Home Főhírek Külföld Magyarország nem fogad visszatoloncolt bevándorlókat

Magyarország nem fogad visszatoloncolt bevándorlókat

forrás: MTI

A mostani migrációs hullámnál is erősebb népvándorlás következhet, ha nem áll helyre a politikai és gazdasági stabilitás a Közel-Keleten, nem javulnak az életkörülmények a szubszaharai Afrikában, valamint a nyugat-balkáni országok helyzete is ingatag marad.

Lázár: ha kell, a magyar-román határon is lesz határzár 

A kormány szükség esetén a magyar-román határon is kész és képes rövid időn belül műszaki határzárat létesíteni – erősítette meg Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.

A tárcavezető azt mondta, ha Ausztria és Szlovénia is kerítést épít, van esély arra, hogy az illegális bevándorlók Szerbiából a magyar-román határ felé veszik az útjukat. A magyar kormánynak erre az esetre is van terve, amely alapján kész és képes megvédeni a határt – közölte, hangsúlyozva azonban, hogy csak végső esetben kezdik meg a kerítésépítést a magyar-román határszakaszon.  Lázár János azt is megismételte, hogy Magyarország nem fogad visszatoloncolt bevándorlókat.A Miniszterelnökség vezetője többször is hangsúlyozta: „mi nem a bevándorlás megszervezésében, hanem megállításában vagyunk érdekeltek”.

Nemzetközi embercsempész-hálózatra csaptak le Ausztriában 

Az osztrák hatóságok csütörtökön lecsaptak egy nemzetközi embercsempész-hálózatra, amelynek 17 gyanúsítottja közül 11-et már le is tartóztattak, hat ember ellen pedig nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki – közölte Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter és Franz Prucher, Alsó-Ausztria tartományi rendőrségének igazgatója Bécsben.

A bűnszervezet fejét is sikerült elcsípni – mondta Mikl-Leitner.
Az embercsempészeket azzal vádolják, hogy február óta 1800 migránst szállítottak Szerbiából Magyarországon keresztül Bécsbe. Fejenként 250 és 300 euró közötti összegeket követeltek a migránsoktól, így a szervezet bevételei meghaladhatják a félmillió eurót is. Közel 50 ezer eurónyi készpénzt is sikerült lefoglalni.
A belügyminiszter megfogalmazása szerint nagy csapást mértek az embercsempészetre.

Renzi: a kelet-európai országok „ne diktáljanak nekünk erkölcsöt”

A keleti országoknak nem kellene erkölcsöt diktálniuk nekünk címmel közölt interjút Matteo Renzi olasz kormányfővel csütörtökön a Die Welt című konzervatív német lap.

A baloldali Demokrata Párt (PD) politikusa arra a kérdésre, tart-e attól, hogy széteshet az Európai Unió a jobboldali demagógok miatt, mire kialakul a migrációs válság hosszú távú kezelésének stratégiája, elmondta, hogy különösen az „új tagállamok” magatartása bántja.

Ezek az országok sokat köszönhetnek az EU-nak, és egyes nyugat-európai országokban pártok és politikusok választásokat és pozíciójukat vesztették el, hogy „megvédjék Európa eszményét” – mondta Matteo Renzi.

Matteo Renzi olasz miniszterelnök. EPAMatteo Renzi olasz miniszterelnök. EPA

Franciaországban „népszavazás veszett el a lengyel vízvezeték-szerelőtől való félelem miatt” – tette hozzá.

„A nyugat-európaiak megfizették a keleti bővítés politikai árát”, és „nincs rendben, hogy most ezek az országok diktálják az erkölcsöt nekünk”- mondta az olasz miniszterelnök, hozzátéve, hogy az EU-nak közösen kell megbirkóznia a kihívással.

Olaszországban is van, aki kerítést építene

Olaszországnak azonnal kerítést kell építenie a Szlovéniával közös határán, hogy elejét vegye a menekültinváziónak – jelentette ki az olasz képviselőházban az Északi Liga nevű ellenzéki párt frakcióvezetője.

Massimiliano Fedriga  hangsúlyozta, hogy Magyarország és Ausztria után Szlovénia is határzárat épít, s eközben a Szlovéniával és Ausztriával is határos olasz régiónál, Friuli Venezia Giuliában migránsok százai lépnek be az országba.

