A Duna mentén a Gödöllői dombság északi szöglete és a Naszály tömbje közt fekvő Vác már a honfoglalás után jelentős szerephez jutott. Az egyházszervezetet kialakító I. (Szent) István király itt hozta létre az egyik egyházmegye székhelyét. A kedvező helyen fekvő település hamar fejlődésnek indult, első székesegyházát I. Géza király építtette, aki ide is temetkezett.
A tatárjárás során a támadók megostromolták a rőzsével megerősített földhányásokkal védett várost, és az ide menekülteket megölték, a templomok kincseit elrabolták, az épületeket földig rombolták. Az újjáépítés során – okulva a szomorú tapasztalatokból – már kőfallal vették körül a várost és a katedrálist.
A püspökök igyekeztek székhelyük fényét építkezésekkel emelni, közülük is kiemelkedett Báthori Miklós, e kort messze meghaladó műveltségű férfiú. A Mátyás király személyes barátságát is bíró püspök hatalmas bővítéseket, átalakításokat végeztetett a püspöki palotán és a székesegyházon is. Túlzott költekezése miatt az uralkodó többször is figyelmeztette, majd kegyvesztetté tette, és az ügyek vitelével 1480-ban Orbán pécsi prépostot bízta meg.
A mohácsi csata után hamarosan a harcok középpontjába került a település. Hadászati fontossága megnőtt, mind a Budát elfoglaló és a dunai vízi utat ellenőrizni szándékozó törökök, mind e stratégiai területet visszafoglalni akaró Habsburg hadvezetés minden erejét igyekezett mozgósítani birtokba vételére, illetve megtartására. Emiatt – bár időközben olasz mérnökök munkája alapján korszerű védőművekkel látták el – harmincnál többször cserélt gazdát a hódoltság idején.
A szinte állandósult hadjáratok miatt a vár és város egyaránt folyamatosan pusztult, eredeti lakossága elmenekült, a reneszánsz palota, a székesegyház romba dőlt. Jelentősebb építkezésekre a hódítók erejéből sem futotta, így 1663-ban Evlija Cselebi török utazó – aki beszámol a belső és külső várból álló „szép vár”-ról, nem mulasztja el megemlíteni, hogy „fogadónak, fürdőnek nyoma sincs”.
A vár még Buda 1686-os visszafoglalása előtt közvetlenül is több ostromot szenvedett el a szemben álló felektől, melyek szinte a teljes pusztulásához vezettek.
A békésebb idők eljövetelekor már nem volt szükség többé az erődítményre, így katonai jelentősége megszűnt. A romos falakat építkezésekhez – például a területén 1721-1766 között felépített ferences templom és rendház falaihoz – használták fel, így a mai időkre viszonylagos épségben és összefüggően a Duna felőli oldalon maradtak fel építészeti emlékek a hajdani várról.Vác vára a négyszögletes alaprajzú belsõ várból és a hozzá északról csatlakozó, a Duna vonalát követõ szabálytalan külsõ várból állott.
A belsõ vagy Püspökvárat falszoros, majd vizesárok vette körül. A falszoros külsõ falát kis alapterületû, kerek külsõtornyokkal erõsítették meg. Északi oldalán volt a vár négyzetes kaputornya, melyet barbakán védett. A belsõ várban épült a Székesegyház, Báthori Miklós reneszánsz kápolnája, a Püspöki Palota és néhány más épület.
Az északról csatlakozó városfal a Dunával párhuzamosan futott, majd derékszögben északra fordult, és keletrõl félkörívben vette körül a várost.
A honfoglalás után fejedelmi birtok központja, ahol az egyik vezér szálláshelye lehetett. I. István király az általa alapított tíz püspökség egyikének székhelyét ide helyezte. Kevéssel a város elsõ említése elõtt, 1074-ben Vácnál ütközött meg I. Géza király Salamonnal.
A székesegyházat építõ I. Géza királyt ebben a templomban temették el 1077-ben. Imre király 1193-ban Vác városában tart zsinatot, melynek káptalani iskoláját már 1225-ben említették.
Az 1241. évi tatárdúlás nem kerülte el Vác városát sem, a lakosság az egyházban és az egyház palotáiban keres menedéket.
