Forrás: MTI

Az antarktiszi jégolvadás jelentősen hozzá fog járulni a globális tengerszint-emelkedéshez az évszázad során, ám a katasztrofális következményekkel fenyegető forgatókönyvek nem tükrözik a valóságot – állítják francia és brit szakemberek, akik a világon elsőként összevetették a modellek alapján kapott eredményeket a valós idejű megfigyelésekkel.

A tanulmány szerint a legvalószínűbb szcenárió, hogy a déli sarkvidéki jégolvadás nagyjából 10 centiméterrel fogja növelni a globális tengerszintet a század végére. A korábbi kutatásokban megállapított 30 centiméteres vagy annál nagyobb mértékű vízszintemelésnek pedig mindössze húsz az egyhez az esélye – adta hírül a BBC News.

A Nature című tudományos folyóiratban közölt tanulmány eredményeit valós számításokra és műholdas megfigyelésekre alapozták. „Mintegy háromezer szimulációt végeztünk a modellünkkel” – mondta Tamsin Edwards, a brit Open University munkatársa, aki a franciaországi Université Grenoble Alpes munkatársaként dolgozó Catherine Ritzcel közösen vezette a tanulmányt.

A szakember hozzátette, hogy a korábbi kutatásokkal ellentétben kollégáival azt is megnézték, hogy az így kapott eredmények mennyire illeszkednek a valósághoz. „Fogtuk a háromezer szimulációt és összevetettük azzal, ami jelen pillanatban az Amundsen-tengerben történik, és ha azt láttuk, hogy bármi gyorsabban vagy épp lassabban zajlik, mint ahogy azt jósoltuk, akkor tudtuk, hogy annak kisebb jelentőséget kell tulajdonítanunk a jövőben” – magyarázta Edwards.

Az antarktiszi jégolvadás számlájára írható 10 centiméteres globális tengerszintet emelkedés nagyjából megegyezik az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) a század végére vonatkozó legutóbbi, 2013-as előrejelzésével. Edwards szerint azonban a félméteres vagy akár egyméteres emelkedéssel kapcsolatos forgatókönyvek „valószerűtlenek” a tanulmányuk szerint.

„Az Antarktisz kőzetágya rendkívül fontos szerepet játszik a jég viselkedésében. Vannak olyan részei, amelyek túlságosan hepehupásak, vagy nem eléggé lejtősek ahhoz, hogy lehetővé tegyenek bármilyen gyorsan végbemenő folyamatot” – magyarázta a szakember.

Mint hozzátette, ha a dolgok így folytatódnak a következő néhány évszázadban vagy egy évezreden át, akkor drámai összeomlás is jöhet, ám a következő pár száz évben nem valószínű, hogy az antarktiszi jégrengeteg ilyen gyorsan tudna olvadni.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) az északi-sarkvidéki jég olvadásának következményeit vizsgálta. Tanulmánya szerint az olvadás miatt a jegesmedve-populációk várhatóan több mint 30 százalékkal zsugorodnak nagyjából a század közepéig.

A ragadozókról készített eddigi legrészletesebb jelentés alapján jelenleg 22 ezer-31 ezer jegesmedve él az Északi-sarkon, és élőhelyük zsugorodásával párhuzamosan az állatok egyre sebezhetőbbé válnak.

„A klímaváltozás továbbra is súlyos fenyegetést jelent a jegesmedvék túlélésére” – hangsúlyozta Inger Andersen, az IUCN főigazgatója, hozzátéve, hogy a mostani tanulmány az állatok számára és a tengeri jég mennyiségére vonatkozó 2008-as adatok aktualizálására épült.