A nyelv nem akkor változik, amikor új szavakat vesz fel, hanem akkor, amikor a nyelvtani szerkezetek is változnak – mondta az InfoRádió „Szigma – A holnap világa” című műsorában Prószéky Gábor, az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatója.
„A 21. században élünk, rengeteg olyan terület van, ahol a nyelv érintkezik az ott levő feladatokkal, és ez befolyásolja” – fogalmazott a szakértő. Úgy látja, az emberek általában a szókincs változását veszik észre, és azt gondolják, hogy ez a nyelv, holott annak szerkezete is van, ami szintén változhat. Az elektronikus kommunikáció,
az internet megjelenésével kialakult az írott-beszélt nyelv,
ami az elmúlt néhány évtized eredménye – hangsúlyozta Prószéky László.
A nyelv egészének változását ez nem gyorsította jelentősen. Van egy olyan réteg, amelynek tagjai állandóan a számítógép előtt ülnek, és sokféle módon kommunikálnak az interneten keresztül. Bár okoz módosulást, „de ez nem a magyar nyelv változása, hanem ennek a különleges műfajnak az egyedi tulajdonsága” – emelte ki az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatója.
„A nyelvi szerkezetek nem úgy változnak, mint a szavak”
– jelentette ki a szakértő. Prószéky László a struktúraváltozásra a Nádasdy Ádám által felismert jelenséget hozta példának, mely szerint a folyamatos jelen- és befejezett múltidejű melléknévi igenév használata mellett igény mutatkozik a folyamatos múltidejű alakra. Tipikus helyzet, amikor egy edző azt mondja, hogy „azok a játékosok, akik a múlt héten nem játszottak eltiltás miatt”, vagyis úgy fogalmaz, hogy „a múlt héten nem játszott játékosok” . Itt befejezett múlt időt alkalmaz, pedig – a Nyelvtudományi Intézet igazgatója szerint – a helyes alak: „a múlt héten nem játszó játékosok”, hiszen játszott csak a meccs lehet.
„Igény van arra, hogy a múltidejű folyamatot is kifejezze a magyar nyelv, és nem tudjuk, mert ugye nem vagyunk jósok, hogy milyen lesz majd egyszer” – fogalmazott Prószéky Gábor.
Audió lejátszóForrás: infostart.hu
Kép: karpatalja.hu
