Egyre gyakrabban terjednek a közösségi médiában olyan videók, amelyek – sokszor hang nélkül, kiragadott részletekkel – azt a látszatot keltik, mintha rendőri túlkapás történne. A képernyőn látható pár perc alapján bárki ítélkezhet, miközben sem az események előzményeit, sem a kontextust nem ismerjük. Kétségtelen, hogy minden közszolgálatnak, így a rendőrségnek is szüksége van társadalmi ellenőrzésre – de nem kirakatítéletekre.
A magyar rendőrség, a NAV, az adónyomozók, a katonai és egyéb rendvédelmi szervek olyan hivatalos személyek, akik nap mint nap az életüket kockáztatják azért, hogy mi nyugodtan aludhassunk. Tisztában vannak azzal, hogy minden lépésüket rögzítik, minden intézkedésük potenciálisan a nyilvánosság elé kerülhet, mégis vállalják a szolgálatot, sokszor megalázó bérért, túlórákban, gyakran társadalmi megbecsülés nélkül.
Miért csak a „túlkapásokat” látjuk, de az áldozatvállalást nem?
Mert a szenzáció jobban fogy, mint az igazság! Egy Facebook-videó több kattintást hoz, ha egyenruhás embert látunk benne, mint ha azt mutatná meg, hogyan mentett ki valakit a rendőr az égő autóból, az égő házból, vagy fuldoklót a Dunából, holott ezekből is van bőven – csak éppen nem készül belőlük mém, nem lesz belőle bulvárcím. Ugyanígy a tűzoltók, mentősök és NAV-osok is amikor szükséges, életet os mentenek!
A hivatásos állomány tagjai – rendőrök, határőrök, adóellenőrök, tűzoltók, katonák – nemcsak a jogot képviselik, hanem egyfajta erkölcsi tartást is. Ők azok, akik helyettünk teszik meg azt, amit mi nem mernénk: fellépnek a bűn ellen, amikor mások félreállnak. Nélkülük nem lenne közbiztonság, nem lenne rend.
Itt az idő, hogy ne csak kritizáljunk, hanem meg is becsüljük őket!
Mindenki, aki a törvényt szolgálja, megérdemli a tiszteletet – nem azért, mert hibátlan, hanem mert vállalja a felelősséget. A jogsértések kivizsgálhatók, a panaszok benyújthatók – de a gyanúsítgatás, a kiragadott részletekből való ítélkezés aláássa a társadalom egészének biztonságát.
A magyar rendvédelem nem ellenség, hanem védőpajzs. Aki ezt nem látja, talán csak azért nem, mert sosem volt még rá valódi szüksége. Azok viszont, akik már éltek át balesetet, támadást vagy fenyegetést, pontosan tudják, mit jelent, amikor időben jön a segítség – és kék villogóval érkezik.
A közösségi médiában gyakran részleges, szerkesztett vagy hang nélküli videók terjednek, amelyek látszólag rendőrségi túlkapásokat mutatnak, de kontextus nélkül félrevezethetik a nézőt. Ha nincs hang, nem halljuk a rendőr utasításait, a figyelmeztetéseket, a kihívást jelentő viselkedést vagy akár a bűncselekmény előzményeit.
Miért probléma ez?
- A rendőr nem adhat ki nyilatkozatot vagy nem válaszolhat a sajtónak az ügyről, ha folyamatban van az eljárás – a másik fél viszont szabadon nyilatkozhat.
- A videók nem mutatják az előzményeket – gyakori, hogy az agresszív, erőszakos vagy veszélyes magatartást kivágják.
- A közvélemény így egyoldalú, manipulált képet kap.
- A rendőr, aki az életét kockáztatja, könnyen válik bűnbakká, miközben lehet, hogy szakszerűen, jogszerűen intézkedett.
Amit elfelejtenek:
- A rendőr, NAV-ellenőr vagy katona nem az ellenség, hanem a közrend, a jogbiztonság és az állampolgárok védelmezője.
- A magyar rendvédelmi szervek szigorú eljárásrend szerint dolgoznak, és ha hibáznak, belső vizsgálat indul – tehát van kontroll.
- A tisztességes, szolgálatkész hivatásosok 99%-a sosem lépi át a határt, még ha provokálják is őket.
- Szükség van olyanokra, akik kiállnak értük!
- Szükség van rád és másokra is, akik kiegyensúlyozottan, tisztelettel beszélnek a rendőrség, katonai- és adóhatósági szervek munkájáról. Mert ha mindenki csak a hangos, hisztérikus, egysíkú videókat osztja meg, akkor a csendes többség hangja elvész.
Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy az elmúlt évtizedekben előfordultak rendőri túlkapások, illetve a hivatásos állomány egyes tagjai is követtek el jogsértéseket. Ezek azonban ritka, elszigetelt esetek, amelyeket a hatóságok minden esetben a jogszabályoknak megfelelően kivizsgálnak és törvényesen, a megfelelő szankcióval sújtanak!
