Csak jövőre derülhet ki, hogy a téli vagy a nyári időszámítás mellett tesszük-e le a voksunk – idén nem ezzel foglalkoznak majd az európai kormányok. Jövőre azonban eldől, hogy a kontinens országai között mekkora lesz az időzónákon belüli mesterséges időeltérés.
Idén aligha az óraátállítás egészségügyi és gazdasági hatásairól szóló, évek óta tartó vita dominálja majd március utolsó napjait, bár ettől kétségkívül még utoljára a – Magyarországon 1980 óta – megszokott rend szerint Európai Unió-szerte egységesen előbbre, 2-ről 3 órára állítják át az órákat március 29-én.
Hamarosan azonban mindenképp dönteniük kell a tagállamoknak, hogy a téli vagy a nyári időszámítást tartják meg.
Az Európai Parlament ugyanis 2019-ben megszavazta, hogy 2021-től megszűnik a téli és nyári időszámítás közötti egyórás váltás, miután a témában rendezett uniós konzultáción 4,5 millióan vettek részt, és 80 százalékuk a kettős időszámítás megszüntetése mellett foglalt állást.
- A nyári időszámítást preferáló kormányok utoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra.
- A téli időszámítást választó országok utolsó váltása a téli időszámításra 2021. október utolsó vasárnapján történhet meg.
Ugyanakkor az egységes piacon belüli időszámítási zavarok elkerülése érdekében az EP szerint fontos lenne egységes válaszokat adni, és valamilyen közös megoldást találni. Ahogyan korábban írtuk, az Európai Bizottság az irányelv hatályba lépésének legfeljebb egyéves halasztását javasolhatja, ha úgy látja, hogy a tagállami tervek jelentős és folyamatos fennakadást hozhatnának a belső piac működésében. Így elképzelhető, hogy nem 2021-ben, hanem csak 2022-ben törölnék el az óraátállítást.
Egészség kontra gazdasági érvek
Azt egyelőre még nem lehet tudni, hogy Magyarország melyik mellett dönt majd.
Legutóbb tavaly ősszel egy kormányinfón annyit mondott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy
„Magyarország számára a jelenlegi óraátállításos rendszer a legjobb, akár a nyári, akár a téli időszámítás maradna meg, azzal mindenki rosszul járna,
hiszen nyáron mindenki örül, ha egy órával tovább van világos, télen viszont, ha a nyári időszámítást hagyjuk meg, akkor reggel nyolcig sötét lesz, amikor pedig a többség már munkáját kezdi.”
A vita itthon is számos pro és kontra érv felsorakoztatásával zajlik, mivel a társadalom fele nehezen alkalmazkodik az évenként kétszeri váltáshoz. A téli időszámításra való áttérés kevésbé ártalmas, mint a nyári váltás, de így is megviseli az emberi szervezetet. Körülbelül egy hétbe telik kiheverni a hatásait, főként ha kisgyerek is van a családban. 2018-ban az Országos Meteorológiai Szolgálat is állást foglalt a kérdésben.
A kétféle időszámítás alkalmazása által egyébként Magyarországon 30-40 ezer háztartás éves energiafogyasztását lehet így megspórolni. Berczeli Réka, a Mavir szóvivője korábban az InfoRádiónak elmondta: Magyarország évi 4-5 milliárd forintot nyer az óraátállítással. A bevezetését is ez indokolta, mondván, jobb, ha a munkaidő (reggel 8 és este 7 óra között) alatt minél tovább van világos.
Az ellene érvelők szerint azonban az emberek életmódja megváltozott, és nyáron a tovább tartó világosság már nem csökkenti úgy az áramfogyasztást, hiszen jóval több áram kell a temérdek az elektromos eszköz és a légkondicionálók miatt. Másrészt az egyre energitakarékosabb eszközök forgalomba kerülése is változtat a hálózatok terhelésén.
Az óraátállítást először 1916-ban vezették be a világháború alatt Németországban. Magyarországon először a Rákosi-korszakban kísérleteztek vele, aztán 1980-ban vezették be újra a téli és a nyári időszámítást, Az egész Európai Unióban azonban csak 1997-ben. Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna néhány esztendeje megszüntette az óraátállítást. Az óraátállítás történetéről itt olvashat bővebben.
Az átállás néhány belföldi és nemzetközi vonat menetrendjét befolyásolja, ezért akik vasárnap hajnalban úton lesznek, tájékozódjanak a www.mavcsoport.hu weboldalon.
