A vádlottak ügyvédeinek meghallgatásával folytatódott a 71 ember halálát okozó pandorfi ügy tárgyalása hétfőn a Kecskeméti Törvényszéken. A vádlottak mindannyian tagadták, hogy bűnszervezetben követtek volna el embercsempészést, és többen is azzal védekeztek, hogy nem számítottak tragédiára, mivel korábban már többször is hasonló módon szállítottak embereket.
A főügyészség a vádlottakkal szemben bűnszervezetben elkövetett embercsempészés miatt fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és kiutasításra tett indítványt.
Doma István, az elsőrendű vádlott védője elmondta: afgán állampolgárságú védencét az ügyészség embercsempészettel mind a 26 vádpontban megvádolta, de ő tagadja a szervezetben betöltött vezető szerepét. Állítása szerint mindössze bizalmi kapcsolattartó volt a Szerbiában működő embercsempész szervezetet vezető pakisztáni és afgán férfiak, valamint a Magyarországon működő szervezet között.
A nemtudást tennék enyhítő körülménnyé?
Hangsúlyozta: a bűnszervezetben való elkövetés megállapíthatóságához valamennyi feltételnek adottnak kell lennie, de ez a tragédia időpontjában érvényes szabályozás szerint nem volt meg. Közölte, az elsőrendű nem is volt tisztában a bűnszervezet fogalmával, amikor elismerte, hogy részt vett az embercsempészetben.
Elmondta, védence a tragédiával végződő út során mindig is azt kérte, hogy álljanak meg a kamionnal, és nézzék meg, miért dörömbölnek az emberek, de „a helyzet megoldása nem nála volt, mert a kamiont nem ő vezette”.
Az ügyvéd szerint a negyedrendű vádlottnak, aki a 71 ember halálát okozó szállítás során a kamiont vezette, ez volt a hatodik útja, így már kellő tapasztalatot szerzett.
Doma István azt kérte, hogy védencét az emberölés vádja alól mentsék fel, részére az embercsempészés miatt határozott idejű szabadságvesztést szabjanak ki.
A „kufárt” csak a járművek állaga érdekelte
A másodrendű vádlott védője, Magony Miklós elmondta: bolgár származású védencének feladata az volt, hogy sofőröket toborozzon Bulgáriából, biztosítsa magyarországi szállásukat, és kifizesse őket. Feladata volt még az embercsempészethez szükséges autók felkutatása, azok műszaki állapotának biztosítása, továbbá felelt a sofőrök eljuttatásáért a határszakaszra, a csempészés útvonalának kijelöléséért, a sofőrök telefonnal, míg a csempészett emberek vízzel való ellátásáért.
Szerinte „az áldozatok sorsa akkor pecsételődött meg, amikor az ötödrendű vádlott beszállt az üzletbe, mert a „kufárt” csak a járművek állaga érdekelte, és nem az abban szállított emberek testi épsége”.
A védő azt indítványozta, hogy a törvényszék védence bűnösségét embercsempészés, továbbá emberölés helyett halált okozó közúti veszélyeztetés bűntettében mondja ki, és mentse fel az életveszélyt okozó testi sértés vádja alól.
Utasítások alapján végezte a migránsok szállítását
A negyedrendű vádlott, a kamiont vezető bolgár férfi védője, Szklenár Zoltán elmondta, védence az embercsempészést nem vitatja, de azt igen, hogy bűnszervezetben követte volna el. Kiemelte, ügyfele utasítások alapján végezte a migránsok szállítását, és nem számított arra, hogy az „addig jól működő szisztéma” tragédiához vezet.
Vitatta a minősített emberölés vádját is, mivel védencét a harmadrendű vádlott, a kísérő úgy tájékoztatta, hogy egy lyukon az egyik ember ki tudta dugni a kezét, így abban a hiszemben volt, hogy a raktérbe elegendő levegő jut. Megjegyezte, hogy ügyfelét társai folyamatosan és agresszívan utasították, és nem volt lehetősége saját akaratának megfelelően cselekedni. Szerinte az elkövetett bűncselekmény a halált okozó közúti veszélyeztetés tényállását meríti ki.
Üzletelni akartak
Az ötödrendű vádlott védője, Hölter Ivett azt közölte, hogy autókereskedelemmel foglalkozó bolgár-libanoni védence járműveket adott el a vádlottaknak. Elmondta, sokáig nem volt tudomása arról, hogy a tőle megvásárolt járműveket valójában mire használják. Miután ez kiderült, felvette a kapcsolatot a bolgár belbiztonsági szolgálattal. A védő az ötödrendű vádlott felmentését indítványozta.
Kőszegi Gábor, a hatodrendű vádlott védője úgy fogalmazott, védence, aki sofőr volt a szervezetben, első kihallgatása során elmondta, üzletelni jött Magyarországra. Arról is beszélt, hogy védence lyukakat is fúrt az egyes járművekre.
A hetedrendű vádlott, akit az ügyészség távollétében életveszélyt okozó testi sértéssel is vádol, egyetlen vádpontban érintett, a parndorfi tragédiát követő utolsóban. A bolgár sofőr védője, Molnár Éva szerint felmerül a kérdés, hogy egyetlen elkövetői magatartás vajon minősíthető-e bűnszervezetben elkövetettnek.
Rosszkor rossz helyen?
A kilencedrendű bolgár vádlott védője, Molnár István szerint védence „csupán rosszkor volt rossz helyen”. A jogosítvánnyal nem rendelkező bolgár férfi – a sofőrt segítve – mindössze egyszer vett részt utasként egy szállításban.
A tizedrendű vádlott védője Mihó-Szigethy Csilla szerint bolgár védence a tizenharmadrendű vádlott hívására érkezett Magyarországra, aki azt állította, hogy autókat kellene külföldre szállítania. Mint mondta, sofőr nem tudott arról, hogy bűnszervezet tagjaként, sanyargatással követi el az embercsempészetet.
A tárgyalás kedden további védők meghallgatásával, valamint a vádlottak utolsó szó jogán tett nyilatkozataival folytatódik.
Forrás: MTI
