Vaskút község Bács-Kiskun Megyében, a bácskai löszhátság nyugati részén, Bajától 7 kilométerre, délkeletre, e város vonzáskörzetében, a déli országhatártól mintegy 20 km-re fekszik.
Vasúti összeköttetése nincs Bajával, de a környező településekkel sem, ugyanis 1971-ben a Baja-Vaskút-Gara vasútvonalat megszüntették. A távolsági autóbusz közlekedés azonban igen jó, naponta mintegy 20 járat érkezik és halad tovább. Különösen kedvező e szempontból az összeköttetés Bajával.
A bácskai löszhátság igen jó talajadottságai a mezőgazdasági termelésnek kedveznek. A település belterülete 275 hektár, a külterület 6875 hektár.
Vaskút kedvező természeti adottságainak köszönheti, hogy évezredes település. Az északról és délről lápos mocsaras vidékkel védett, a gyűjtögető és legeltető életmódhoz is jó lehetőséget kínáló kitűnő mezőgazdasági talajok találkozása a homokhátsággal, a Mária könnyéig -kijáró Duna- közelsége, a napsütéses órák nagy száma, mind-mind letelepedésre csábították már a kőkorszak népeit is. A közég mai területén és közvetlen környékén számos olyan lelet került elő, amely hosszú és jelentős történelmi múltra enged következtetni.
A község nevével először 1400-ban találkozunk Bachuta formájában, egy okiratban, amely arról tanúskodik, hogy a bácskai káptalan Töttös Lászlót újból beiktatja birodalmába. 1406-ban már Bácskut- ként említi egy bajai vásárról készített feljegyzés.
Török defterek (adóösszeírások) említik a bajai náhijében 1580-ban és 1590-ben, mindig 28 adózó házzal. A lakók többsége szerb (rác), ugyanis a töröktől visszafoglalt, elnéptelenedett Esztergomba és környékére induló telepítések iratanyagában szerepelt a község, mint ahonnan a szerb lakosság elköltözne az északi területekre. A felszabadító háborúk után a bajai uradalmat visszakapó Czobor család összeírásában, 1724-ben Baskut puszta- ként szerepel. A Grassalkovich család tulajdonába kerül a XVIII- dik század közepén, önálló község lesz, németeket telepit ide a földesúr. Az újjáépülő, betelepült falu mérnökien tervezett, széles utcás, rendezett arculatát a mai napig megtartotta.
Az első világháború után 1919-ben szerb megszállás alá került, és 1921-ben került vissza Magyarországhoz.
A második világháborúig a falu több mint 90 %-a német (sváb) volt. A világháború után két transzporttal a vaskúti németek 60 %–át kitelepítették Németországba (1946. november 27-én 940 főt, 1947. október 19-én 1370 főt). 1945 januárjában kb. 160 németet vittek a Szovjetunióba kényszermunkára, köztük nőket is. A svábok helyére érkeztek délvidéki menekültek, magyarországi nincstelen magyarok (Mezőtúr, Sarkad 82 család), bukovinai székelyek és moldvai csángók. (73 család, 325 fő). Az utóbbiakat 1941-1942-ben telepítette a kormány a délvidékre. Nem menekültek a többi székellyel a Dunántúlra, hanem internáló táborba kerültek 1944 őszén, majd a jugoszláv hatóságok 1945 elején kiutasították őket. 1947-ben a szlovák-magyar lakosságcsere egyezménynek nevezett szerződés következtében felvidéki magyarok is érkeztek (83 család). A község a Dunától való távolsága 8 km, így felszínének kialakulásában a folyó jelentős szerepet tölthetett be. Környékének domborzata alföldi jellegű, nem változatos. Jelentős kimagasló pont a környéken nem található. Tengerszint feletti magassága 90 méter. Éghajlati szempontból az Alföld övezetébe tartozik, azonban hatással van rá a Dunántúl éghajlata is, s így mintegy átmenetet alkot az alföldi és a dunántúli éghajlat között. Éghajlata szárazföldi, síkvidéki jellegű, és az Alföld egyéb tájainak éghajlatától csak igen kismértékben különbözik. Az évi középhőmérséklet 11,9 C fok. A legmelegebb hónap július, 25 fok átlaggal, a legnagyobb hideg februárban szokott előfordulni.( –13 fok) Egy feljegyzésből: 1929-évben a február –25,5 C fok, és 1933 évben –26 c fok volt.
A falu lakosságának száma a népszámlálások alapján XX-ik században folyamatosan csökkent. (1900-ban 5039 fő, 1941-ben 4705 fő, 1990- ben 3824 fő). Vaskút község lélekszáma 1996-ban 3895 fő, tehát a falu lakosságának száma az 1990-es népszámláláshoz képest valamelyest növekedett, és ebben a közeli városnak, Bajának is fontos szerepe van.
