Az Európai Bizottság terve szerint a 2021 és 2027 közötti költségvetési időszakban Magyarország a jelenleginél 24 százalékkal kevesebb forrást kapna, ugyanakkor a következő időszak tárgyalási fordulóin ez az arány jelentősen változhat – írta meg a Magyar Idők.
Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója a lap kérdésére kiemelte: várhatóan 10-15 százalékkal csökkenhet a Magyarországnak járó kohéziós keret mértéke. Emlékeztetett: amennyiben mégis a 24 százalékos vágással kellene számolni, akkor is Magyarország lenne a felzárkózási támogatások hetedik legnagyobb haszonélvezője a tagállamok közül.
A szakértő felidézte, hogy a 2014-2020 közötti időszak tárgyalásai során – amennyiben a kormánynak nem sikerült volna előnyösebb pozíciót kiharcolnia – 30 százalékos lett volna a támogatás-elvonás, „így viszont csak 10 százalékkal kaptunk kevesebbet, mint 2007 és 2013 között” – mondta. Essősy arról is beszélt, a Brexit miatt kisebb a kassza mérete, továbbá a kiadások is nőnek. A kelet-közép-európai országok gazdasági teljesítménye ráadásul lényegesen nagyobb, mint a dél-európai tagállamoké, amelyekben rendkívül magas a munkanélküliség, kiemelten a fiatalok körében.
„Így egyfelől büszkék lehetünk magunkra, mivel elindult a kohézió, ugyanakkor ezt úgy értük el, hogy jelentősen átalakítottuk a gazdaságunkat. Ezzel szemben a mediterrán országok mostani helyzetéhez hozzájárult, hogy a válságkezelés során nem hozták meg azokat az intézkedéseket, amelyek elősegítették volna a felzárkózásukat, így végső soron Brüsszel nem jutalmazza, hanem bünteti eredményeinket, és azoknak kedvez, akik nem tették meg a szükséges lépéseket a gazdaságuk fellendítése érdekében” – fogalmazott Essősy.
Hozzátette: „Egyelőre nincsenek pontos adatok, vizsgálati eredmények azokról a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben, hogy mennyi szabálytalanságot tárt fel az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a magyarországi uniós források elköltésénél.”
Kiemelte: az eddigi beruházások egy részét a hazai költségvetés előfinanszírozta, a számlák megküldése az Európai Bizottság részére pedig a következő időszakban várható, így a vizsgálatokat is csak a következő hónapokban tudja lezárni az uniós hatóság, amikor ténylegesen látja a benyújtott dokumentumokat. Megjegyezte: a kormánynak a számlák megküldésénél kell körültekintően eljárnia, ezt követően a bizottsági tárgyalásokon választ adnia azokra az esetlegesen felmerülő kérdésekre, amelyeket a hatóságok felvethetnek a pénzköltésekkel kapcsolatos eljárásokról.
Forrás: MTI
