Végre nem kell többé hálapénzt adni az orvosoknak!

Hálapénznek hívtuk, de mindenki tudta: régen nem hálából adják a betegek, inkább félelemből vagy a köztudott, néha ki is mondott elvárás hatására. Volt olyan orvos, aki előre közölte a tarifáját, másról szájhagyomány útján terjedt el, mennyit kell, illik neki adni. Az újonnan érkező beteg riadtan kérdezgette a többiektől, mennyi is az annyi. A köpenyzsebbe vagy asztalra csúsztatott boríték minden viszonyt megmérgezett az egészségügyben: egymásnak ugrasztotta azokat az orvosokat, akik kaptak és akik nem kaptak, a betegeket, akik adtak és akik nem adtak, tönkretette a bizalmat páciens és orvos között.

Most ennek vége! A megoldás nem az, hogy a beteget büntetik, aki ad, ahogyan az orvosi kamara javasolta, a miniszterelnök vasárnap úgy fogalmazott: új egészségügyi munkajogviszonyt, egy speciális, egységes szabályrendszert alkotnak, ezzel egy időben duplájára emelik az orvosok fizetését.

Több mint tízezer forintot költöttek erre 2018-ban a nyugdíjasok

A KSH adatai szerint a magyarok által kifizetett hálapénz 2018-ban már elérte a 37,4 milliárd forintot, idén a 40 milliárdot is elérheti. Míg a 65 év alattiak átlagosan 5459 forintot tesznek a borítékba évente, addig a nyugdíjasok, 65 év felettiek már 10 148 forinttal fejezik ki hálájukat. Területenként is változik az összeg: míg a fővárosban átlagosan 7054 forintot fizetnek a betegek hálapénzként, addig vidéken átlagosan 2200 forint körül költenek évente paraszolvenciára.

 

 

Az orvosbárók kaszáltak nagyot

Az orvosok többsége is ellenezte a hálapénzt, csak egy vékony réteg részesült nagyobb összegben: az úgynevezett orvosbárók, akik leginkább a szülészek, sebészek közül kerültek ki. Némelyikük havonta több millió forintot is kapott borítékban. Az elmúlt években viszont rengeteg orvos kiállt a paraszolvencia ellen és igyekeztek példát mutatni: több rendelőintézet és kórházi osztály hirdette magáról, hogy hálapénzmentes. Még az ajtókra is kikerült néhol: „Nem fogadunk el hálapénzt!”. Megalakult az 1001 orvos a hálapénz ellen csoport.

 

 

Zsarolták vele a betegeket

2014-ben első alkalommal ítéltek el orvosokat a hálapénz miatt, miután bekerült a Btk-ba, hogy büntetendő, ha az orvos előre, meghatározott összeget kér az ellátásért. 11 fővárosi nőgyógyász kapott 1,5-2,4 millió forint közötti pénzbüntetést, miután pénzt kértek a kismamáktól a szülés levezetéséért. A veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház nőgyógyászát jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, miután előre kért pénzt rákos betegektől az életmentő műtétekért. Idén júliusban pedig első fokon ítéltek börtönre egy fővárosi ortopéd sebészt, mert árat szabott az állami intézményben elvégzendő műtétért.

70 éves kommunista találmány

1950-ben vált a beteg- és baleseti biztosítottak ellátása állami feladattá, ettől kezdve próbáltak előnyhöz jutni hálapénzzel a betegek. A magánegészségügy felszámolása után az orvosi bérek ráadásul alacsonyak voltak, ezért sokan úgy érezték, valahogyan ki kell egészíteni az orvos jövedelmét. Később viszont éppen azért nem emelték az orvosok bérét, mert úgyis kapnak hálapénzt.

 

 

A rendszerváltás után sem nyúlt hozzá senki a korrupt rendszerhez. Először a Fidesz-KDNP kormány mert lépni: először megadóztatta, mint jövedelmet, 2013-tól pedig az előre kért hálapénz vesztegetésnek számít. A kórházi várólisták 2019-es nyilvánossá tétele is visszaszorította a hálapénzt.

Milliós bért kaphatnak

Hétfőn nyújtják be azt a törvényjavaslatot, ami korábban soha nem látott méretű orvosi béremelést tartalmaz: átlagosan a duplájára nőnek a bérek, de nem egyformán emelkednek mindenkinek. A kormány alapvetően elfogadta a Magyar Orvosi Kamara javaslatát. Ennek megfelelően például egy rezidens gyakorlati időtől függően 7-800 ezer forint körüli alapbért fog kapni, az idősebb orvosok 2,4 millió forintot is kereshetnek a bérrendezés után.