Válaszlépéseket foganatosít a NATO, amennyiben Oroszország nem tér vissza a szárazföldi telepítésű, közepes és rövid hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szerződéshez (INF) az augusztus 2-i határidőig
– figyelmeztetett az észak-atlanti szövetség főtitkára szerdán Brüsszelben.
Jens Stoltenberg a NATO-tagállamok védelmi miniszteri találkozójának első napját követően elmondta, hogy megtárgyalták az ülésen, milyen lépésekre lesz szükség Oroszország elrettentése érdekében, ha összeomlik a Washington és Moszkva által 1987-ben aláírt megállapodás.
A hadgyakorlatok sűrítését, hagyományos fegyverek, illetve a hírszerzési, a megfigyelési, valamint a rakéta- és légvédelmi kapacitások fejlesztését említette a lehetőségek között. Leszögezte ugyanakkor, hogy a katonai szervezet nem tervezi új szárazföldi nukleáris eszközök telepítését Európában.
Diplomáciai források szerint emellett újabb, atomfegyver hordozására képes F-16-os vadászrepülőgépeket, B-52-es bombázókat, illetve hadihajókat is a kontinensre vezényelhetnek.
Az egyezmény – amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában – megtiltotta az 500-5500 kilométeres hatótávolságú szárazföldi rakéták gyártását, birtoklását és tesztelését.
„A miniszterek megegyeztek abban, hogy a NATO reagálni fog, ha Oroszország nem tér vissza a szerződéshez” – közölte sajtótájékoztatóján Stoltenberg. Hozzáfűzte, hogy ezért az orosz kormány viselné a teljes felelősséget.
Kiemelte: a nukleáris elrettentés erősítésére van szükség, de anélkül, hogy ezen „defenzív jellegű” intézkedések ne indítsanak be egy új fegyverkezési versenyt. Végezetül „felelőtlennek és veszélyesnek” nevezte Oroszország magatartását.
Mark Esper amerikai ügyvezető védelmi miniszter arról számolt be, hogy ez esetben az Egyesült Államok hosszú hatótávolságú precíziós rakéták fejlesztésébe kezd, amelyeket azonban nem nukleáris, hanem hagyományos robbanófejekkel szerelnének fel.
Német kollégája, Ursula von der Leyen pedig a szövetségesek egységét húzta alá.
Jövő héten összehívják a NATO-Oroszország Tanács ülését az ügy megvitatására.
Az Egyesült Államok már 2014 óta a szerződés megsértésével vádolja az orosz kormányt. Donald Trump amerikai elnök február elején közölte, hogy megkezdik a kivonulást a megállapodásból, felfüggesztik kötelezettségvállalásaik végrehajtását, és fél évet adnak Moszkvának az amerikai követelések teljesítésére.
Vlagyimir Putyin orosz elnök erre válaszul bejelentette, hogy országa is felfüggeszti részvételét a szerződésben, s egyúttal kutatásokat indít új rakétatípusok kifejlesztésére.
