A keddi amerikai–orosz tárgyalást követően sem sikerült áttörést elérni az orosz–ukrán konfliktus ügyében. A Kreml „konstruktívnak” nevezte az egyeztetést, de hangsúlyozta, hogy a béketervezet egyes elemei továbbra is elfogadhatatlanok Moszkva számára. Jurij Usakov orosz külpolitikai tanácsadó szerint még nem jutottak el egy kompromisszumos változathoz, a fő nézeteltérések pedig továbbra is fennállnak.
Amerikai–orosz találkozót tartottak kedden Moszkvában, amelyen Vlagyimir Putyin orosz elnök Steve Witkoff amerikai külön megbízottal és Donald Trump vejével, Jared Kushnerrel tárgyalt. A tárgyaláson részt vett az orosz elnök külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov, valamint a befektetésügyi és gazdasági együttműködési különmegbízottja, Kirill Dmitrijev.
A BBC összefoglalója szerint az ötórás egyeztetést követően sem sikerült áttörést elérni az orosz-ukrán konfliktus ügyében. A Kreml szóvivője úgy fogalmazott, hogy
a moszkvai találkozó „konstruktív” volt, azonban a terv egyes elemei továbbra is elfogadhatatlanok Oroszország számára.
A lap emlékeztet, Ukrajna és szövetségesei heteken át lobbiztak az Egyesült Államoknál azért, hogy módosítsák a béketervezetet, amelyre a Fehér Ház gyors megállapodást szeretne. A tervezet, amely leginkább az orosz fél számára kedvező, az elmúlt hetekben számos változáson ment keresztül.
Jurij Usakov a moszkvai találkozó után kijelentette, hogy „egyes pontokkal egyetértettünk, de néhány dolgot bíráltunk”. Hozzátette, hogy „még nem jutottunk el egy kompromisszumos változathoz”, sok munka vár még rájuk. A fő nézeteltérések Kijev és Moszkva között továbbra is fennállnak, beleértve az érintett területek átadását, valamint az Európa által nyújtott biztonsági garanciák kérdését.
Vlagyimir Putyin figyelmeztetett
A lap emlékeztet, hogy a tárgyalást megelőző moszkvai befektetési fórumon Vlagyimir Putyin közölte: Oroszország nem akar háborút, de ha Európa úgy dönt, támadást indít, Moszkva készen áll. Úgy látja, hogy az európai országok nem békés célokat követnek, akadályozzák a tárgyalásos rendezést, és elfogadhatatlan követeléseket fogalmaznak meg. Továbbá kemény szavakkal illette az európai vezetőket, szerinte abban a tévhitben élnek, hogy stratégiai vereséget mérhetnek Oroszországra.
Az orosz elnök szavaira az ukrán külügyminiszter is reagált, Andrij Szibiha a közösségi médiában azt írta: az orosz elnök szavai azt mutatják, hogy nem tervezi a háború befejezését.
Rámutatott, hogy Putyin sorozatban tesz olyan kijelentéseket, mint hogy kész átvészelni a telet.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy várja az amerikai csapat tájékoztatását a tárgyalásokról, bár az nem volt egyértelmű, hogy: Witkoff és Kushner Kijevbe vagy más európai fővárosba repül-e további személyes egyeztetésekre.
A tárgyalások előtt az ukrán vezető kedden kijelentette, hogy most lehetőség van a háború lezárására, – „jobban, mint valaha” – de a javaslatok egyes elemei még kidolgozásra szorulnak. Az ukrán államfő hangsúlyozta, hogy „nincsenek egyszerű megoldások”, megismételve országa ragaszkodását ahhoz, hogy Kijev vegyen részt a béketárgyalásokon.
Folytatódnak a harcok
Miközben kedden a tárgyalások zajlottak, Donald Trump Washingtonban elmondta, hogy a konfliktust nem volt könnyű megoldani, „rendetlenségnek” nevezve azt. A frontvonalakon pedig kedden is folytatódtak a harcok: Ukrajna állítja, hogy továbbra is harcol az orosz csapatokkal a stratégiai jelentőségű Pokrovszkban, ezzel cáfolva Moszkva azon állítását, hogy elfoglalta a várost.
Oroszország védelmi minisztériuma megosztott egy videót Telegram-oldalán, amely orosz katonákat mutathat, amint kitűzik zászlóikat a városban. Ukrajna keleti katonai parancsnoksága azt állította, hogy Oroszország „zászlóültetést” kísérelt meg, hogy a „propagandisták” azt mondhassák, elfoglalták a várost.
