2015. 05. 27. – 12:56
forrás: MTI
Átalakulnak a 2016/17-es tanévtől a szakképző iskolák: a szakközépiskolák szakgimnáziumok, a szakiskolák pedig szakközépiskolák lesznek. Ingyenessé válik a második szakképesítés megszerzése. A többi között ezt tartalmazza az Országgyűlés által szerdán elfogadott, a szakképzésről, a felnőttképzésről és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat.
A módosítás nyomán szakgimnáziumban szakmai érettségi vizsga és szakképesítés lesz szerezhető. Ennek megfelelően a 9-12. évfolyamon az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyhat majd, az ezt követő évfolyamon pedig ezek az intézmények az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) meghatározottak szerint érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi ágazatához tartozó képesítés szakmai vizsgájára készítenek majd fel. Az érettségit követően érettségire épülő emelt szintű technikus szakképesítés szerezhető; a képzés 4+1 éves.
A szakiskolák helyébe lépő szakközépiskolákban az első három év után szakmai vizsgát tehetnek a diákok, majd további két év alatt felkészülhetnek az érettségire. A szakiskola elnevezés ezentúl azokra az intézményekre vonatkozik, amelyek a sajátos nevelési igényű tanulókat készítik fel szakmai vizsgára, emellett a munkába álláshoz, az életkezdéshez szükséges ismereteket nyújtanak nekik. Ebben az esetben a tanuló négy kötelező közismereti vizsgatárgyból tesz érettségit, a képzés időtartama 3+2 év.
A jelenlegi speciális szakiskola szakiskolaként működik a továbbiakban.
Kozmetikus bemutató a Pályaválasztási és képzési vásáron Szombathelyen, az Oladi Művelődési Központban.
MTI Fotó: Czika László
Létrejönnek a költségvetési szervként működő szakképzési centrumok. A szakképzésért és felnőttképzését felelős miniszter megyénként legfeljebb három, a fővárosban legfeljebb tíz centrumot hozhat létre. Az indoklás szerint a centrumokra a szakképző intézmények hatékonyabb, összehangoltabb működése, az erőforrások hatékonyabb közös felhasználása érdekében van szükség. A korábbi szakképző iskolák a szakképzési centrumok tagintézményeiként működnek tovább, de a centrumokban szakközépiskolai, kifutó jelleggel gimnáziumi, továbbá szakiskolai és speciális szakiskolai képzés is folyhat. A szakképzési centrum főigazgatóját a miniszter nevezi ki.
A törvénymódosítással 25 éves korig meghosszabbították a nappali rendszerű iskolai oktatásban való részvétel lehetőségét, egyben lehetővé tették, hogy az első szakképesítést bárki, korra való tekintet nélkül, a felnőttoktatás nappali munkarendje szerinti képzésben szerezze meg.
A módosítás rögzíti, hogy a nyolcadik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány – iskolatípustól függetlenül – alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. Alapfokú iskolai végzettség a Szakképzési Hídprogramban is szerezhető.
A középiskola befejező évfolyamának sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány, továbbá a szakközépiskolában iskolai rendszerű szakképzés keretében szerzett, Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít.
Középfokú iskolai tanulmányok folytatása esetén a sikeresen teljesített kilencedik évfolyam megismétlését az iskola igazgatója a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére – legfeljebb egyszer akkor engedélyezheti, ha arra a gimnáziumi oktatásba, az iskolai rendszerű szakképzésbe történő bekapcsolódás, vagy másik szakképesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása vagy másik tanulmányi terület választása miatt van szükség.
Ha a szakközépiskolai vagy szakiskolai alapfeladatot ellátó köznevelési intézmény fenntartói jogának az állami intézményfenntartó központtól a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter számára 2015. július 1-jével történő átadása miatt az állami intézményfenntartó központ fenntartásában maradó köznevelési intézményt át kell szervezni, és emiatt – vagy azért, mert az intézményvezetői megbízás lejár – új megbízás válik szükségessé, az oktatásért felelős miniszter pályázat nélkül adhat legfeljebb egy évre megbízást.
A módosítás egyszerűsíti a települési önkormányzatoknak a köznevelési intézmények működtetésére, illetve az alól való mentesülésre vonatkozó eljárást azzal, hogy az adatszolgáltatás körét csökkenti.
Az állami iskolák 1-8. évfolyamain felmenő rendszerben bevezetendő erkölcstan tantárgy elnevezése etika tantárgyra változik 2016. szeptember 1-jétől kezdve.
Az állam a korábbi egy helyett ezentúl két szakképesítés ingyenes megszerzését teszi lehetővé az iskolai rendszerű szakképzésben.
A cél az, hogy azok számára is megteremtsék a továbbtanulás lehetőségét, akik nem képesek vagy nem szeretnének magasabb szinten továbbtanulni, de szakmai karrierjük, pályafutásuk megerősítéséhez indokolt lehet egy további szakképesítés megszerzése.
Átalakul a szakképzési hozzájárulási rendszer, amely a gyakorlati képzés állam által történő támogatásának legfőbb forrása. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap Képzési Alaprésze főösszegének évek óta tartó folyamatos csökkenése miatt lehetővé teszik a gazdálkodó szervezeteknek, hogy a jelenleg pályázati úton nyújtott támogatásokat közvetlenül a szakképzési hozzájárulás teljesítésével vegyék igénybe, egyúttal kiváltva a képzési alaprészből nyújtott támogatásokat és tehermentesítve ezzel a képzési alaprész kiadási előirányzatát.
A támogatások kiváltása oly módon történik, hogy a szakképzési hozzájárulásra kötelezett bruttó kötelezettsége mértékének csökkentésénél figyelembe vehető jelenlegi normatívát bizonyos feltételek teljesülése esetén megemelik. A bruttó kötelezettség mértéke 2012-re vonatkozóan 440 ezer forint/fő/év összegben meghatározott alapnormatíva alapján, 2012-t követően a költségvetési törvényben meghatározott alapnormatíva alapján a gyakorlati képzési normatívák szerint számított összeggel csökkenthető.
A duális képzés erősítésével, a színvonalas, összehangolt gyakorlati képzés megvalósításának igényével indokolják, hogy az állam által fenntartott szakképző iskolákban visszaállítják a gyakorlati oktatásvezető munkakört. Az ő feladatuk lesz a gyakorlati képzést szervező vállalatokkal történő szorosabb kapcsolattartás is.
A törvényalkotási bizottság az országgyűlési képviselők módosító indítványainak figyelembevételével pontosította a lemorzsolódás csökkentését célzó új szakképzési hídprogram szabályait. E szerint a hídprogram két évfolyamos képzési idejű és záróvizsgával, valamint részszakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgával zárul. Sikeres záróvizsga esetén alapfokú iskolai végzettséget lehet vele szerezni.
Az eredeti javaslathoz képest módosították a programba való bekerülés szabályait. Az a tanuló jelentkezhet, aki annak a tanévnek a végéig, amelyben betölti a tizenötödik életévét, és legfeljebb hat általános iskolai évfolyamot végzett el sikeresen. Az eredeti javaslatban még a tizennégy év volt a korhatár. A programban részt vehet az is, aki már nem tanköteles és a képzésbe való belépés időpontjáig legfeljebb a huszonharmadik életévét töltötte be.
A szakképzési hídprogramban résztvevő tanuló ösztöndíjat kap, az érintett tanulók egyéni képességeihez igazodó pedagógiai tevékenységrendszer megvalósításában részt vevő pedagógus pedig pótlékra jogosult kormányrendeletben meghatározottak szerint. A szakképzési hídprogramot a tanuló nem ismételheti meg.
