Várhatóan nem oldódik meg a magyar sertéspestis helyzet a közeljövőben
Budapest, 2018. július 19. – Számba vették az élelmiszerláncból fakadó várható kockázatokat a következő negyedévre vonatkozóan az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) szakértői. Az állatok és növények egészségére leselkedő veszélyek egyúttal gátolják az élelmiszerbiztonság garantálását.
A negyedévente megjelenő előrejelzés öt kontinens 113 országáról – köztük Magyarországról – ad részletes képet.
Európában mintegy 22 élelmiszerláncot érintő veszélyforrásra készülhetünk – ezek között előkelő helyen szerepelnek a sáskajárás, különböző állatbetegségek és az erdőirtás.
Magyarországról például az afrikai sertéspestis kapcsán esik szó az online kiadványban, amely esetében további fertőzéseket és a betegség Szlovákia irányába való terjedését valószínűsíti. A terjedés három fő forrása az élő állatok vándorlása, a hústermékek exportja és a vadon elpusztult fertőzött állatok, ez utóbbinál még az évszakok változása sem jelent akadályt a vírusnak.
A H5N8 HPAI típusú madárinfluenza először 2016 májusában bukkant fel Kínában. Agresszív természetét mutatja, hogy júniusra Oroszországban, októberre pedig Belgiumban, Horvátországban, Magyarországon és Lengyelországban is találtak fertőző vadmadarakat. A beszámoló szerint további 30 nyugat és kelet-európai országban jelentették a vírust, idén a fertőzés elérte Bulgáriát és Olaszországot is, és a helyzet rosszabbodhat a nyár végi hónapokban.
Egy másik madárinfluenza altípus (H5N6 HPAI) szélesebb európai terjedése sem kizárható, ami veszélyt jelenthet a házi és vadonélő madarakra egyaránt. 2017 decembere óta 9 európai országból érkezett riasztás (Dánia, Finnország, Németország, Írország, Hollandia, Szlovákia, Svédország, Svájc, az Egyesült Királyság és Észak-Írország). A szakértők szerint a vírus terjedésének intenzitása csökken a mérsékeltebb időjárásnak köszönhetően.
Nem szabadul meg Európa a szarvasmarhákat érintő bőrcsomósodáskórtól sem idén. Ezidáig olyan országokban diagnosztizálták a betegséget (Albániában, Görögországban, Montenegróban, Oroszországban, Szerbiában és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban), ahol az éghajlati tényezők a betegségnek kedveznek. A gazdasági károkat enyhíthetik a különböző védőintézkedések (védőoltások).
A következő negyedévben komoly gondot okoznak majd a szúbogarak Kelet-Európában, főként Fehéroroszország és Ukrajna fenyőerdeit károsítva. A helyzet várhatóan romlani fog a nyári kánikulában, ezért nagy erőkkel folytatni kell majd a kártevők elleni védekezést, nyomon követve mozgásukat és erdőgazdálkodási intézkedésekkel, mint a fertőzött fák kivágása és elszállítása.
Forrás és további információ:
PLÁNTEK LEA
Kommunikációs és ENSZ kapcsolattartó
FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális Iroda
lea.plantek@fao.org