A Törökország felől érkező illegális bevándorlók legfőbb útvonala eddig Horvátországból Szlovénián keresztül vezetett Ausztria és Németország felé, és Szlovéniából csak nagyon kevesen folytatták útjukat a szomszédos Olaszországba.

Az olasz kormány már jelezte, hogy „nagyon szoros figyelemmel” kíséri a legújabb fejleményeket.

Svéd kormányfő: fenntarthatatlan a schengeni övezet együttműködés nélkül

A belső határok nélküli schengeni övezet csak akkor maradhat fenn, ha az Európai Unió tagállamai együttműködnek – hangsúlyozta csütörtökön a máltai fővárosban a svéd miniszterelnök, akinek kormánya előző nap döntött a határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról a migránsok folyamatos beáramlása miatt.

„Ez nem egy-két ország ügye, hanem az egész Európai Unióé” – szögezte le Stefan Löfven, aki az Európára nehezedő migrációs nyomással foglalkozó EU-Afrika csúcstalálkozón vett részt a földközi-tengeri szigeten. „Más rendszerre van szükségünk, ez nyilvánvaló” – tette hozzá.

Stefan Löfven svéd miniszterelnök. EPA/MAJA SUSLIN SWEDEN OUT

A szociáldemokrata politikus újságíróknak elmondta: hazája azért döntött a határellenőrzés visszaállításáról, mert garantálnia kell határainak biztonságát egy olyan időszakban, amikor kiemelt jelentőségűvé vált az országba érkező minden egyes ember kilétének ellenőrzése.

„Ez nem kerítés, de tudnunk kell, ki jön hozzánk” – mondta. Hozzátette: megérti, hogy egyik uniós országnak sem könnyű, de – mint rámutatott – Svédország egy lakosra vetítve minden tagállamnál több menekültet fogadott be.

A svéd intézkedés helyi idő szerint csütörtök délben lép hatályba, és a korábban közölt tíz nap helyett húsz napig tart majd.

Schäuble: Lavinához hasonlít a menekülthullám

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szerint a menekülthullám olyan, mint egy lavina, és meglehet, hogy még csak most indult el.

A konzervatív CDU politikusa kiemelte, hogy lavinát akár egy „kissé óvatlan síző” is elindíthat azzal, hogy „a lejtő tetején megmozgat egy kis havat”.

Nem tudni, hogy a lavina már lezúdult a völgybe vagy a lejtő felső részén van. Amennyiben még csak most indul meg lefelé, „a kihívás elég nagy”, és Németország egyedül nem tud megbirkózni vele, még az uniós belső határt képező határainak ellenőrzésével sem.

A migrációs nyomás problémáját az európai országok csak közösen tudják megoldani, és ha ez nem sikerül, akkor „nagyon rossz lesz mindannyiunknak” – mondta a miniszter.

Orbán: Merkel meg tudná állítani a menekültáradatot

Németországnak kulcsszerepe van a migránsválságban, ugyanis ha Angela Merkel kijelentené, hogy az ország megtelt, akkor alábbhagyna a menekültáradat – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Die Weltwoche című svájci lap csütörtöki számában megjelent interjúban.

Orbán Viktor miniszterelnök.
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

A menekültválság destabilizálhatja az Európai Uniót, nemcsak az érkező migránsok nagy száma miatt, hanem a demokráciába vetett hit megingása miatt is – hangsúlyozta a kormányfő.

Orbán Viktor szerint ma az európai elit csak felületesen, másodlagos jelentőségű ügyekről beszél, azonban olyan alapvető témákról, mint a szabadság, a kereszténység, a nemzet vagy a büszkeség, nem esik szó.

Már építené a Jobbik a romániai kerítést

A Jobbik azt kéri a kormánytól, hogy haladéktalanul kezdje meg a műszaki határzár kiépítését a magyar-román határon.