Az ingázók száma is ezt bizonyítja, bajai lakosok is szívesen költöznek ki a közeli, igen szép faluba.
A lakosság nemek szerinti megosztása: 1959 nő és 1764 férfi.
Az aktív korú, 18- 60 év közöttiek száma: 2149 fő, ebből 1078 férfi, 1071 a nő. Az aktív korúak számát tekintve a lakosság életkor szerinti megoszlása igen kedvező:
Életkor %-os megoszlás
• 0-17 22,4
• 18-60 53,7
• 60-tól 23,9
A német lakosság kitelepítése következtében nagymértékben megváltozott a nemzetiségi összetétel. Jelenleg a lakosság 28 %-a német, 2 %-a horvát (bunyevác) 2%-a Székely. A vallás szerinti megosztás is módosult, hiszen a két világháború között 98 % katolikus volt, mára az arány 85 % katolikus, 8 % református és más vallású. Az 1994-ik évi választásokkor Német nemzetiségi kisebbségi Önkormányzat alakult.
A második világháború után két TSz alakult, 1949-ben a Dózsa Tsz, 1952-ben a Kossuth TSz. A Dózsa TSz. 1956 után három kisebb termelőszövetkezetre bomlott, a lakosság származása, származási helye alapján. 1952-ben létrejött a Vaskúti Állami Gazdaság. A rendszerváltás után működésképtelenné váltak, a feledés homályába merülnek. Megszűnésüknek is következménye, hogy a községben a munkanélküliség 16 %-os, közel 300 főt érint. Az egyéni vállalkozók száma közel 178, a gazdasági társulásoké 25. A községben öt vendéglátó egység működik
Az infrastruktúra fejlettségét a következő mutatók jelzik:
Az 1273 lakásból –szinte kivétel nélkül családi házakról van szó- 98 % vezetékes vízzel ellátott. Hasonlóképpen vezetékes gázzal rendelkezik a házak 92 %- a, a telefonos lakások aránya pedig 81 %-os. Szennyvízcsatorna-hálózat nincs, tartálykocsival történik a folyékony kommunális hulladék elszállítása. Az idei évben egy korszerű szennyvízcsatorna hálózat kiépítésére kerül sor.
A szilárd kommunális hulladék elszállítása részben megoldott, mivel egy 160.000 köbméter nagyságú hulladéktelep (ami megtelt) már nem felel meg semmilyen előírásoknak. E telepet felváltja, egy korszerű minden előírásnak megfelelő szelektív térségi komplex hulladékkezelő, és lerakó. Az egészségügyi ellátást két háziorvos valamint védőnői szolgálat és a fogorvos biztosítja.
Vaskútnak egy de két telephelyen működő óvodája van. A 90-es évek változásokat hoztak iskolarendszerünkbe. Német testvérkapcsolatok születtek Muthlangennel és Türkheimmel, ismét előtérbe került a német nemzetiségi nyelvoktatásának jelentősége községünkben.
1993 január 1-től az addigi egy irányítású iskola külön vált, és a Piros Általános Iskola a Német nemzetiségi nyelv tanítására szakosodott. A felújított és egy kisebb sportcsarnokkal bővített, a falu északi részén fekvő, régen is ” Pirosiskolának” nevezett iskolaépület komplexus lett az otthonuk. Az iskola másik fele megtartotta régi nevét, Általános Iskola néven szerepelt. Ez az iskola is további változásokon ment keresztül eredeti formájához képest. 1994-ben az 1885-ös komplexum egyik felét elbontották, és a helyére egy egy emeletes, tetőtér beépítéses épületet építettek, melynek műszaki átadása az 1997-es év végén megtörtént.
Egyelőre egy modern, jól felszerelt fizikai-kémiai terem, és egy szintén a mai igényeknek megfelelően jól felszerelt számítástechnika terme van, amely az 1998/99-es tanévtől megkezdte működését. Ebben az iskolában kistérségi feladatokat ellátó zeneiskola is működik.
1999-ben a két iskola összevonásra került jelenleg Általános Művelődési Központ. 1999-ben a könyvtár is helyet kapott, ami addig a Művelődési Házban üzemelt. A sportolni vágyók a tanuszodát, mindkét iskola tornacsarnokait is igénybe vehetik. A közművelődés tere, a Művelődési Ház, nagyterme és egyéb termei, amelyben kiscsoportos foglalkozások, községi rendezvények zajlanak, minden korosztály részére különböző klubok tevékenykednek. Itt kapnak helyet a nemzetiségi hagyományőrző klubjaink, köztük a Németek Köre, a Székely Kör és a Bunyevácok köre. Itt jönnek össze, hogy a még élő hagyományokat átadják a következő nemzedéknek.
