Az atomtöltetek száma a tavalyi év elejétől 2018 elejéig 470-nel, 14 ezer 465-re csökkent a világban, de az atomhatalmak töretlenül folytatták nukleáris arzenáljuk modernizációját – állapította meg hétfőn közzétett jelentésében a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI).
Az atomtöltetek számának csökkentése nagyjából megfelelt a nukleáris fegyverek csökkentéséről az Egyesült Államok és Oroszország között 2010-ben létrejött megállapodásnak, vagyis az úgynevezett Új START-nak.
A két legnagyobb atomhatalom együtt a világ nukleáris fegyvereinek 92 százalékát birtokolja:
becslés szerint 2018 elején az Egyesült Államoknak 6450, Oroszországnak pedig 6850 atomtöltete volt – tette hozzá az intézet.
Aggódnak
Kilenc ország birtokol beismerten atomtölteteket: a már említett kettőn kívül Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, India, Pakisztán, Izrael és Észak-Korea. Annak ellenére, hogy az atomtöltetek száma a világban összességében valamelyest csökkent, nagyon aggasztó tendenciák mutatkoznak – mondta a dpa német hírügynökségnek nyilatkozva Shannon Kile, a SIPRI egyik kutatója.
„Minden atomfegyver-birtokló ország belekezdett valamilyen hosszú távú modernizációs programba, vagy bejelentette erre vonatkozó szándékát, és belátható időn belül egyikük sem akar foglalkozni a nukleáris leszereléssel”
– jelentette ki Kile. Erre egy példát említett: az amerikai törvényhozás tavaly jóváhagyott egy modernizációs programot, amely felöleli a rakéták, a rakétatöltetek és a repülőgépek gyártását is. A kongresszusi költségvetési iroda becslése szerint az Egyesült Államok 2017 és 2026 között 400 milliárd dollárt költ erre a programra.
Nem hiteles jelentések
A SIPRI nyilvános forrásokból dolgozott, például amerikai, brit kormányzati publikációkból, amelyek viszonylag pontosak az adott ország nukleáris arzenálját illetően. „Franciaországé meglepő módon nem hiteles, és továbbra sem hiteles Oroszországé és Kínáé, noha Oroszország a 2021-ig érvényes Új START keretében megoszt információkat az Egyesült Államokkal” – mondta a kutató, hozzátéve: „A legrosszabb eset Észak-Korea, amely gyakorlatilag nem árul el semmit magáról. Szinte minden, amit tudunk róla, az külső becslés – 10-20 atomtöltete lehet -, és nem lehet tudni, hogy Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető minapi szingapúri találkozójának hatására nyitottabbá válik-e az ország.”
India és Pakisztán is növelte atomtölteteinek számát, és fejlesztette szárazföldről, tengerről és a levegőből indítható rakétáinak célba juttatási eszközeit.
Az intézet becslése szerint Nagy-Britanniának 215 atomtöltete van, Franciaországnak 300, Kínának 280, Indiának 130-140, Pakisztánnak 140-150, Izraelnek 80.
Volt egy olyan fejlemény is tavaly, amelyet Shannon Kile jónak tart: szeptemberben aláírták az atomfegyverek betiltásáról szóló szerződést, amely szerinte még messze nem megoldás, de idővel segíthet nyomást gyakorolni az atomhatalmakra, hogy semmisítsék meg atomfegyvereiket. A szerződést eddig 59 ország írta alá, és 10 már ratifikálta is. Ahhoz, hogy életbe lépjen, legalább 50 országnak kell törvénybe iktatnia.
Forrás: infostart.hu