Felvetődött egy NATO-akció lehetősége
Hétfőn az orosz külügy egy NATO-tisztviselő közvetlen konfliktussal kapcsolatos kijelentésére reagált. „Moszkva rendkívül felelőtlen lépésnek tartja a Giuseppe Cavo Dragone, a NATO Katonai Bizottságának elnöke által tett kijelentést az Oroszország elleni lehetséges megelőző csapásokról, ami a szövetség eszkalációra való készségét jelzi” – közölte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
A diplomata felhívta a figyelmet Dragone nemrégiben a Financial Timesnak adott interjújára, amelyben a NATO-tisztviselő egy „védekező akciónak” tűnő „megelőző csapásról” beszélt, hozzátéve: „Ez távolabb áll a megszokott gondolkodásmódunktól és viselkedésünktől.”
A békemegállapodás közepette Ukrajna megtámadta Moszkvát: tűz alá került az orosz főváros – Megszólalt a polgármester
Intenzív támadás érte az éjjel Oroszországot Ukrajna felől: aktiválták a légvédelemet többek közt Rosztov, Sztavropol és Moszkva régiókban is – számol be a TASZSZ hírügynökség.
Az éjjel intenzív támadás érte Oroszországot Ukrajna felől: az orosz légvédelem összesen 76 pilóta nélküli repülőgép lelövését jelentette különböző légvédelmi fegyverekkel.
(Az összes, Oroszország ellen indított UAV vélhetően ennél magasabb szám, az elfogási ráta sosem 100%-os.)
Az orosz védelmi minisztérium jelentése szerint
- a legtöbb drónt Rosztov felett lőtték le, 16 UAV-t sikerült elfogni,
- emellett 14 drónt lőttek fel Sztavropol régió fölött,
- 7-et a Belgorod fölött,
- 4-et Brjanszk fölött,
- 3-at Voronyezs,
- 1-et Moszkva régiók fölött,
- emellett támadás érte még Orjol, Rjazan, Tula, Krasznodár, Lipeck és Nizsnij Novgorod régiókat is,
- valamint elfogtak 21 drónt a megszállt Krím felett is.
(A Krím nemzetközi jog szerint Ukrajna része, de Oroszország ezt a régiót, illetve az Azovi-tengert, melyen nemzetközi jog szerint Ukrajnával osztoznak, saját területének tekinti.)
A Moszkva elleni támadásról külön bejelentést tett Szergej Szobjanin, a város polgármestere.
Azt írta MAX csatornáján:
a Moszkva elleni támadást a légvédelem elhárította, de a becsapódó roncsok károkat okoztak, a katrasztrófavédelem kivonult a helyszínre.
Ez azt jelenti, hogy az átlagosnál valószínűleg nagyobb kár keletkezett a Moszkva elleni támadás során, ennek pontos mértékéről Szobjanin nem számolt be.
Oroszország és Ukrajna rendszeresen támadják egymás területét nagy hatótávolságú drónokkal, mindkét oldal azt állítja, hogy kizárólag katonai célpontokat céloz, az ellenséges ország pedig szándékosan támad terrorista szándékkal polgári célpontokat.
Trump kifakadt: „nem tudom, mit művel a Kreml”
Az amerikai delegáció „viszonylag jó” tárgyalást folytatott a Kremlben, de az oroszok lényegében visszautasították az amerikai-ukrán békeajánlatot, Donald Trump elnök a médiának nyilatkozott arról, hogy szerinte mi lesz most a következő lépés.
Nem tudom, a Kreml mit művel”
– mondta Trump, a találkozó eredménytelenségét kommentálva.
Elmondhatom önöknek, hogy viszonylag jó beszélgetésük volt Putyin elnökkel. Majd meglátjuk. Ez háború, soha nem lett volna szabad elkezdődnie”
– mondta Trump.
Mi lesz majd ebből a találkozóból? Nem tudom megmondani, két ember kell a tangóhoz”
– tette hozzá.
Arra is kitért, hogy beszélt Stephen Witkoff-fal, az amerikai delegáció vezetőjével, miután hazatért Moszkvából.
[Putyin] le akarja zárni a háborút. Ez volt a benyomása [Witkoffnak]. Most azt nem lehet tudni, hogy tényleg ez volt-e a benyomása, vagy olyan benyomást keltettek, hogy le akarják zárni a háborút, mert tudják, hogy ezt akarta hallani”
– mondta Trump.
Hozzátette: szerinte az oroszok normális életet akarnak élni, kereskedni akarnak Amerikával, nem pedig minden héten több ezer katonát veszteni.