Most nézzük meg azokat az eseteket, ahol az eljáró rendőr igazoltatás nélkül, azonnal kényszerintézkedést alkalmazhat:
Az eljáró rendőr nem köteles előbb igazoltatni, hanem azonnal kényszerintézkedést (pl. testi kényszert, bilincselést, fegyverhasználatot stb.) alkalmazhat, ha a helyzet azonnali beavatkozást tesz szükségessé. Ezeket az eseteket a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.), valamint a Be. (Büntetőeljárási törvény) szabályozza.
A legfontosabb esetek:
1. Tettenérés bűncselekmény elkövetése közben
Ha valakit bűncselekmény közben vagy azt közvetlenül követően tetten érnek, a rendőr azonnal intézkedhet, igazoltatás nélkül.
Pl.: Rablás, garázdaság, rongálás elkövetése közben.
2. Közvetlen élet- vagy testi épség elleni veszély
Ha a rendőr azt látja, hogy valaki más vagy saját testi épségét közvetlenül veszélyezteti (pl. késelés, verekedés, öngyilkossági kísérlet), azonnal beavatkozhat.
3. Fegyveres fenyegetés vagy terrorcselekmény gyanúja
Terrorveszély, fegyveres támadás vagy robbanásveszély esetén a rendőr előzetes figyelmeztetés és igazoltatás nélkül intézkedhet – akár halálos kényszerítő eszközzel is.
4. Szökés vagy menekülés megakadályozása
Ha valaki menekülni próbál a rendőri intézkedés elől – különösen, ha előállítás, őrizetbevétel, elfogás alá esik – a rendőr kényszerítő eszközzel élhet, például leszorítással, bilincseléssel, akár figyelmeztető lövéssel is.
5. Fegyver, robbanószer, veszélyes eszköz észlelése
Ha a rendőr azt észleli, hogy valakinél fegyver, robbanószer vagy más közvetlenül veszélyes eszköz van, azonnal intézkedhet a lefegyverzésére – nem kell előbb igazoltatnia.
6. Tömegzavargás, rendbontás, közrend súlyos megzavarása
Tüntetés, tömegverekedés, zavargás vagy közveszélyes helyzet esetén a rendőr azonnal alkalmazhat kényszerítő eszközt, a rend helyreállítása érdekében.
7. Önkívületi, ittas vagy bódult állapot miatti veszély
Ha a rendőr megítélése szerint valaki olyan állapotban van, hogy saját vagy más testi épségére veszélyes, igazoltatás nélkül, azonnali intézkedéssel megelőzheti a súlyos következményeket.
Fontos:
A rendőr minden esetben köteles a kényszerintézkedés alkalmazását követően:
- azonosítani magát, ha még nem tette meg,
- a jogalapot és indokot közölni, amint az lehetséges,
- jelentést készíteni a kényszerintézkedésről.
Kiemelem a terrorcselekmény- és minden vonatkozásának alapos gyanúját! Lássuk hát:
Terrorcselekmény alapos gyanúja esetén a rendőr Magyarországon kiemelt protokoll szerint köteles eljárni, mivel a Btk. 314. § szerint a terrorcselekmény a legsúlyosabb bűncselekmények közé tartozik. Az intézkedést a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.), valamint a Büntetőeljárási törvény (Be.) és a terrorizmus elleni kormányzati intézkedések protokollja is szabályozza.
A rendőr intézkedési kötelezettsége terrorcselekmény alapos gyanúja esetén:
- Azonnali beavatkozás és biztosítás
A rendőr elsődleges feladata az élet- és vagyonbiztonság védelme, valamint a további veszély elhárítása. Ez magában foglalja:- a terület lezárását,
- a gyanúsított(ak) elfogását vagy izolálását,
- a fegyveres veszélyforrások semlegesítését.
- Jelzés a megfelelő hatóságoknak
A rendőrnek haladéktalanul jelentenie kell az eseményt az ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁGNAK (ORFK) és a TEK-nek (Terrorelhárítási Központ), amely az ilyen ügyekben elsődlegesen illetékes. - A gyanúsított őrizetbe vétele
A rendőr előállíthatja és őrizetbe veheti a gyanúsítottat, akivel szemben a terrorcselekmény megalapozott gyanúja felmerül, majd átadja az illetékes nyomozó hatóságnak. - Bizonyítékok biztosítása
Minden nyomot, tárgyi bizonyítékot és tanút rögzíteni kell. A rendőrnek:- fel kell jegyeznie minden részletet (helyszín, időpont, személyek),
- biztosítania kell a helyszín érintetlenségét,
- és tilos bármit eltávolítani vagy megsemmisíteni.