Mirkóczki Ádám, az ellenzéki párt szóvivője csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján úgy értékelt: a szlovén-horvát határon épülő kerítés kényszerpályára sodorja Magyarországot, mert két lehetőség marad az illegális bevándorlóknak. Az egyik, hogy a migránsok megpróbálják erőszakkal áttörni valamelyik határszakaszt, emiatt a politikus az élőerős védelem megerősítését szorgalmazta a déli határokon.

A szóvivő a másik lehetőségnek tartotta, hogy a bevándorlók Románia felé mennek. Kitért arra, hogy a parlament honvédelmi és rendészeti, valamint nemzetbiztonsági bizottsága is olyan információkat kapott, amelyek a román határra nehezedő nyomást valószínűsítik.

Azt mondta, a 453 kilométeres, vagyis a teljes szakaszon meg kell kezdeni az építkezést, mielőtt az embercsempészek bejáratnak egy új útvonalat. Annak is hangot adott, hogy szerinte Románia nem fogja feltartóztatni a migránsokat, hanem a „szerb modellt” követi, azaz simán átengedni őket.

Aláírták az Afrika-alapot létrehozó dokumentumot

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, az Európai Unió több más intézményének vezetője és számos tagország kormányának képviselője aláírta csütörtökön a máltai Vallettában azt a dokumentumot, amelynek alapján az unió 1,8 milliárd eurós sürgősségi pénzalapot hoz létre azzal a céllal, hogy a régió stabilitását, az illegális migrációt kiváltó okok kezelését, valamint a kiutasítottak támogatását segítse Afrikában.

Ljubljana szerint szlovén területen épül a határzár

Ljubljana szerint szlovén területen épül a horvátok által vitatott határzár – mondta Vesna Györkös Znidar belügyminiszter a szlovén közszolgálati televízió híradójában.

A tárcavezető arra reagált, hogy Horvátország szerdán délután különleges rendőri egységeket küldött a harmicai horvát-szlovén határátkelőhöz, mert szerinte Szlovénia horvát területre építette fel a határzár egy szakaszát.

Arra a kérdésre, hogy mit fog tenni Ljubljana abban az esetben, ha Horvátország mégis elkezdi eltávolítani a kerítést a horvát-szlovén határszakasz vitatott részén, azt válaszolta: meggyőződése, hogy Horvátország nem tesz olyat, amitől elmérgesedhet a két ország viszonya. Ugyanakkor Szlovénia a terepen uralkodó körülményektől függően reagál majd a helyzetre – tette hozzá.

Húszezer migráns érkezhet Szerbiába 

Mintegy tízezer migráns érkezett szerdán a szerb-macedón határ melletti Presevóba, a csütörtökön kezdődött általános görög sztrájk után azonban akár húszezren is jöhetnek egy nap alatt – jelentette a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) csütörtökön.

Valon Arifi, a presevói ifjúságügyi iroda vezetője elmondta: az emberek nagyon sietnek, és kicsit idegesek is, mert értesültek arról, hogy Szlovénia kerítést épít Horvátországgal közös határán, és igyekeznek még a kerítés felállítása előtt eljutni Nyugat-Európába.

Finnországban a muzulmán lett a második legnagyobb vallási felekezet

Finnországban az országba érkező migránsáradat miatt rövid idő alatt a muzulmánok száma meghaladta az ortodox keresztényekét, és ez lett a második legnagyobb vallási felekezet.

Az YLE helyi hírügynökség beszámolója szerint az észak-európai országban jelenleg mintegy hetvenezer muzulmán él. Létszámuk egyre növekszik, mert egyre nagyobb számban érkeznek a menedékkérők.

Az 5,3 milliós Finnország lakosainak túlnyomó többsége, mintegy 80 százaléka evangélikus vallású. Az ortodox keresztények száma mintegy hatvanezerre tehető. Őket a Jehova Tanúi felekezet hívei követik, mintegy 18 ezren. A Finn Szabadegyháznak 15 ezer követője van, míg a katolikus egyháznak 13 ezer.

Orbán: határőröket és rendőröket küldenek a V4-ek Görögországba

Több mint 300 határőrt és rendőrt küldenek a visegrádi négyek (V4: Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia) Görögországba, hogy „a görög déli határoknál meg tudjuk állítani a menekülthullámot” – nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön az M1 aktuális csatornának a máltai fővárosban, Vallettában rendezett EU-Afrika-csúcstalálkozó helyszínén.

