Az elmúlt évtizedekben a vastag- és végbéldaganatok (colorectalis) száma megtöbbszöröződött, mind a férfiaknál, mind a nőknél ez a második leggyakoribb rosszindulatú rákos elváltozás. Magyarországon évente egy kisvárosnyi ember halálát okozza az, hogy nem ismerik fel időben a betegséget. Összeszedtük, milyen jelekre kell figyelni!
Kit fenyegetnek a vastag- és a végbéltumorok?
A vastag- és végbéldaganat az 50 év felettieket fenyegeti leginkább, ám több szakorvos is hangoztatja: akár negyven év alatt is előfordulhat a megbetegedés – különösen akkor, ha a családban korábban már másnak is volt hasonló tumora.
Ezzel együtt is az életkor az egyik legfontosabb – közvetett – kockázati tényező. A béldaganatok 20-30 százalékáért a hibás géneket, azaz öröklött tulajdonságokat tesznek felelőssé, bár az orvostudomány ma még nem tud erről egyértelműen állást foglalni. Az eddig napvilágra került kutatási eredmények szerint a tumorképződésért felelőssé tehető hibás gének mindkét szülőtől származhatnak.
Családon belüli halmozódás
Amennyiben valakinek a családjában előfordult már vastag- vagy végbéldaganat, méhtestrák vagy más hasi tumor (vesemedence-. húgyvezeték-, epevezeték-, vékonybélrák), különösen, ha az fiatalabb korban, azaz 40 év alatt alakult ki, fontos a fokozott óvatosság.
A rokonságbeli halmozódásnak ugyanakkor nemcsak genetikai okai lehetnek, az kapcsolatban lehet az életvezetési, étkezési szokásokkal is.
Egészségtelen életmód
Fokozza ugyanakkor a kockázatot a zsíros, koleszterin-, fehérje- és kalóriadús étrend, az ebből következő elhízás, különösen a telítetlen zsírok és vörös húsok túlzott fogyasztásától óvnak a szakemberek.
Ugyancsak veszélyeztető tényező a szervezetbe számos rákkeltő méreganyagot bejuttató dohányzás, a mértéktelen alkoholfogyasztás és a kevés mozgással járó, ülő életmód. Rosszindulatú béldaganatok kialakulására hajlamosítanak a jóindulatú béldaganatok és egyes gyulladásos bélbetegségek is (colitis ulcerosa, Crohn-betegség).
Vastagbélrák, végbélrák megelőzése
Védőfaktorok is léteznek. Ezek közé sorolható a zöldség- és gyümölcsfogyasztás, a belek működését serkentő, rostokban gazdag, valamint sok kalciumot tartalmazó étrend. A rostok azért fontosak, mert általuk gyorsul az emésztés, azaz a rákkeltő anyagokat is tartalmazó bélsár hamarabb keresztülhalad az érintett bélszakaszokon, s ezzel kevesebb idő marad a káros anyagok visszaszívódására. Másrészt a zöldségek és gyümölcsök vitamin- és ásványianyag-tartalma is hozzájárul az egészség megtartásához.
A szakirodalom ugyanakkor a béldaganatok gyakoriságát csökkentő tényezőként tart számon egyes gyulladáscsökkentő gyógyszerek (pl. az aszpirin) orvosi ellenőrzés mellett folytatott, kúraszerű szedését is.
Végbélrák, vastagbélrák tünetei
A vastag- és végbéldaganat korai állapotában lappangva, teljesen tünetmentesen növekszik. A daganat jelenlétére utalhat az, ha valakinek megváltoznak a székletürítési szokásai, élénk színű vagy sötétbarna véres székletet észlel, hasi panaszok, görcsök jelentkeznek, puffadás, étvágytalanság alakul ki.
Intő jel lehet a hirtelen fogyás, az alsó végtagi visszér vagy visszér-trombózis. Mivel a betegek egy része sokáig nem tulajdonít jelentőséget a panaszoknak, vagy mást sejt azok hátterében, viszonylag gyakori, hogy csak későn fordul orvoshoz, amikor már vészes fogyás, az általános állapot leromlása következik be. Ilyenkor a tumor rendszerint már annyira kiterjedt, hogy más szerveket is behálózott vagy áttéteket képezett.
A fenti panaszok ugyanakkor más emésztőszervi megbetegedés esetén is jelentkezhetnek. A rákbetegség gyanúját leginkább a székletben kimutatható vér keltheti fel, amelynek eredetét béltükrözéssel (kolonoszkópia) vagy újabban metszetképalkotó eljárások (CT, MRI) alkalmazásával lehet igazolni vagy kizárni. (Megjegyzendő, hogy nem jelent teljes bizonyosságot, ha egy vizsgálat során nem mutatnak ki vért a székletben, mivel a tumorok gyakran szakaszosan „véreznek”.)
Az 50 év felettieknél a székletben az emberi vér kimutatására irányuló szervezett szűrővizsgálat egyelőre nincs hazánkban, ezért az esetek jelentős hányadát csak kései stádiumban fedezik fel.
Rákmegelőző állapot: a polipok
A vastag- és végbéltumorok kialakulását jellemzően megelőzi egy olyan stádium, amelyet rákmegelőző állapotnak nevezünk. Ezek közé tartozik például a polipok (polyp) megjelenése. A polipok a bél felszínén éveken át növekvő, hosszú ideig jóindulatú, ám a rosszindulatúvá válás kockázatát hordozó szövetszaporulatok.
A vastag- és végbélrák diagnosztikája: hogyan fedezhető fel?
A klinikai vizsgálatok tanúsága szerint a vastag- és végbélrákok a jól szűrhető daganattípusok közé tartoznak. A szűréseket 40-50 éves kortól tanácsos elkezdeni, ám amennyiben a családban halmozott előfordulás jelentkezett vagy valamelyik felmenőnél fiatalabb korban fordult elő béldaganat, akkor a rendszeres szűrést akár már a húszas években is el lehet kezdeni. Betegszervezetek újra kezdeményezték a népesség általános, térítésmentes szűrését is, egyelőre ez a program még nem indult el, jelenleg az egyéni felelősségérzeten múlik, hogy valaki szán-e időt a vizsgálatokra.
Vérteszt: a legáltalánosabb szűrési mód, hogy a székletből vértesztet készítenek, a pozitív eredmény esetén további vizsgálatok következnek.
Részleges vastagbéltükrözés (sigmoidoscopia): 3-5 évente ajánlott.
Teljes vastagbéltükrözés (colonoscopia): 5-10 évente ajánlott, a kockázati faktorok megléte esetén gyakrabban.
Forrás: egeszsegkalauz.hu
