Ursula von der Leyen lesz az Európai Bizottság új elnöke

Cikkünk frissült.

Nem túlzás azt állítani, hogy a V4-ek vezetésével buktathatták meg Webert és Timmermanst a maratoni hosszúságú uniós csúcson. A három napos tanácskozás ugyanis még úgy kezdődött, hogy

Timmermans mögött állt a tagállamok többsége

Elemzők szerint az elmúlt napok azt bizonyítják, hogy Közép-Európa erős, a V4-ek véleménye pedig megkerülhetetlen az unióban – hangzott el az M1-en.

Délelőtt 11 óra helyett csak késő délután kezdődött el az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozója Brüsszelben. Folyamatosan zajlottak ugyanis a tárgyalások szűk körben, mielőtt egy asztalhoz ültek az Európai Tanács tagjai. A V4-ek és köztük Orbán Viktor miniszterelnök is órákon át egyeztettek az uniós és tagállami vezetőkkel.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök érkezésekor nehéz tárgyalást jósolt. Kiemelte: azt akarják, hogy a jelölteket a földrajzi egyensúly figyelembe vétele alapján válasszák meg, de az is fontos, hogy „nyílt szellemű és nyílt szívű politikusok legyenek, hogy Európa változhasson”.

Angela Merkel német kancellár pedig annyit mondott:

mindenkinek kompromisszumra kell törekednie,

így már kedden megoldás születhet az uniós vezető posztokról.

Délután aztán brüsszeli diplomáciai források megerősítették, hogy a visegrádi országok Ursula von der Leyen német védelmi miniszter jelölését támogatják az Európai Bizottság következő elnöki tisztségére.

Később pedig az is kiderült, hogy Németország és Franciaország is konszenzusra jutott arról, hogy támogatják a német politikus jelölését. Sőt, információk szerint Olaszország és két meg nem nevezett balti ország is megszavazná Ursula von der Leyent.

Orbán Viktor az M1-nek azt nyilatkozta: a jövőben is lesznek harcok, de a közép-európaiak kiállnak egymásért.

A V4-ek megakadályozták Timmermans és Weber hivatalba lépését

A V4-ek megakadályozták Frans Timmermans és Manfred Weber hivatalba lépését – mondta a Médianéző Központ igazgatója az M1-nek. Boros Bánk Levente úgy fogalmazott: történelmi jelentőségű, hogy az utóbbi években

a V4-ek alakítóivá váltak az Európai Uniónak,

és a visegrádi országok képesek voltak egy olyan jelöltet megnevezni, akit a nagy uniós államok is el tudtak fogadni.

A V4 határozott fellépése Weber után megbuktatta Timmermanst is – ezzel a címmel számolt be az eseményekről az Origo. A portál úgy fogalmazott: térségünk országai a sikeres érdekérvényesítés révén egy olyan csomagot tettek az unió asztalára, ami egyre több állam számára elfogadható.

Orbán Viktor és Kelet-Európa győzelmét jelentené Ursula von der Leyen jelölése az elnöki posztra. Ezt Martin Schulz, az Európai Parlament volt elnöke, a német szociáldemokrata párt korábbi vezetője mondta felháborodva egy interjúban, nem sokkal a döntés előtt. Schulz

valósággal kifakadt a javaslat ellen,

és ahogy fogalmazott, „Orbán Viktor győzelme” ellen. Schulz akkor megismételte, hogy Timmermans kinevezése lenne a garancia a jogállamiságra.

Megalakult az új Európai Parlament

Délelőtt megalakult az új Európai Parlament azzal a 751 képviselővel, akik a május végi EP-választáson mandátumot szereztek, köztük a 21 magyar képviselővel. Az uniós tisztújítás szempontjából az igazán izgalmas téma szerdán kerül szóba, hiszen megválasztják az Európai Parlament új elnökét – közölte az M1 Híradója.

Több mint négyezren tüntettek kedden reggel katalán zászlókkal az Európai Parlament strasbourgi épülete előtt. A spanyol választási bizottság ugyanis

nem tette lehetővé,

hogy az uniós törvényhozás alakuló ülésén elfoglalja székét három katalán politikus.

