Sorra szedi áldozatait az elfajult, teljesíthetetlen munkahelyi elvárások Japánban, ahol rengetegen havi 100 órát dolgoznak munkaidejükön kívül, hogy megfeleljenek főnökeiknek. A munkahelyi stressz és a túlhajszoltság miatt olyan gyakoriak a halálos szívrohamok és az öngyilkosságok, hogy már külön elnevezést is kaptak. A „karosi” a nyolcvanas években terjedt el az országban, és még mindig tömegével szedi áldozatait.
Szívrohamban meghalt egy 31 éves japán újságírónő, aki egy hónap alatt 159 órát túlórázott. Története újból felhívja a figyelmet az ország munkaügyi kultúrájának elkeserítő helyzetére, ami a halálra dolgoztatott alkalmazottak növekvő száma miatt országos diskurzussá vált. Bár a japán kormány megpróbálja ráerőlteti a dolgozókra a szórakozást, a sokszor megfélemlített emberek szabad estéik helyett inkább a kifizetetlen túlórákat választják, ahonnan egyenes út vezethet a korai elhalálozáshoz.
Miwa Sado az NHK japán közszolgálati műsorszolgáltatónál dolgozott. Egy hónap alatt elérte a 159 túlórát, és mindössze két napot vett ki szabadságnak 2013 júliusi halála előtt. Munkáltatója állítólag a családra való tekintettel titkolta idáig a nő halálának valódi körülményeit a publikum elől, bár az effajta bejelentéseket általában vezetőségi lemondások követik.
Sado politikai riportokat szerkesztett, a tokiói választásokról és a felsőházbeli választásokról készített anyagokat. A riporter a felhőházbeli választások utáni harmadik napon hunyt el. Halála az NHK hírszervezeti vezetőjének meglátása szerint is “problémát jelent rájuk nézve nézve, megkérdőjelezi a munkaügyi rendszer hatékonyságát és a választások lefedettségének túlhajszolását” – írta a The Guardian.
Így történt ez 2015-ben is, mikor az akkor 24 éves Matsuri Takahashi áprilisban öngyilkosságot követett el. A nő a Dentsu reklámügynökségnél dolgozott, halála után országos szintű vita alakult. Egyre többen kérdőjelezték meg a magánélet és munka közti egyensúly fennálló állapotát, és a borzasztó mennyiségű túlórák csökkentését követelték. Matsuri Takahashi halála előtt több mint 100 túlórával toldotta meg munkaidejét.
Halála nemcsak a japán munkaügyi törvények megváltoztatásáról váltott ki diskurzust: arra kényszerítette Abe Sinzó japán miniszterelnököt, hogy fordítson egy kis időt a munkahelyi kultúra reformjára is, hiszen az alkalmazottak úgy érzik, hogy cégük arra kényszeríti őket, hogy eltökéltségüket még akkor is túlórákkal bizonyítsák, ha ezzel szinte semmit sem javítanak eredményeiken. A japán dolgozók évente 8.8 nap szabadságot vesznek ki, ami az igénybe vehető napok felét sem teszi ki.
Karosi, a munkahely okozta halál
Japánban külön kifejezés is létezik a túlórázás miatti halálesetekre: a karosi a nyolcvanas években terjedt el az országban, első “hivatalos áldozatát” 1969-ben szedte egy 29 éves férfi személyében. A karosi a 90-es évek eleje óta lett nagy probléma, amikor összeomlott a második világháború utáni japán gazdaság.Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete is felfigyelt a jelenségre, és 2013-ban esettanulmányt adott ki a legtipikusabb karosi-esetetekről:
– egy élelmiszer-felsolgozó cégnél dolgozó férfi heti 110 órát dolgozott, majd 34 évesen szívroham vitte el
– egy nyomdában dolgozó férfi egy évben 4320 órát dolgozott éjjel-nappal, 58 évesen vitte el az agyvérzés
– egy buszsofőr 15 évig szabadnap nélkül dolgozott, havi 3000 órával, 37 évesen agyvérzés okozta a halálát
– egy nővér 34 órás műszakokat dolgozott plusz műszakban havonta ötször, 22 korában viszont felmondta a szíve a szolgálatot és meghalt.
A szívrohamos eseteken kívül a kimerültség és a stressz gyakran öngyilkosságra ösztökéli a munkásokat, így a japánok erre a jelenségre is kitaláltak egy külön kifejezést: a karosiszacut, ami munkahelyi terhelés miatti öngyilkosságot jelenti.
A jelenség annyira elhíresült, hogy már karosi számítógépes játékokat is gyártottak, ahol a cél az, hogy a versenyzők minél gyorsabban lenullázzák életeik számát.
100 óra túlóra után pénzbírság
A japán kormány arra készül, hogy havonta maximum 100 órát engedélyezzen a dolgozóknak, és a cégeket, akik nem tartják be a limitet dolgozóikkal, súlyos pénzbüntetésekkel sújtanák.
Tavaly adták ki az első, karosiról szóló jelentését, melyben azt részletezték, hogy minden ötödik munkavállaló élete veszélybe került a túlterheltség miatt. Több mint kétezer japán dolgozó vetett véget életének a munkahelyi stressz következtében 2016 márciusáig, több tucatnyi munkavállalót pedig szívroham és agyvérzés vitt el. A jelentésben az is szerepel, hogy a japán cégek közötti két hónapos felmérés alatt a munkavállalók közül sokan átlépték a havi 80 túlórát. A túlterheltség lelki és fizikai jelei ekkor válhatnak életveszélyessé.
Forrás és képek: hirado.hu, The Guardian, The Japan Times
