Az utóbbi napok nemzetközi hírei újabb geopolitikai hullámokat vetettek: az Egyesült Államok részéről ismét napirendre került Grönland megszerzése – ezúttal nemcsak gazdasági, hanem biztonsági célokkal is. A Fehér Ház megerősítette, hogy Washington aktívan tárgyal Grönland megszerzéséről, beleértve annak lehetőségét is, hogy katonai eszközöket is bevethetnek, ha más módon nem megy. Ezt elsősorban a stratégiai fontosságú sarkvidéki helyzetre és a globális hatalmi egyensúlyra hivatkozva indokolják – írja a Reuters.
Grönland ma Dániához tartozó autonóm terület, tagja a NATO-nak, és területileg részét képezi a Dán Királyságnak. A BBC hírforrások szerint Trump kéréseivel együtt a kérdés időnként diplomáciai feszültséget okoz, mivel sok európai partner aggódik amiatt, hogy az amerikai érdekeltség erővel vagy más módon próbálja átvállalni a sziget irányítását. Dánia és szövetségesei határozottan kijelentették, hogy Grönland nem eladó, és semmiféle külső hatalomnak nincs joga katonai erővel megszerezni azt – írja aTelex.
Mit mondanak a dán vezetők?
A dán miniszterelnök világossá tette, hogy ha bármelyik NATO-szövetséges – így akár az Egyesült Államok – megtámadná Grönlandot, az a NATO végét jelentené, mivel ez sértené a kollektív védelem alapját és az egymás iránti bizalmat. Dániában és Grönlandon egyaránt hangsúlyozták: az autonóm terület szuverenitása és a lakosság döntési joga nem kérdőjelezhető meg külső nyomással – írja a 24.hu.
A vita kapcsán többen is arra hívták fel a figyelmet, hogy a fegyveres akció felvetése elsősorban retorikai fegyverként jelenik meg Washington részéről, de az európai vezetők egyértelmű elutasítást fogalmaztak meg. Franciaország, Németország és más EU-tagok is támogatják Dánia álláspontját, miszerint Grönland jövőjéről kizárólag Grönland és Dánia jogosult dönteni – írja aTelex.
Hirmagazin.eu: Mi a helyzet jogilag?
Fontos hangsúlyozni, hogy Grönland ma nem független állam, hanem Dániához tartozó autonóm terület, és semmilyen nemzetközi jogi mechanizmus nem ad jogot egy másik országnak arra, hogy azt katonai úton vagy erővel megszerezze. A NATO kollektív védelmi garanciái éppen azt biztosítják, hogy a tagok területét – így Grönlandét is – más tagállamok támadása esetén együtt kell védeniük.
Összefoglalva: Az USA részéről valóban folynak tárgyalások Grönland megszerzéséről, és a katonai opció sem kizárt egyes beszámolók szerint. Dánia és európai partnerei határozottan elutasítják bármilyen katonai akció vagy területi jogcím felvetését Grönland ellen. A vita komolyabb geopolitikai és biztonságpolitikai kérdéseket vet fel, különösen a NATO képességeiről és egységéről.
Tehát nézzük meg pontosan, mi a helyzet!
Mi szerepel hiteles forrásokban?
- Trump újra felvetette, hogy az USA érdeklődik Grönland iránt és stratégiai fontosságú területnek tartja, nem zárva ki katonai eszközök mérlegelését sem – írja a Le Monde.fr.
- A Fehér Ház közleménye szerint a katonai opció „mindig az asztalon van”, bár nem azt mondta, hogy azonnal inváziót indítana – írja a Le Monde.fr.
- Dánia határozottan kijelentette, hogy Grönland nem eladó és a dán–grönlandi szuverenitást tiszteletben kell tartani – írja a Reuters.
- Dánia vezetője figyelmeztetett, hogy bármilyen amerikai katonai támadás egy NATO-szövetséges ellen a szervezet végét jelentené – nem úgy, hogy most kilépnének a NATO-ból, hanem hogy ilyen agresszió aláásná a NATO alapját – írja aThe Guardian.
- A grönlandi miniszterelnök is keményen visszautasította a „annexiós” retorikát, és hangsúlyozta Grönland szuverenitását – írja a TIME.
Miért fontos Grönland az USA-nak?
Grönland a világ egyik leggazdagabb, még feltáratlan ásványkincs-lelőhelye, amely a globális felmelegedés és a jégtakaró visszahúzódása miatt egyre hozzáférhetőbbé válik a bányászat számára.
Főbb ásványi kincsek
A sziget területén a kritikus fontosságú nyersanyagok széles skálája megtalálható:
- Ritkaföldfémek: Grönland rendelkezik a világ egyik legnagyobb készletével (pl. neodímium, diszprózium, terbium), amelyek elengedhetetlenek az elektromos autókhoz és a szél turbinákhoz. A Tanbreez projekt keretében 2026 elején megkezdődött egy feldolgozó üzem építése Dél-Grönlandon.
- Nemesfémek és alapfémek: Jelentős készletek vannak aranyból (pl. a Nalunaq bánya újranyitása folyamatban van), rézből, nikkelből, cinkből és vasércből.
- Ipari ásványok: Fontos lelőhelyei vannak grafitból, titánból, molibdénből és magnéziumból. Az Európai Unió 2025 végén döntött a Malmbjerget molibdén-projekt közvetlen finanszírozásáról.
- Energiahordozók: A part menti vizek alatt hatalmas olaj- és földgázkészleteket feltételeznek, bár a grönlandi kormány 2021-ben leállította az új kutatási engedélyek kiadását környezetvédelmi okokból.
- Drágakövek: Grönlandon találhatók gyémánt, rubin és különleges helyi ásványok, mint például a rózsaszín tugtupit.
Szabályozás és korlátozások
- Uránbányászat: 2021 óta törvény tiltja az urán kitermelését és minden olyan bányászati tevékenységet, ahol az urán melléktermékként jelenik meg bizonyos koncentráció felett.
- Környezeti kihívások: A bányászat költséges és technikailag nehéz a zord sarkvidéki éghajlat, az infrastruktúra hiánya és a rövid, mindössze 6 hónapos bányászati szezon miatt.
A sziget ásványkincsei 2026-ra komoly geopolitikai feszültség forrásává váltak az USA, Kína és az Európai Unió között, mivel minden nagyhatalom igyekszik biztosítani a zöld átálláshoz szükséges nyersanyagforrásait.
