A viszonylag kis alapterületű ám változatos domborzati és természeti viszonyokkal bíró Vértes hegység alkalmas volt a letelepedésre, és – bár legmagasabb pontja sem éri el az ötszáz métert – kiemelkedésein több olyan várat is emeltek, melyek maradványai túlélték a történelem megpróbáltatásait. Ilyen erősség Gesztes vára is, mely a hegység északi részén fekvő Várgesztes közelében található.
A környéket birtokló Csák nemzetség minden bizonnyal a XIII. században – amikor országszerte kővárak épültek – építtette az erődítményt. E nemzetség elsősorban az Árpád-ház kihalása után a Felvidéken egyeduralmat kiépítő Csák Mátéról ismert, ám a Gesztest birtokló ág tagjai a koronáért folytatott több éves küzdelemből győztesen kikerülő, és I. Károly néven trónra lépő uralkodót támogatták.
A király azonban nem tartotta kívánatosnak, hogy frissen megszilárdított hatalmát nagyobb területeket birtokló főnemesek veszélyeztethessék, ezért 1326-ban – három másik várral és a hozzájuk tartozó birtokokkal együtt – cserével megszerezte Gesztest is. A királyi székhelyhez közel fekvő vadban gazdag Vértes vonzotta a vadászatot kedvelő uralkodók sorát, akik gyakran szálltak meg falai között.
A XV. században a Rozgonyi és az Újlaky család felváltva birtokolta a vadászkastéllyá átépített várat, azonban a mohácsi csata után a békés idők hosszú évtizedekre véget értek.
Az első török ostromlók már 1529-ben megjelentek Gesztes falai alatt, akkor még próbálkozásukat a vár őrsége visszaverte. Bár az erődítményt igyekeztek külső védőművekkel is megerősíteni, csekély védelmi erőt képviselt, így 1543-ban a hódítóknak már sikerült birtokba venniük.
A Bécs felé törő oszmánok és a császári Haditanács is felismerték, hogy a Vértes és a Bakony közötti természetes átjáró ellenőrzése hadászati jelentőségű. Emiatt a század hátralévő részében váltakozó sikerű harcokat vívtak a térség várainak birtoklásáért, így Gesztesért is.
A sorozatos ostromokat követően romossá vált védőműveket ugyan az 1600-as évek közepén kijavították, ám maga az erődítmény lassan elveszítette katonai jelentőségét, további fenntartására ezért már nem fordítottak gondot.
A hódoltság után a külső falat elbontották, köveit – többek között – a majki kamalduli rendház építésekor használták fel. A várat a XVII. századtól egészen a második világháború végéig a galántai Esterházy család tartotta birtokában.
Az emeletes, téglalap alaprajzú belső vár tervszerű feltárására, helyreállítására az 1960-as évek első felében került sor. A várhegy tövében kialakított parkolóból rövid sétával is elérhető, erdővel körülvett épületben ma presszó, étterem és turistaszálló működik, melyek belső kialakítása középkori hangulatot teremt. Tetejére felkapaszkodva pedig az idelátogató a környék látképében gyönyörködhet.
GPS koordináták: 47.4735 / 18.3988
Cím: Várgeszteskülterület
Tel: +36 (34) 493 881
E-mail: info@vargesztesivar.hu
Web: http://www.vargesztesivar.hu/