Ez az erõdítmény, amely a tatárok bejövetele elõtt épült, valószínû csak földbõl és rõzsébõl készült.
A tatárjárást követõen IV. Béla király már kõfallal vétette körül az újjáépült várost és az egyházi épületeket is magába foglaló területet. Késõbb Károly Róbert, Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás erõsítette meg Vác várát és városát.
A mohácsi csatavesztés után a török elsõ rohamait Borodarics István püspök vezetésével verte vissza a vár õrsége. Ferdinánd vezére, Fels Lénárd 1540-ben foglalta el a várat, azonban 1541-ben Török Bálint visszaszerezte, de még ebben az évben Roggendorf Vilmos tábornok ismét Ferdinánd részére szállta meg.
A török 1542-ben és 1543-ban rövid idõre birtokába vette, de a magyarok visszafoglalták. Muhammed pasa és vezére Hasszán 1544-ben újra elfoglalták Vác várát, és 1595-ben birtokukban tartották. Ekkor Szinán fia Muhammed pasa Poálffy Miklós esztergomi és visegrádi gyõzedelmeinek hírére a várat felgyújtotta, és a katonáival együtt Buda várába menekült. Pálffy ezt látva, a várat azonnal megszállta, a tüzet eloltatta, és Orosz Ádám parancsnoksága alatt õrséget hagyott hátra. Alighogy Pálffy elvonul, a török azonnal ostrom alá vette a várat, és elfoglalta. Egy év múlva, 1596-ban a nógrádi magyar sereg Bary Mihály vezetésével Vác várát megrohanta, a török õrség nagy részét lekaszabolta, több épületet felgyújtott, és gazdag zsákmánnyal visszavonult. Még ez év júliusában Schwarzenberg Adolf császári vezér Pálffy Miklóssal Hatvan elfoglalására indult, útközben kardcsapás nélkül szállta meg Vác várát, miután a török õrség közeledtükre azt felgyújtotta és elmenekült. A várat Pálffy megerõsítette és Dobozy Gergelyt nevezte ki parancsnokául. Más források szerint a vár elfoglalása augusztusban történt, és annak felépítését Komáromi István várparancsnokra bízták. Még ebben az évben Muhammed pasa foglalta el, de néhány hónap múlva ismét Pálffy birtokába került. A török 1598-ban eredménytelenül ostromolta Vác erõdítményeit, de 1599-ben Ibrahim nagyvezér sikeresen támadta és szállta meg. 1603-ban Russwurm Herman császári seregekkel szerezte vissza, de a kinevezett parancsnok Verebély István 1604-ben Bocskai vezéreinek, Rédey Ferencnek és Némethy Gergelynek a várat átadta.
Bethlen Gábor csapatai 1619-ben foglalták el a várat, de 1620-ban Karakas pasa 3 napi ostrom után birtokába vette.
Wallenstein Albert herceg vette vissza, de rövidesen ismét a törökké lett, a székesegyházat lerombolták, köveit a várfalak javítására és a vár megerõsítésére használták fel. I. Lipót király 1684-ben Buda várának visszafoglalását tûzte ki célul, és a hadsereg fõvezérévé Lotharingiai Károly herceget nevezte ki, aki mintegy 35 000 emberrel Visegrád várát szállta meg elõbb, majd a Dunán átkelve Vácról északra a Musztafa aleppói és Kara Musztafa budai pasák vezetése alatt álló kb.
18. 000 fõnyi seregére súlyos csapást mérve Vác várát is elfoglalta, a vár kapitányává Bottyán Jánost, a késõbbi kuruc generálist nevezte ki.
Miután Buda elfoglalása ekkor nem sikerült, a visszavonuláskor a váci várat vegyes nemzetiségû õrséggel látták el.
Musztafa pasa azonban még ugyanabban az évben rövid ostrom után elfoglalta, s csak 1686-ban sikerült véglegesen felszabadítani a török megszállás alól.
Vác várának hadi jelentõssége ezután megszûnt, romba dõlt falait különbözõ építkezésekhez használták fel.

GPS koordináták: 47.7722 / 19.1313

Cím: VácGéza király tér, Budapesti főú
Tel: (+36)27 315-537
E-mail: [email protected]
Web: www.vac.hu