Köztük Carles Puigdemont korábbi katalán elnök, aki a 2017-es függetlenségi népszavazás után indult eljárás elől száműzetésbe vonult. A spanyol hatóságok azonban csak Madridban hajlandóak átadni neki a megválasztásáról szóló igazolást.

Incidens történt az ülésteremben

A parlament alakuló ülésén eközben békésebb hangulat uralkodott, ám nem sokáig, az ülést levezető Antonio Tajani már a köszöntőjét sem tudta elmondani zavartalanul.

Pillanatokkal később újabb incidens történt az ülésteremben. Tajani felszólította a képviselőket, hogy álljanak fel az Európai Unió himnuszának, az Örömódának a meghallgatásához. A brit Brexit-párt képviselői

ülve maradtak,

és amikor a levezető elnök tiszteletlennek nevezte őket, felálltak ugyan, de hátat fordítottak. Eközben a brit liberálisok a Brexit leállításáért demonstráltak.

Megváltoztak az erőviszonyok

Ezek a közjátékok is előrevetítik, hogy az Európai Parlament igencsak mozgalmas időszaknak néz elébe. A májusi választásokon ugyanis jelentősen megváltoztak a korábbi erőviszonyok. Bár most is a néppárt és a szocialisták alkotják a legnagyobb frakciókat, ketten együtt sincsenek többségben, az unió történetében először.

Megerősödtek viszont a bevándorlást elutasító pártok,

csakúgy, mint a liberálisok és a zöldek is. A helyzetet majd tovább bonyolítja, ha a 751 fős törvényhozásból kiválnak a brit képviselők az Egyesült Királyság távozása után.

Már az első nap is egy lehetséges konfliktusról szólt. Az Európai Parlament ugyanis egyértelművé tette, hogy megkezdi a házelnök megválasztásának folyamatát, akkor is, ha az állam- és kormányfők nem tudnak megegyezni az uniós vezetők személyéről. Kedd este 10-ig lehet leadni a jelöltek nevét, róluk pedig már szerdán reggel szavaznak első körben.

A parlament önálló elnökválasztása mindenesetre még tovább bonyolíthatja az Európai Tanácsban zajló alkudozást a legfontosabb uniós tisztségekről. Szakértők szerint elképzelhető, hogy éppen ez a cél, a parlament kész helyzetet akar teremteni, hogy kompromisszumra kényszerítse a tagállamok vezetőit – hangzott el az M1-en.

Weber visszalépett az Európai Néppárt csúcsjelöltségétől 

Manfred Weber bejelentette visszalépését az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltségétől a pártcsalád kedd esti strasbourgi frakcióülésén – közölte a bajor politikus szóvivője.

„Folytatom a harcot egy demokratikus Európáért. Megtiszteltetés volt ez a munka az EPP és Európa érdekében” – mondta Weber a szóvivője, Christian Hügel twitteres tájékoztatása szerint.

„Itt kezdődött az utam tavaly szeptemberben listavezetőként, és most itt is ér véget” – fogalmazott.

Merkel tartózkodott a szavazáson, de üdvözli a megállapodást 

Üdvözölte az európai uniós vezetők brüsszeli csúcstalálkozóján született megállapodást és Ursula von der Leyen jelölését kedd este a német kancellár, hozzátéve, hogy ennek ellenére belpolitikai okok miatt tartózkodnia kellett a szavazáson.

Sajtótájékoztatóján Angela Merkel arról számolt be, hogy a berlini kormányszövetség egyik tagja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) nem támogatta az egyezséget, és a koalíciós megállapodás értelmében így a huszonnyolc tagállam vezetői közül egyedüliként tartózkodnia kellett az ülésen.

Macron: A megállapodás pozitív fejlemény Európára nézve 

Pozitív fejlemény az európai uniós állam- és kormányfők brüsszeli csúcsértekezletén született konszenzusos megállapodás a tisztújításról – jelentette ki a francia elnök az ülés után. Emmanuel Macron sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a tető alá hozott kompromisszum egy “mély francia-német egyezség gyümölcse”, a cél annak biztosítása, hogy Európa ne legyen megosztott.

Emellett méltatta a jelölteket, köztük az Európai Bizottság elnöki tisztségére megnevezett Ursula von der Leyent és Christine Lagarde-ot, aki az Európai Központi Bank vezetője lesz a tervek szerint.