A V4-ek arról is megállapodtak Máltán, hogy közösen hozzájárulnak azoknak a pénzügyi alapoknak a feltöltéséhez, amelyek a migrációs hullám megfékezéséhez szükségesek – közölte a kormányfő.

Szerinte a migrációs helyzet ma Európában nem egy győztes-győztes, hanem egy vesztes-vesztes szituáció, vagyis mindenkinek rossz.

Fónagy: év végégig mintegy 2 milliárd forint lesz a közlekedési többletköltség 

A legnagyobb magyar közlekedési vállalatoknak év végéig várhatóan több mint 2 milliárd forintos többletköltségük keletkezik a kialakult migránshelyzet miatt, amiben az elmaradt bevételek is benne vannak – mondta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatornán.

Fónagy János kiemelte: szeptember 15-éig 1-1,1 milliárd forint volt ez a költség.

Elmondta, a feladatok és így a költségek legnagyobb része a MÁV-ra hárult.

ENSZ-nagykövet: senkinek sem érdeke földrészek, országok kiürülése

Senkinek sem érdeke, hogy egyes földrészek vagy országok kiürüljenek, és az emberek elvigyék a tudásukat, tehetségüket a világ más pontjaira – ismertette a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Magyarország ENSZ nagykövete csütörtökön a világszervezet migrációs világtalálkozóján megfogalmazottakat.

Bogyai Katalin a 180 percben

Hozzátette: a tudománynak nincs nemzeti határa, de amikor a migrációról beszélünk, arról is beszélni kell, hogy most egy közel-keleti régióból hány olyan fiatalember távozik, akinek a tudása hiányozni fog abból az országból, ahol remélhetőleg előbb-utóbb béke lesz, és amelyet fel kell újra építeni.

Felemlítette, fontos része a migrációnak az is, hogy az a szülő, aki látja, hogy éveken keresztül nem tud megfelelő oktatást biztosítani a gyerekének, meg akarja ezt oldani.

A nagykövet úgy vélekedett: ha hiányzik a migrációs folyamat elemzéséből az oktatás és tudomány felhasználása, sosem találjuk meg a válaszokat.

Mindenkinek azon kell dolgozni, hogy ezeknek az embereknek ne kelljen elhagyniuk a hazájukat – hangsúlyozta Bogyay Katalin.

Helyettes államtitkár: a kvótarendszer egészségügyi kockázatot jelent

A migránsok elosztására vonatkozó kvótarendszer hasonló veszélyeket rejt magában járványügyi szempontból, mint a menekültáradat – jelentette ki az egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár csütörtökön az M1 aktuális csatorna műsorában.

A határzár bevezetése után ugyan csökkent a járványveszély, ám az eltérő kulturális környezetből érkező ember letelepítése veszélyes lehet egészségügyi szempontból is – jelentette ki Beneda Attila. Példaként említette: eltérő belső baktériumflórával rendelkeznek, és nem természetes számukra az egészségügyi szűrés, illetve az oltások alkalmazása. Mintegy 350 millió forintot költöttek a menekültek gyógykezelésére – mondta Beneda Attila.

Naponta 10 ezer migráns torlódik fel a macedón-szerb és a szerb-horvát határon

Az osztrákok bővítik a befogadókapacitást – számoltak be az M1 aktuális csatorna tudósítói csütörtök reggel. A szerb-horvát határról, a szerbiai Sidről azt jelentette a tudósító, hogy szerdán 10 ezren lépték át a határt a településnél. A szerb és a horvát hatóságok megállapodása szerint a horvát vonatok, horvát rendőrökkel a fedélzetükön átmennek a szerb oldalra, és onnan szállítják a menekülteket tovább Szlovénia felé.

Hasonló hírekről számolt be az M1 tudósítója a macedón-szerb határról, a szerbiai Presevóból. Ezek szerint ott naponta 11 ezer migráns torlódik fel, és kilométeres sorokban állva várnak arra, hogy továbbszállítsák őket.

Mindez drámai helyzetet okoz, a tömegben sokan rosszul lesznek, a türelmetlen migránsokat sokszor a szerb csendőröknek kell megfékezniük – hangzott el.

