Kína felnőtt lakosságának több mint fele túlsúlyos vagy elhízott – derült ki a kínai egészségügyi bizottság kutatásának szerdán közzétett eredményeiből.
A 18 éven feletti kínaiak 34,3 százaléka küzd túlsúllyal, míg 16,4 százalékuk elhízottnak számít. A 6 és 17 év közötti korosztályban a helyzet valamivel jobb: köztük 11 százalék a túlsúlyosak és 8 százalék az elhízottak aránya, míg a 6 éven aluli gyerekek több mint tíz százaléka túlsúlyos
– olvasható a China Daily kínai pártlap internetes kiadásában.
A 2015 és 2019 között mintegy 600 millió ember körében végzett kutatás, amely a kínaiak táplálkozási körülményeit és krónikus betegségeit vizsgálta, az egészségtelen étkezési szokásoknak és a mozgásszegény életmódnak tulajdonította a súlyproblémák gyakoriságát.
A 18 éven felülieknél továbbá megfigyelték, hogy az átlagos testsúly is nőtt a legutóbbi, 2015-ös adatokhoz képest: a kínai férfiak átlagsúlya 3,4 kilogrammal 69,6 kilogrammra emelkedett, míg a nőké az öt évvel korábbi 57,3 kilogrammról 59 kilogrammra nőtt.
Változott az átlagos testmagasság is a 18 és 44 év közötti felnőttek esetében: a férfiak átlagosan 169,7 centiméteres, a nők pedig 158 centiméteres testmagasságot értek el, előbbi 1,2, utóbbi pedig 0,8 centiméterrel több az öt évvel korábbinál.
„Kínában az elhízás és a túlsúly aránya gyors ütemben növekszik és előfordulása gyakorinak számít”
– idézte a China Daily Csao Ven-huát, a kínai járványügyi központ vezető táplálkozási szakértőjét, aki szerint a teljes lakosságot érintő súlyprobléma hatalmas kihívást jelent az ország számára.
Csao elmondta: a hozzáadott cukorban és zsírban gazdag ételek fogyasztása mellett a zöldségek, gyümölcsök és szójatermékek elégtelen bevitele az oka a kínaiak testsúlyának gyarapodásáért. Mindemellett Kína lakossága az utóbbi években egyre mozgásszegényebb életmódot folytat a kényelmesebbé váló közlekedésnek, és a különféle elektronikus eszközök elterjedésének következtében. A kínai felnőttek kevesebb mint egy negyede sportol legalább hetente egy alkalommal – tette hozzá.
A kutatásról szóló jelentésben a felnőttek legfőbb táplálkozási problémájának a túlzott húsfogyasztást, míg a gyerekek esetében a túlságosan sok cukros üdítőital fogyasztását jelölték meg.
A súlyproblémák elterjedésével párhuzamosan a krónikus betegségek kialakulása is egyre gyakoribbá vált az országban. A Kínában a legfőbb halálozási okoknak számító magas vérnyomás, cukorbetegség, krónikus obstruktív légúti betegség és a rák előfordulása mind nőtt a 2015-ös adatokhoz képest.
Hszi Csin-ping kínai elnök augusztusban hirdetett harcot az élelmiszerpazarlás ellen, egy olyan törvény elfogadását sürgetve, amellyel mérsékelhető lenne az országban felhalmozott élelmiszerhulladék.
A kínai elnök szerint a közoktatás segítségével a takarékosságot kell szokássá fejleszteni a társadalomban, elterjesztve azt a gondolatot, hogy pocsékolni szégyen, mértékletesnek lenni pedig dicsőség. Egy 2015-ös hivatalos felmérés szerint Kínában, ahol hagyományosan illik a kelleténél több étellel megvendégelni másokat, a nagyvárosokban 17 és 18 millió tonna közötti élelmiszer-hulladék keletkezett egy év alatt, amely éves szinten 30-50 millió ember étkeztetésére elegendő ételt jelent.
A kínai emberről amúgy az jut az eszünkbe, hogy sovány, szikér, egészséges. Ez a kultusz alakult ki az évtizedek folyamán, de hogyan?
A világot filmdömpingben tartó kínai filmiparosok hatalmas pénzt fizettek azoknak a sovány férfiaknak és nőknek, akik hajlandóak voltak filmben szerepelni, és a sovány-egészséges kultuszt terjeszteni.
Ezeket a szereplőket aztán megtanították a harcművészet minden fortélyára, hogy a filmekben is tudják erősíteni a kínaikról kialakítandó imázst.
A háttérországban pedig egyre-másra haltak meg és halnak meg krónikus betegségekben az elhízott, túlsúlyos kínaik.