- Lakosság tájékoztatása, evakuálás
Amennyiben fennáll a közvetlen veszély, a rendőr evakuálást rendelhet el, és köteles a lakosságot a helyszínen vagy a médián keresztül tájékoztatni. - A terrorelhárító egységek támogatása
Amennyiben a TEK vagy más speciális egységek is érkeznek, a rendőr köteles alárendelni magát a parancsnoki láncnak, és segíteni az akciót. - Jogkörbővülés
Terrorcselekmény esetén a rendőr szélesebb kényszerítő eszközöket alkalmazhat, például:- fegyverhasználatot,
- azonnali motozást, átvizsgálást,
- járművek megállítását és átkutatását.
Fontos megjegyzés:
Terrorcselekmény gyanúja esetén a rendőr döntéseinek nemcsak jogi, de stratégiai súlya is van, és minden intézkedésről írásos jelentést kell készítenie, amit a belső ellenőrzés vagy a Készenléti Rendőrség értékel.
Felsorolok konkrét példákat arra, amikor a rendőr nem köteles előbb igazoltatni, hanem azonnal kényszerintézkedést alkalmazhat, a korábban felsorolt kategóriák alapján:
1. Tettenérés bűncselekmény elkövetése közben
Példa:
Egy férfit a rendőrök meglátnak, amint az utcán egy nő táskáját kirántja a kezéből és futni kezd.
Intézkedés:
A rendőr igazoltatás nélkül üldözheti, lefoghatja, bilincselheti, mivel tettenérés történt.
2. Közvetlen élet- vagy testi épség elleni veszély
Példa:
Egy személy késsel hadonászik egy buszmegállóban, és fenyegetően közelít a járókelőkhöz.
Intézkedés:
A rendőr azonnal alkalmazhat testi kényszert, bilincselést, akár gumibotot vagy sokkolót, hogy megelőzze a sérülést.
3. Terrorcselekmény vagy fegyveres fenyegetés gyanúja
Példa:
A repülőtéren valaki táskájában gépfegyvert találnak, és a személy zavartan viselkedik.
Intézkedés:
A rendőr azonnal intézkedhet, lefegyverezheti, földre viheti az illetőt, majd később igazoltatja és őrizetbe veszi.
4. Szökés vagy menekülés megakadályozása
Példa:
Egy bíróságról előállított gyanúsított megpróbál kiszabadulni az őrizetből és elfut.
Intézkedés:
A rendőr fegyvert is használhat (pl. figyelmeztető lövést), hogy megakadályozza a szökést.
5. Fegyver, robbanószer vagy veszélyes eszköz észlelése
Példa:
Egy gyanús viselkedésű férfi kabátja alól kilóg egy pisztoly markolata egy bevásárlóközpontban.
Intézkedés:
A rendőr azonnal leszerelheti, a földre viheti, fegyvert rántva utasíthatja megadásra – nem kell megvárnia, hogy igazolja magát.
6. Tömegzavargás vagy rendbontás
Példa:
Utcai demonstráción több maszkos személy gyújtogatni kezd, kukákat borogatnak, köveket dobálnak.
Intézkedés:
A rendőr tömegoszlatást rendelhet el, könnygázt, vízágyút, testi kényszert alkalmazhat anélkül, hogy előbb mindenkit igazoltatna.
7. Önkívületi, ittas vagy bódult állapot miatti veszély
Példa:
Egy férfi részegen autóval próbál elindulni egy forgalmas utcában. A motor beindul, de már alig áll a lábán.
Intézkedés:
A rendőr azonnal kiszedheti az autóból, lefoghatja, őrizetbe veheti a veszély elhárítása érdekében.
Summa summarum: A szóban forgó – és hang nélküli vagy értelmezhetetlen hanggal rögzített – videó kizárólag a Magyar Rendőrséget lejárató szándékú kontextusba helyezi az eseményeket. Ne várja senki, hogy a Magyar Rendőrség, annak bármely hivatalos szerve vagy munkatársa minden egyes manipulált vagy félrevezető felvétel láttán magyarázkodásba kezd. Azonban a Hirmagazin.eu Online Média itt van Nektek, és minden felmerülő kérdésre korrekt, tényszerű és kielégítő választ fogunk adni – szakértőkkel, háttérrel, hivatalos forrásokkal.
Zárszóként: Mielőtt ítélkezünk, kérdezzünk! Mielőtt megosztunk, tájékozódjunk! .. Mielőtt elítéljük azokat, akik értünk dolgoznak, gondoljuk végig, hogy mit képviselnek, mi a kötelességük és mit tennénk mi, az Ő helyükben.
Hirmagazin.eu – ahol a vélemény mögött felelősség is van.
Rendőreink, a nyomozóhatóságok és hatóságok mindennapos áldozatvállalását köszönjük! Hirmagazin.eu