Szijjártó Péter: A dublini rendszer halott

Németországnak nem Magyarországra kell visszaküldenie a bevándorlókat – így reagált a németországi fejleményekre Szijjártó Péter. Az M1 Híradója szerint a külgazdasági és külügyminiszter azt mondta: ha valaki elindult Szíriából Európába, akkor kizárt, hogy először Magyarország területén lépett be az unió területére. A miniszter úgy látja: mivel szinte egyik ország sem tartja be a dublini előírásokat, a visszatoloncolásokra vonatkozó szabályokat sem indokolt alkalmazni.

Komoly fordulat van kibontakozóban Németországban

A nyár végén jelentették be a németek, hogy külön elbírálás alá esnek a Szíriából érkezők, és gyakorlatilag egyszerűsített eljárásban mindenkit befogadnak. Azt is mondták: nincs felső határ. A világ egy része ezek után kezdte ünnepelni a német szolidaritást és Angela Merkelt. Két hónap alatt azonban kiderült, hogy ez tarthatatlan – hangzott el az aktuális csatorna Híradójában.

(EPA/Armando Babani)

Németország kedden közölte, hogy a szír menedékkérőkre vonatkozóan ismét szigorúan alkalmazza a dublini előírásokat, vagyis visszaküldik őket azokba az országokba, ahol beléptek az unióba, és azt is megvizsgálják, hogy valóban háborús menekültek-e. Minderről október 21-én született döntés, anélkül, hogy Angela Merkel német kancellárt külön értesítették volna róla – közölte a Híradó.

 

Európa marad a fő cél

(6:04) A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Világgazdasági Intézetének friss kutatása szerint a legtöbb országban a népvándorlás egyik oka a népesség növekedése és a gazdaság bővülése, amivel nem tudott lépést tartani a munkahelyteremtés. A szubszaharai Afrika jelenlegi lakossága 900 millió, 2050-re mintegy kétmilliárd, 2100-ra pedig 3,8 milliárd fő lesz. Az MTA szerint ezért valószínűleg növekvő mértékben folytatódik majd az elvándorlás és továbbra is Európa lesz a fő cél. Az elvándorlásra ösztönző tényezők közé sorolható, hogy az érintett országok nagy részében a mezőgazdasági termelés feltételei  kedvezőtlenebbé váltak a klímaváltozás miatt. Kutatók szerint a vízhiány, az elsivatagosodás nagy területeken lehetetlenítette el a megélhetést. Ehhez jöttek a háborúk és fegyveres konfliktusok, amelyek szétrombolták a gazdasági kapacitásokat – írta a Világgazdaság csütörtöki száma.

A Szíriával kapcsolatos tárgyalások reményt adnak

(1:54) A szíriai válság rendezésével kapcsolatos nemzetközi tárgyalások előremozdulása reményt ad azt illetően, hogy enyhülhet a közel-keleti országban dúló polgárháború által kiváltott európai menekültválság – közölte Jan Eliasson, az ENSZ főtitkár-helyettese. A tárgyalások „megindultak”, és „nagyszerű lenne, ha előrelépéseket tudnánk elérni most, különösen a menekültügyi fronton kialakult válság idején” – mondta Eliasson a Reuters hírügynökségnek adott interjújában csütörtökre virradó éjjel, az Európai Unió és afrikai országok máltai migrációs csúcsán.

Svédország helyreállítja a határellenőrzést

(0:00) Svédország átmeneti időre helyreállítja határainak ellenőrzését a migránsok folyamatos beáramlása miatt – jelentették be Stockholmban szerda este.

„Svédországba rekordszámban érkeznek menekültek. A bevándorlási hivatal erős nyomás alatt áll, (…) és a rendőrség úgy ítéli meg, hogy veszélyben forog a közrend” – vázolta fel a helyzetet Anders Ygeman belügyminiszter. Ugyanis migránsok százai, sőt ezrei élnek fedél nélkül, s vannak kísérő nélküli gyerekek, akiknek nyoma vész, mert nincs, aki gondjaiba venné őket.

 

Exit mobile version
Megszakítás