított.
Nehéz lekerülni
Eddig mindössze egyetlen cégnek, az ír Irish Peninsula Petroleum Limitednek sikerült kiimádkoznia magát a felsorolásból. A cég tankereknek szállít üzemanyagot, de be tudta bizonyítani, hogy a társaság nemcsak az orosz tulajdonban lévő vagy az orosz lobogó alatt közlekedő hajókat, de az orosz olajat szállító hajókat sem szolgálja ki, így lekerülhetett a listáról.
Alekszandr Novikov, a listát gondozó ukrán hatóság vezetője mindezt lelkesen kommentálta:
„A feltételek teljesítése és így a kihúzás a legjobb bizonyíték arra, hogy ez az eszköz valóban működik. Azt akarjuk, hogy ez a lista csökkenjen, és ne fordítva.”
Egyelőre tehát sok a vitatott eset, de legalább az ukrán hatóságok arra is mintát kínálnak, hogy miként lehet szerintük lekerülni a listáról, vagy preventíven megelőzni a listára kerülést.
„Oligarcha vagy, de nem szeretnél felkerülni az ukrán listára?”
Erre egy 5 pontos prevenciós lépéssorozatot ajánlanak:
- Nyilvánosan ítéld el vagy más módon jelezd egyet nem értésedet a Kreml politikájával!
- Az invázió végéig függeszd fel az oroszországi adófizetésedet!
- Személyes vagyonod jelentős hányadát az ukrán kormány által ellenőrzött újonnan létrehozott Ukrán Újjáépítési Alapnak add zálogba!
- Minden üzleti tevékenységedet állítsd le Oroszországban!
- Lépj kapcsolatba a Nemzeti Korrupció-megelőzési Ügynökséggel, és nyújts be bizonyítékot a fent vázolt intézkedésekről!
A megtámadott Ukrajnával való empátia és a szolidaritás miatt a legtöbb ország kevésbé kritikusan kezeli a listát, mint Magyarország,
Az unió részéről Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője próbál az ukránokra hatni a lista ügyében, de közben olyan kellemetlenségek is történnek, mint arról a Politico beszámolt, hogy Szijjártó Péter magyar és Annalena Baerbock német külügyminiszter pengeváltásában a német politikus is elismételte a fals ukrán vádakat az OTP bank vélt donyecki, luhanszki aktivitásáról.