A V Sagittae nevű csillagrendszer — amely a Nyíl csillagképben, mintegy tízezer fényévre található — a mai csillagászati ismeretek szerint a Tejútrendszer egyik legkülönösebb, kataklizmikus változócsillag-rendszere – írja a Lievescience
Ez a különleges objektum két égitestből áll, amelyek rendkívül szoros pályán keringenek egymás körül, és folyamatosan közelebb húzódnak egymáshoz, miközben anyag átáramlása zajlik a rendszer tagjai között – írja az University of Southampton.
Az egyik komponens egy fehér törpe, vagyis egy kihunyt csillag magja, amely sokkal nagyobb társáról szívja el az anyagot, mint ahogy azt a legtöbb ilyen kettőscsillag-rendszer esetén megszokhattuk. Ez a folyamat rendkívül intenzív, és ez magyarázza, hogy a V Sagittae fényessége az elmúlt évtizedekben drámaian nőtt, miközben a rendszert folyamatosan figyelik a csillagászok.
A csillagászati modellek és megfigyelések szerint a két csillag végül össze fog olvadni, és ez a folyamat egy látványos csillagrobbanáshoz, úgynevezett szupernóvához vezet majd. Előrejelzések szerint ez az esemény valamikor a 21. század második felében, nagyjából 2067 és 2083 körül következhet be, bár a pontos időpont még bizonytalan, mivel az efféle asztrofizikai folyamatokat nehéz pontosan modellezni.
Ha a becslések helytállóak, akkor az összeolvadásból keletkező robbanás annyira fényes lesz, hogy akár szabad szemmel is látható lehet az égen, még a nappali égbolt egyes pillanataiban is, mivel a V Sagittae várható fényessége meghaladhatja egyes fényes csillagokét vagy akár a bolygókét is.
A V Sagittae tanulmányozása ezért nemcsak a csillagfejlődés megértéséhez járul hozzá, hanem ahhoz is, hogy jobban átlássuk, miként viselkednek a rendkívül aktív kettőscsillag-rendszerek, és milyen kozmikus fényjelenségekre számíthatunk a jövő évtizedekben.
