Több helyen is módosult a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvény október 1-jétől.
Magyarországon a 3 millió forintot meg nem haladó lejárt pénztartozás behajtására nem lehet közvetlenül bírósági eljárást indítani, hanem fizetési meghagyásos eljárás útján érvényesíthető a követelés. 3 és 30 millió forint között a bírósági és fizetési meghagyásos eljárás is kezdeményezhető, míg 30 millió forint feletti pénzkövetelés érvényesítéséhez már mindenképp bírósághoz kell fordulni.
Az eljárások gyorsítása, egyszerűsítése és papírmentessé tétele miatt az elektronikus ügyintézésre kötelezettek – például a gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok, alapítványok, egyesületek, valamint az ügyvédek, jogi képviselők – már eddig is csak elektronikusan, minősített elektronikus aláírás és időbélyegző használatával nyújthattak be fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet. Ide tartoznak azok a társasházak is, amelyeknek van ügyvédje, vagy közös képviselője Kft., Bt. vagy egyéni vállalkozó.
A cégkapura, hivatali tárhelyre érkezik a fizetési meghagyás
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) közlése szerint október 1-jétől tovább egyszerűsödött a fizetési meghagyásos eljárás: az elektronikus ügyintézésre kötelezettek ugyanis
nem postán, hanem elektronikusan, a cégkapun, a tárhelyükön keresztül kapják a meghagyást, továbbá az összes, az eljáráshoz kapcsolódó iratot, például a hiánypótlási felhívást.
Ha a közjegyző szabályosnak talál egy elektronikusan kezdeményezett fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet, akkor három munkanapon belül kibocsátja a fizetési meghagyást. Ha a címzett a kézbesítéstől számított 15 napon belül nem vitatja a követelést, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és végrehajtási eljárás is indítható a kötelezettel szemben.
Ha a kötelezett nem veszi át a fizetési meghagyást, azaz nem tölti le a dokumentumot a tárhelyről, azzal sem tud kibújni a következmények alól. A tárhely szolgáltatója kétszer értesíti a kötelezettet e-mailen a dokumentum érkezéséről, a második értesítést követő ötödik munkanapon pedig kézbesítettnek minősül a fizetési meghagyás.
Ezért,
ha valaki vitatja a pénzkövetelés jogosságát vagy a tartozás összegét, akkor ellentmondással kell élnie.
Ezt az e-ügyintézésre kötelezettek elektronikus úton, de nem e-mailen, hanem a MOKK rendszerén keresztül tehetik meg. Ha valaki nem vitatja a követelést, de fizetési nehézségei vannak, akkor kérheti a közjegyzőtől a pénzösszeg részletekben való megfizetését, illetve a teljesítési határidő meghosszabbítását, elhalasztását, azaz részletfizetés vagy fizetésre halasztás engedélyezése iránti kérelmet terjeszthet elő.
„A fizetési meghagyás elektronikus kézbesítésével tovább gyorsul és egyszerűsödik az eljárás, amellyel a kezdeményezők hozzájuthatnak jogos pénzkövetelésükhöz. Az elektronikus ügyintézésre kötelezetteknek figyelniük kell arra, hogy ha a tárhelyükre fizetési meghagyás érkezik, arra időben reagáljanak, különben az jogerőre emelkedik, és a jogosult végrehajtást kezdeményezhet” – mondta Szécsényi-Nagy Kristóf, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogi ügyvezetője.
Adószámot is meg kell adni
Nem csak a fizetési meghagyás kibocsátásának módja változik. Októbertől a fizetési meghagyást kezdeményezőknek meg kell adniuk a kötelezett adószámát is, amennyiben az rendelkezik ilyennel. A NAV adatbázisából, illetve a cégjegyzékből ez egyszerűen lekérhető.
Az európai fizetési meghagyásos eljárás szabályai is változnak
Arról is rendelkezik a törvénymódosítás, hogy az eddig teljesen papíralapú európai fizetési meghagyásos eljárásnál októbertől a cégkapuval rendelkezők már csak elektronikus úton kezdeményezhetik az eljárást. A legfontosabb feltétel, hogy valamelyik félnek Magyarországon kívül más EU tagállamban legyen a szokásos tartózkodási helye vagy székhelye.