A falu műemlékei közül a Kálvária-kápolna érdemel figyelmet, mely 1825-ben épült, a Katolikus temploma 1880-ban készült. A Kálvária stáció képeit Udvardi Erzsébet festőművész késztette.
A Vaskút községet érintő nagy újkori népvándorlás 50-ik évfordulójára, 1995-ben a Megbékélést szimbolizáló emlékművet állítottak a falu központjába. Több házon emléktáblák is őrzik, a régi lakójának emlékét. A nemzetiségek jellegzetes emlékei még a templomkertben felállított Székely kapu, és a felvidékiek Harang tornya. A falu jellegzetes régi építményei még a Polgármesteri Hivatal, az Aradi utcában lévő Malom épülete, a Temető utcában lévő régi házacskák.
Történelmi nevezetességek közé tartozik, Vaskút határában még ma is látható, az Ujkőkorban is már létező halmok és a földvár. 1868. Június 12-13-15-i ásatásoknál 13 halom volt még és a „Gyűrű” vár. A községet először Bachkuta néven emlegették, a későbbiek folyamán Batskuta, Batta, majd Bácskuta, Baskut, vagy törökösen Bacsküz néven fordul elő a történelemben. A Baja-Garai országuttól keletre, Vaskút községtől déli irányban lévő (lassan már eltűnő) több halom arra enged következtetni, hogy e hely már a szarmata-jazyg korban lakott hely, valamint a halmok mellett fekvő földvár jelentős stratégiai pont lehetett. A régi település jellegét legszembetűnőbben Kőhegyi Mihály –Vörös Gabriella ” A Vaskúti halmok és a földvár” Kutatástörténet és anyagközlés c. feldolgozás bizonyítja.
Két halmot bontottak fel az északi oldalon, és kettőt a gyűrű vár mellett, melyekben „öt ölnyi mélységben egy üreg szája nyílt meg, melybe 8 ember bemehetett és három gyertyafény mellett, bizton kivehette, hogy a halom gyomrában több oldalról nyílások vannak. A halom belsejében volt egy erős emberi csontváz ülve, arccal kelet felé fordulva, S-hez és fogashoz hasonló, igen erős, de már átrozsdásodott eszközök mellette. Az üreg minden egyes halomnál előfordult, mely úgy keletkezhetett, hogy midőn a faalkotmány összedőlt, elkorhadt, az odaszakadt föld felsőbb helyen űrt hagyott maga után.” Czirfusz Ferenc tanár ásatási jegyzőkönyvéből. A földvárnál cölöplyukakat, gödröket találtak/ feltehetően védekezésre vesszőből font kétsoros palánkok, valamilyen őrtorony vagy őrhely lehetett/ rátaláltak egy tüzelőhely nyomaira is. Előkerültek még Újkőkor kerámia, Bronzkori kerámia, Kelta kerámia, Római leletek.
Az eddig felsorolt leletek bizonyítják községünk régi települési jellegét. Az ismertetett halmok és földvár műemléki értéke nincs megfelelően értékelve, sőt semminemű védelmet nem élvez. Azóta a halmok három darabra csökkentek, földvár is kisebb lett az idő múlásával.
A település nemzetközi kapcsolatai történelmi hagyományainak megfelelően alakultak. Testvérvárosi kapcsolatok két németországi várossal (Mutlangen, Türkheim) vannak 1992, illetve az erdélyi Gyimesközéplokkal 1994 óta, és Nagypakával 1999-óta. A helyi német nemzetiségi/sváb/ hagyományok reprezentánsai az országosan elismert Német Nemzetiségi Tánccsoport és a „Kraul Antal” Fúvós Egyesület, bármikor örömmel szórakoztatják a községbe érkező vendégeket, a „Szőlőfürt” Vendéglő házias jellegű ízletes ételeivel várja a betérő vendégeket.
A település, bár a munkanélküliség mutatói pillanatnyilag nem kedvezőek, bizton állíthatjuk, hogy felvirágozó és nem hanyatló, pusztuló faluja Magyarországnak. Baja közelsége, Duna adta lehetőségek, az infrastruktúra fejlettsége, a rendezett, vonzó külső megjelenés mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy-a mezőgazdasági nehézségek ellenére is- megtalálja túlélési stratégiáját.
Cím: Vaskút Kossuth Lajos u. 90.
Tel: +36 (79) 472 230
E-mail: [email protected]
Web: http://www.vaskut-kozseg.hu
