A varsói vezetés a Krím-félsziget 2014-es annektálása után döntött úgy, hogy óriási léptékű haderőfejlesztést hajt végre.
Ha megvalósulnak a tervek, akkor a lengyeleké lesz Európa legnagyobb és legkorszerűbb hadserege.
A program a katonai infrastruktúra fejlesztésével indult, amelynek keretében közúti és vasúti logisztikai vonalakat, laktanyákat újítottak fel, valamint régi objektumok tettek újból használhatóvá.
Ezzel párhuzamosan Varsó fegyvereket is rendelt. 2019-ben már megérkezett az Egyesült Államokból húsz M142 HIMARS rakéta-sorozatvető valamint 60 darab FGM 148F Javelin páncéltörő, és még hozzá 180 rakéta. Mindkét fegyver három évvel később óriási hírnévre tett szert Ukrajnában.
Így aztán a lengyel volt a legütőképesebb hadsereg a NATO keleti szárnyán, amikor 2022. február 24-én megkezdődött az Ukrajna elleni invázió.
A lengyelek történelmükből adódóan mindig is tartottak az oroszoktól,
ezért már a háború kitörését megelőző hónapokban Varsó bődületes fegyverkezésbe kezdett. Nem vették ugyanis félvállról azokat a jeleket, amelyek arra utaltak, hogy az évek óta egyre feszültebb orosz–ukrán viszonyban drámai fordulat következhet be. Pedig számos tekintélyes nyugati elemző is elképzelhetetlennek tartotta, hogy Moszkva háborúval próbálja Kijevre kényszeríteni az akaratát.
Ahhoz, hogy a lengyel haderő korszerűsítése gyorsan és gördülékenyen menjen, a varsói parlament módosította a honvédelmi törvényt. Ezt követően létrehozták a fegyverzeti ügynökséget, amelynek szakemberei példátlan hatalmat és lehetőséget kaptak a modernizáció felgyorsítására.
Elsőként a hazai WB Group-tól vásároltak 11 komplett FlyEye felderítő drónrendszert, majd az Egyesült Államoktól rendeltek 250 darab M1A2 SEPv3 mintájú harckocsit, amely az M1 Abrams legfejlettebb változata. Ezekhez vettek tizenhét hídvető harckocsit és 26 darab M88A2 műszaki mentőjárművet. Tavaly augusztusba pedig Poznan mellett létrehoztak egy Abrams Akadémiát a leendő harckocsizók képzésére.
Mivel ezek a járművek már majdnem hetven tonna súlyúak, le kellett cserélni a régi, szovjet eredetű pontonhídrendszereket is. A lengyelek a CNIM Systémes Industries francia cég PFM (Pont Flotant Motorisé) pontonkészleteiből vásároltak be. Ezek önálló kompokként vagy egymással összekapcsolva hídként is használhatók, lánctalpasokat 90, gumikerekes járműveket pedig 100 tonnáig bírnak el.
A varsói beszerzők félszemmel mindig a hazai hadiipart is figyelik, ezért a helyben, finn licenc alapján gyártott Rosomak 8X8-as kerékképletű páncélozott harcjárművekhez is a lengyel Huta Stalowa Wola vállalattól vásároltak ütőképesebb fegyvertornyokat. A Spike LR páncéltörő rakétákkal is kiegészített fegyverzettel a Rosomakok lényegében bármelyik orosz páncélos ellen harcolhatnak. Összesen 341 ilyen járműve lesz a lengyel hadseregnek, és ezt a tornyot kapja majd az úszóképes Borsuk gyalogsági harcjármű is.
Nem hanyagolták el a lengyelek a tüzérség fejlesztését sem. Dél-Koreától korábban már megvásárolták a K9 önjáró löveg alvázának gyártási jogát, amelyre a brit AS-90M Braveheart tornyát szerelik, benne a francia Nexter cég 155 mm-es ágyújával. Ebből a Krab fantázia nevű lövegből 18 darabot már Ukrajna is kapott. Viszont valószínűleg nem lehetett elég gyors a gyártás, mert Varsó ismét Szöulhoz fordult, és vett 672 darab K9 típusú önjáró löveget.
Kitűnő fegyverről van szó, amit több szakértő is kategóriájának Rolls Royce-aként tart számon. A beszerzett mennyiség ellenben szinte értelmezhetetlenül nagy. A Magyar Honvédség például összesen 24 darab hasonló kategóriájú, PzH 2000 önjáró löveget szerez be Németországtól.
