A művésznő kevés látogatót fogad, a Ripost munkatársával azonban kivételt tett. Hosszan mesélt javuló állapotáról és terveiről…
Mostanában csak elvétve lehetett jó híreket hallani Törőcsi Mariról. A Nemzet Színésze az év első felét ugyanis kórházban töltötte. Állapota napról napra változott. Az idei tikkasztó hőség ráadásul olyannyira legyengítette, hogy volt, amikor enni is alig tudott. Infúzión keresztül táplálták, egyedül Bodrogi Gyula tudta néhány falatra rábírni.
Javul az állapota
Nos, úgy tűnik, a művésznő állapota jobbra fordult. Érkezésünkkor is mellette volt egy hölgy, akit az ápolók egymás közt társalkodónőként emlegetnek. Aki folyamatosan szóval tartja a színésznőt és aki időnként ápolási feladatokat is ellát mellette. A kórteremben éppen a rádió szolt, a színésznő pedig egy könyvet lapozgatott.
Ripost: Úgy látom, sokkal jobb a kedve, mint legutóbb… Hogy van?
Törőcsik Mari: Ma egy kicsit tényleg jobban és a kedvem is jobb, bár fáradt vagyok. Éppen Pilinszkyt olvasok, mert bár azt hittem, minden kötetét olvastam, ezt az egyet még nem. Ráadásul benne van a Maár Gyulával folytatott beszélgetése, ami nagyon sokat jelent nekem és sok emléket idéz föl bennem az együtt töltött több mint negyven évből…
Ripost: Hogy telnek itt a napok?
T.M.: Hol jobban, hol rosszabbul…
Ma éppen jobban és ilyenkor szeretem hallgatni, mi van a világban, mert érdekel.
Ha jó a kedvem, akkor olvasgatok és beszélgetek is. Valóban nem sok embert fogadok, mert nem szeretem, ha így látnak, kérem, ne is fotózzon! De például mindig nagyon örülök Bodroginak és Jordán Tamásnak is. Ők és persze a lányom hozzák be ide a külvilágot…
Ripost: Lehet tudni, hogy mikor mehet haza?
T.M.: Ez sok mindentől függ, de én nagyon szeretném, ha két hét múlva már Velemben lehetnék és ott folytathatnám a lábadozást.Már túl sok ideje vagyok itt. Néha kicsit erősebbnek érzem magam és olyankor sétálok itt a folyosón – ahogy tegnap is –, de még sokat kell pihennem, az biztos. Az időjárás változásait nehezen viselem…
Ripost: Vállalkozik-e még arra, hogy színpadra áll?
T.M.: Éppen a napokban gondolkodtam el ezen és arra jutottam, hogy a Galilei életét nagyon szeretném újra játszani. A darabban én játszottam az idős tudóst és sajnos éppen azért kellett levenni a repertoárról, mert megbetegedtem és ezt nagyon sajnálom. Bízom benne, hogy valamikor az ősszel akár vissza is térhetek és újra ott állhatok majd a Nemzetiben.
Forrás: Ripost
