Február 1-jével kezdődik a bankok elszámoltatása is: a Kúria döntésével tisztességtelennek minősített árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések alkalmazásával beszedett pénzek kamatos kamattal visszajárnak, emiatt tavasztól 25-30 százalékkal csökkenhetnek a törlesztőrészletek. És szintén mától indul az úgynevezett fair bankrendszer, amely szigorú korlátok közé szorítja, hogy a bankok mikor és miért változtathatnak a szerződési feltételeken.
„Bő tíz éve kezdődött a devizahitelek felfutása. A szocialista kormányok idején nagyon magas volt a forinthitelek kamata, a bankok is tálcán kínálták a devizahiteleket, így a magyar családok nagy része frankban, euróban vagy jenben adósodott el. Sok százezer család, vagyis több millió ember került így csapdába.” – emlékeztek vissza a Duna Híradóban. Olcsó hitelek, sorozatos akciók, folyamatos reklámkampányok özönlöttek az újságokból és a tévéből. „Deviza lakáshitel, továbbra is akciós, 2,99%-os éves kamattal. Váltsa át, korábban felvett kedvezőtlen kamatozású forinthitelét….”
Hiába figyelmeztették a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányokat
2003 környékén kezdtek átpártolni a bankok és a leendő lakástulajdonosok a devizahitelhez, elsősorban a svájci frankot választották. Miután a Medgyessy-kormány szigorította az első Orbán-kormány idején elindított, forint alapú hitelekre épülő lakástámogatási rendszert, már nem érte meg forintban felvenni a kölcsönt. Öt év alatt az addigi elenyésző összegről 6000 milliárd forintra nőtt a magyar családok által felvett devizahitelek mértéke. Az akkori árfolyamon. Pedig 2004 és 2006 között a Magyar Nemzeti Bank, az IMF, a Világbank, a PSZÁF és különböző hitelminősítők is többször figyelmeztették a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányokat, hogy katasztrófához vezethet az eladósodás. A 2008-as gazdasági világválság hatására csaknem ötven százalékkal erősödött a svájci frank a forinthoz képest – vagyis ennyivel emelkedett a tartozások mértéke is. Tízezrek kerültek kilátástalan helyzetbe.
A 2010-ben hivatalba lépett kormány egyik fő feladatának tekintette a devizahitelek kivezetését
Itt a lehetőség, hogy azoknak segítsen az állam, akik képesek lennének forintban visszafizetni a devizahitelüket, de nem viselik el a mostani magas svájci frank árfolyamot – mondta Orbán Viktor miniszterelnök. 2011-ben döntöttek a kedvezményes árfolyamú végtörlesztésről, amivel 170 ezren éltek, elindult az árfolyamgát rendszere és a legnagyobb bajba jutott adósokat segítő Nemzeti Eszközkezelő. Közben több deviza-adós is bíróságon támadta meg a bankjával kötött szerződését – Kásler Árpád és az OTP ügye a legmagasabb jogi fórumokig eljutott, és végül az adósnak adtak igazat. Ez az egész harc és áldozatvállalás azért volt, hogy a kifosztott embereknek megpróbáljuk visszaadni a hitét – jelentette ki Kásler Árpád.
Kimondta a Kúria, hogy tisztességtelen
Mivel hasonló ügyekben ellentétes ítéletek is születtek, a Kúriának kellett tavaly nyáron kimondani, hogy több szempontból is tisztességtelenül jártak el a bankok. Wellmann György a Kúria polgári kollégiumának vezetője hangsúlyozta: „A mostani jogegységi határozattal végleg elhárult az akadály a jogalkotás előtt. És a jogalkotásra hárul az a feladat, hogy most ezt a helyzetet megoldja.” A Kúria határozata után néhány héttel az Országgyűlés is döntött a segítségről. „184 igen, 1 nem és 2 tartózkodás ellenében elfogadta a törvényt.” Kimondta, hogy a bankok tisztességtelen feltételeket alkalmaztak, és egyoldalúan módosították a devizahitelesek szerződéseit, és előírta, hogy a bankok bizonyítsák ennek ellenkezőjét, ha tudják. A jogszabály rendelkezett arról is, hogy minden adósnak visszajár az a pénz, amit a bankok tisztességtelenül vettek el tőle. Még a nyáron megindultak a devizahiteles perek, amelyek döntő többségében elmarasztalták a pénzintézeteket.
Átlag egymilliót kapnak vissza a családok
Szeptemberben született meg az elszámoltatás részleteit tartalmazó törvény. E szerint 1000 milliárd forint kerül vissza a bankoktól az emberekhez. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője tudatta: „A bankok elszámoltatásáról szóló törvényt, ha egy átlagfogyasztóra kivetítjük, akkor azt hiszem, nyugodtan mondhatom önöknek, hogy egy átlag lakáshiteles több mint egymillió forintot fog visszakapni.” Novemberben döntöttek arról is, hogy a devizaalapú lakáshiteleket szinte kivétel nélkül forintra váltják. Méghozzá az akkori árfolyamon. Ezt azt jelenti, hogy a svájci frank január 15-ei rekorméretű erősödése a lakáshiteleseket már nem érintette.