Varsóban nem feledkeztek meg a rakétatüzérségről sem. Így a már meglévő húsz M142 HIMARS mellé vettek további ötszáz darabot. El lehet képzelni, mire képes ennyi rakétavető, ha az ukránok húsz ilyennel lényegében megfordították a háború menetét…
Ám a lengyelek még ezzel sem érték be, és megrendeltek Dél-Koreától 288 darab K239 Chunmoo rakéta-sorozatvetőt, amely nagyon hasonló az amerikai HIMARS-hez. Valószínűleg mind az amerikai, mind a dél-koreai indítókhoz megkapják a majdnem háromszáz kilométeres hatótávolságú, precíziós irányítású rakétákat is. Ezek szórása ekkora távolságon nagyjából másfél méter, vagyis szó szerint halálos pontosságúak.
K9A1 dél-koreai önjáró löveg. Forrás:Twitter/Visegrád 24
Ha elcsodálkoztunk a lengyel önjáró tüzérség óriási léptékű fejlesztésén, akkor csak őszinte döbbenettel adózhatunk a harckocsibeszerzéseknek. A már korábban említett 250 amerikai Abrams tank mellé a lengyelek nem kevesebb, mint ezer darab K2 harckocsit is vásárolnak Dél-Koreától. A vételellel együtt megszerezték a K2-es gyártási jogát is, amivel jelentős technológiai transzfer jár. És ha ez még mindig nem lenne elég, ezt a mennyiséget további 116 darab, régebbi változatú amerikai M1A1 FEP Abrams tankkal fejelték meg. Emellett szó van a jelenleg hadrendben álló Leopard 2 A5 típusú harckocsik korszerűsítéséről is.
Lengyelország – ha tényleg megvalósulnak ezek a beszerzések –
több páncélossal fog rendelkezni, mint amennyi jelenleg Nagy-Britanniának, Franciaországnak és Németországnak együttvéve van.
A brit hadsereg ugyanis 227, a francia 226, a német pedig 236 tankkal rendelkezik. Ráadásul a lengyelek nemcsak mennyiségi fölényben lesznek, mivel valamennyi tankjuk abszolút világszínvonalú lesz.
K2 „Fekete párduc” dél-koreai harckocsi. Forrás:Twitter/J.J.kadonkey
Érdemes még megemlíteni a lengyel légierő és a haditengerészet fejlesztését is. 2019. május 28-án jelentették be, hogy Lengyelország 32 darab ultramodern F-35-ös vadászbombázót vásárolhat az Egyesült Államoktól. Ezek mellett természetesen megtartják és még korszerűsítik is a már meglévő 48 F-16C/D vadászbombázót. De, hogy a légierő se maradjon dél-koreai haditechnika nélkül, Varsó vett négy repülőszázadra való, vagyis 48 darab KAI T-50 Golden Eagle gyakorló/könnyű támadó-repülőgépet.
A haditengerészet fejlesztése is bámulatos tempóban zajlik. Új tengeralattjárókat, fregattokat és aknaszedő hajókat vásárolnak, továbbá bővítik a tengerészet repülőerejét is. A tervezett Miecznik osztályú fregattok a Balti-tenger talán legnagyobb harcértékű hadihajói lesznek.
A lengyel haditengerészet leendő MIECZNIK fregattjának fantázia rajza. Forrás:Twitter/Visegrád 24
Az sem elhanyagolható, hogy Lengyelország megállapodott Franciaországgal két katonai műhold megvásárlásáról, 575 millió euróért. A 2027-től lengyel fennhatóság alá kerülő mesterséges holdak érzékelői képesek harminc centiméternél nagyobb tárgyakat azonosítani a föld felszínen.
A magyar ésszel jóformán felfoghatatlan nagyságú haderő fejlesztés persze felvet néhányt kérdést is. Lesz-e a programok finanszírozásához elegendő pénz? Ha igen, akkor tudják-e majd hosszú távon is fizetni a lengyelek ennek az irdatlan mennyiségű fegyvernek az üzemeltetését. Illetve lesz-e mindenhez elegendő, képzett katonájuk, akiket még jól meg is fizetnek?
Címképünkön Mariusz Blaszczak lengyel védelmi miniszter a Dél-Koreától vásárolt K9-es önjáró lövegek első 24 darabjának átadási ünnepségén a 11. Mazúri Tüzérezred bázisterületén az észak-lengyelországi Wegorzewóban 2022. december 12-én.
Nyitókép: MTI/EPA-PAP/Tomasz Waszczuk
