2015. 06. 02. – 16:22
forrás: Kossuth Rádió/Napközben, Vadkan a Pilisi Parkerdő Zrt. Gyarmatpusztai Erdészete egyik vadföldjén. (MTI-fotó: Kovács Attila)
A vaddisznók belterületi viselkedését feltérképező kutatást kezdeményezett a Pilisi Parkerdő Zrt. májusban, merthogy megjelenésük Budapest környékén, illetve a Dunakanyar több településén, valamint Tatabányán és Salgótarjánban is problémákat okozott. Csepregen, Vas megyében pedig rókák jelennek meg esténként az utcákon.
Csépány Péter a Pilisi Parkerdő Zrt. főmérnöke a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta, vannak olyan állatok, amelyek adaptálódnak a városi környezethez, megtalálják ott az élelemforrásokat és a búvóhelyet. Tavaly szeptemberben, a Szent István Egyetem Vadvilágmegőrzési Intézetével összefogva megjelöltek egy vaddisznót GPS-nyomkövetővel. A vizsgálattal kiderült, hogy azóta gyakorlatilag nem mozdult el a belterületről. Napi szinten néhány száz métert halad, a sűrűn benőtt, elhagyatott kertek a legbiztosabb búvóhelyei.
Gagyi István az Országos Magyar Vadászkamara Vas megyei elnöke kifejtette, a balesetek elkerülése végett ott, ahol kötöttek a látási viszonyok, erdőszélen vagy erdősávokon, hajnalban és szürkület után lassabban kell haladni. Ha közeledő vadat észlelünk, váltsunk tompított fényre, lassítsunk és hangjelzést is adjunk le. A vadveszélyt táblák is sok helyütt jelölik olyan szakaszokon, ahol fokozottan várható megjelenése. Mivel viszont nem lehet tudni, hol léphet ki a vad az úttestre, ezeken a szakaszokon mind a vadászok, mind a vezetők felelőssége fennáll.
Csépány Péter kifejtette, talán a tábláknak köszönhetően, mindenesetre a Pilisi Parkerdő területén kevesebb a probléma, de náluk is előfordulhatnak komolyabb ütközéses balesetek. Az úthálózat terjeszkedése szétszabdalta a vadak hagyományos territóriumát, és ha a napi territóriumpontok között út húzódik, ott mindenképpen át fog haladni az állat. Fontos, hogy a vezetők legyenek vele tisztában, hogy alkonytájt, hajnalban vagy éjszaka 1-2 óra táján majdnem biztosan lehet vadállatokkal találkozni az út mentén, ilyenkor nagyon óvatosan kell haladni. Ekkor még a külterületi sebességhatárokon sem szabad autózni, mert akkor védhetetlen események következhetnek be.
Gagyi István hozzátette, a vad is urbanizálódik, észreveszi, hol talál nyugodt helyet és élelmet, ahol pedig nem zavarják, odaszokik. Ha viszont riasztókat tesznek ki, értesítik a vadászokat, illetve megszüntetik a búvóhelyeket, akkor az állatok ilyen mozgása megszüntethető és elköltöznek.
Csépány Péter kifejtette, alapvetően az élőhelyi körülményeket kell megváltoztatni. Ha az elhanyagolt kerteket átláthatóvá teszik, akkor nem marad ott a vaddisznó. Az ingatlanok elhanyagoltsága, a zavartalan élet lehetősége csábítja a vadakat. A vaddisznó gyakorlatilag képes a füvön elélni, vizsgálatok feltárták, hogy az ilyen környezetben leterített példányok gyomortartalmának nagy része füvekből tevődik össze.
