A két patak valamikor malmokat hajtott. Ma a különleges növények miatt érdemes felkeresni.
Ezen a területen található a legnagyobb téltemetõ (Eranthis Hyemalis)- telep Magyarországon

Séd patak

A Séd patak a Közép-Dunántúlon, Veszprém és Fejér megyében. Hossza 70kilométer. Neve minden bizonnyal a mára már kihalt, – patak – jelentésû magyar séd szóból származik.

A Bakonyban ered, Herendtõl északra.
Az úgynevezett Devecseri-árokban folyva éri el Veszprémet, ahol keleti irányban, Veszprém völgyben, majd a Várhegyet megkerülve és éles kanyart leírva észak felé, az Aranyos-völgyben halad tovább.
A várost elhagyva, a Veszprémi-fennsíkot elérve a patak ismét keletre fordul.
Több nagy ívû kanyar után õsitõl mesterségesen kialakított mederben folyik tovább; innen Malomcsatornának is nevezik.
A Sárréten keresztülfolyva, Cecénél torkollik a Sárvízbe.

Veszprémben tizenkét közúti és egy vasúti híd épült a Séd fölé; legismertebb ezek közül a Szent István völgyhíd (Viadukt).

A Szent Benedek Rend története szerint a patak vizét már 1037-ben malomkerék hajtására használták.
1876-ban a Sédnek csupán a veszprémi szakaszán 15 malom üzemelt.
A 20. század közepéig ezek megszûntek, de számos malomépület még ma is áll – igaz, jelentõs részük meglehetõsen elhanyagolt állapotban.

A Séd környékén élõknek többször is el kellett szenvedniük az árvíz pusztítását.
A patak többek között 1803-ban, 1847-ben, 1889-ben, 1904-ben és 1940-ben, de még az 1950-es évek végén is kilépett a medrébõl, többnyire kora tavasszal, a gyors hóolvadás következtében.

Szélesség N 47° 7,3220′
Hosszúság E 18° 3,5880′

Forrás:Wikipedia;Képek: Google;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu;

Cím: Aszófő Vékény,vagy Séd-patak
Tel: 0036705322177
E-mail: [email protected]
Web: www.hirmagazin.eu