Írásos vélemény benyújtására kérték fel a magyar kormányt az uniós tagállamok illetékes minisztereinek keddi tanácsülésén az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás keretében, az Európai Bizottságot pedig a Magyarországgal szemben megindított kötelezettségszegési eljárások bemutatására.
Gernot Blümel uniós ügyekért felelős osztrák miniszter arról tájékoztatta a kollégáit, hogy az EU soros elnöksége miként kívánja lefolytatni az Európai Parlament (EP) által kezdeményezett jogállamisági eljárást. A luxembourgi ülést követő sajtótájékoztatóján elmondta, írásos vélemény benyújtására kérték fel a magyar kormányt, amelybe annak képviselője bele is egyezett, a bizottságot pedig arra, hogy nyújtson tényszerű áttekintést a kifogásolt ügyekben folyamatban lévő jogsértési eljárásokról.
Újságírói kérdésre válaszolva közölte: lépésről lépésre akarnak haladni, mivel ez az első olyan alkalom, hogy az EP indította meg a hetes cikk szerinti eljárást, így ez még ismeretlen terület. „Az osztrák elnökség számára rendkívül fontos a lehető legkorrektebb, legvilágosabb értékelés” – fogalmazott.
Hozzátette, egyelőre nem tudják, mikor kerülhet majd sor a magyar kormány első hivatalos meghallgatására a tagállamok kormányainak tanácsában, erről a beérkezett dokumentumok elemzését követően fognak dönti. Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke azt hangsúlyozta, hogy a brüsszeli testület kész tájékoztatást nyújtani a kötelezettségszegési eljárásokról, mindig rendelkezésére áll a tanácsnak. Rámutatott: teljesen logikus, hogy a bizottsághoz fordultak az ügyben.
Budapest tisztázni fogja magát
Kész tisztázni magát a magyar kormány a vádak alól, ezért részletes tájékoztatót fog összeállítani az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti jogállamisági eljárás keretében – ezt már Varga Judit miniszterelnökségi államtitkár közölte az MTI-vel telefonon a tanácskozás szünetében.
A folyamat hosszú ideig is elhúzódhat. Később akár többször is sor kerül majd a magyar kormány álláspontjának ismertetésére.
A hetes cikk szerinti eljárást az Európai Parlament kezdeményezte szeptember 12-én, a testület szerint ugyanis Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének. Következő lépésként a miniszterek tanácsa négyötödös többséggel dönt majd arról, hogy valós-e ez a veszély. Az Országgyűlés kedden megszavazta a Magyarország szuverenitásának megvédéséről és az országgal szembeni rágalmak visszautasításáról szóló, a Sargentini-jelentés elleni határozatot, amely felszólítja a kormányt, hogy utasítsa vissza a valótlan vádakat, és jogi úton is lépjen fel a “csalással elfogadott” jelentéssel szemben.
Terítéken volt a lengyel ügy is
A miniszterek kedden folytatták a Lengyelországgal szembeni eljárást is, amelynek keretében már kétszer meghallgatták a varsói kormányt.
Ezzel kapcsolatban Timmermans leszögezte: nem javult, sőt tovább romlott a helyzet a legutóbbi tanácsülés óta, különös csalódottságot kelt, hogy ugyan az Európai Bíróság elé került az ügy, a lengyel hatóságok nem állították le, hanem kifejezetten felgyorsították a legfelsőbb bírósági reform végrehajtását. Folytatni kell a párbeszédet, mindig meg kell adni Varsónak a lehetőséget az álláspontja ismertetésére, és remélhetőleg valamikor sikerül is megoldást találni és biztosítani a jogállamiság alapelveinek tiszteletben tartását – közölte. Hozzáfűzte azonban, jelenleg nem túl derűlátó, mivel a helyzet súlyos aggodalomra ad okot több téren is.
Franciaország és Németország közös nyilatkozattal készült, amelyben aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy múlt héten új legfelsőbb bírósági tagokat nevezett ki a lengyel államfő, nem várva meg az Európai Bíróság ítéletét. Mint aláhúzták, a lépés „súlyos veszélyt” jelent a bírói függetlenségre, ami kihatással van az EU-s bel- és igazságügyi együttműködésre is.
Forrás: MTI
