forrás: Kossuth Rádió, Napközben, Hajnal-táj
Miskolc kertvárosi részein megpróbálják kilőni az elszaporodott vaddisznókat.
Budapest hegyvidéki kerületeiben rendszeres vendégek a vaddisznók, sőt szakértők szerint egyre több olyan dúvad él a városban, ami már itt is született. Ez utóbbi távolról sem magyar sajátosság, Berlin egyik fás-ligetes városrészében már ezerre becsülik a vaddisznó számát.
Miskolc peremkerületeiben is jelentős károkat okoznak az elszaporodó állatok, különösen áprilistól szeptember végéig, amikor kitúrják a kertben a növényeket, letördelik a faágakat, megeszik a gyümölcsöt, belterületen ráadásul a Vadásztársaság vadkárt sem fizet. A kóborló állatok miatt a környéken lakók már félnek kimenni az utcára.
Kossuth Rádió, Napközben
Mivel Komlóstetőn, a Vargahegyen és az Egyetemváros környékén a vadak elriasztása nem járt eredménnyel, a rendőrség belterületi vadászatra adott engedélyt, ami nagyon ritka. Pecze István vadász január 6-tól február 28-áig lesz a területen, de később ezt az időszakot meghosszabbíthatják.
Illusztráció (MTI/Kovács Attila)
Pecze István a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában elmondta: a vaddisznók négy-öt éve kezdtek el bejárni Miskolc külvárosi részeire, ahol az elhanyagolt telkek megfelelő élőhelyet jelentettek számukra, és elegendő élelmet is találtak. Ezek a vaddisznók már nem az erdőből jönnek, a lakott területeken is harminc-negyven fős állomány él. Nem félnek az embertől és a kutyáktól, nincs már meg bennük a természetes menekülési ösztön. Miskolcon a kilövésen kívül próbálkoznak még a vaddisznók befogásával, illetve mindenekelőtt az élőhelyeiket kellene megszüntetni, vagyis a gondozatlan telkeket rendbe tenni, tette hozzá a vadász.
Berta Béla, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály vezetője a Napközben című műsorban arról beszélt, hogy Miskolcot minden irányból hétvégi telkes övezetek veszik körbe, amelyeket a hatvanas, hetvenes években még szépen gondoztak a tulajdonosaik. A kilencvenes években – részben a generációváltás, részben a közbiztonság romlása és más okok miatt – azonban több ezer ilyen telek művelésével hagytak fel, s ezek jó búvó- és szaporodási helyet, táplálékforrást jelentenek a vaddisznóknak. Az önkormányzat sokszor már nem is találja ezeknek a telkeknek a tulajdonosait.
Dr. Heltai Miklós, az Országos Magyar Vadászkamara Erdészeti és Természetvédelmi Bizottságának elnöke a műsorban elmondta: Budapesten is rendszeresen találkoznak a problémával, de az elmúlt napokban Debrecenből is jelezték, hogy vaddisznók jelentek meg a városban.
Dr. Heltai Miklós hozzátette: az enyhébb telek hozzájárulnak, hogy a vaddisznók az egész év folyamán megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékot találnak, s ennek is köszönhető, hogy most már az év bármely szakában képesek szaporodni, és felnevelni a malacokat. A városiasodás más állatoké mellett a vaddisznók élőhelyeit is tönkretette, de a vaddisznók tudtak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.
Az Országos Magyar Vadászkamara Erdészeti és Természetvédelmi Bizottságának elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a belterületi vadkilövés jogi háttere elég zavaros, magánember nem ejthet el vadat, csak kerítéssel védheti a saját portáját.
