Egy kevéssé ismert Árpád-kori várat találunk a Fejér megyei Csabdi községtől északra, Vasztélypuszta határában. A falutól 100-150 m-re délnyugatra fekvő Várdombra utak és ösvények híjján nem kis feladat felmászni, különösen nyáridőben a sűrű bozótoson keresztül.

A Várdomb egy északi nyúlványán, egy kis kiugró platón volt a vár feltárt két kis épülete. Fából készült, tapasztott boronafalú épületek voltak ezek, döngölt agyagpadlóval. Kőépületet nem talált az ásató régész.

Az egyszerű épületeknek helyet adó, kb 15 m átmérőjű kis fennsík leginkább a déli oldal felől volt támadható, ezért ebből az irányból kettős védőárokkal védték a helyi birtokos család kis várát. Sajnos sem az építés, sem a pusztulás idejéről nincsenek pontos adataink.

A Terei György és Kulcsár Mihály által 1997-98-ban végzett ásatások során jelentős mennyiségű kerámia és fém leletanyag került elő – köztük nyílhegyek és egy 14. századi bécsi dénár is. Ezek a leletek valószínűsítik a vár 13-14. századi használatát.

Bár magát a várat korabeli oklevél nem említi, azt a környéken birtokos, a faluval azonos nevű Básztély nemzetség egyik tagja építhette a 13. században.
A család ennek a századnak a második felében emelkedik fel. Leghíresebb tagja, II. Rénold a királyi udvarba kerül és ott 1289-90-ben a nádori tisztségig vitte.
A család egyes kutatók véleménye szerint francia eredetű lehetett, erre utal a vár neve is: Vasztil-vár, ami talán a francia „Bastille” elmagyarosított változata.
A Básztély család évszázadokon át volt birtokosa az itteni uradalomnak, női ágon még a 18. században is említik őket.

Cím: Csabdi Vasztély-puszta
Tel:
E-mail:
Web: www.csabdi.hu