A decemberi és februári EU-csúcsokról, illetve a magyar jogállamisági kérdésekről tartottak vitát az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén szerdán – szemlézte ezt a hírt az index.hu
Az EP-képviselők azért kritizálták az Ursula von der Leyen vezette intézményt, amiért decemberben 10,2 milliárd euró uniós forrást tett elérhetővé a magyar kormány számára – szerintük ezzel engedve Orbán Viktor magyar miniszterelnök zsarolásának.
Január 17-én, szerda reggel rendeztek vitát az Európai Parlament plenáris ülésén a decemberben megrendezett EU-csúcsról, illetve mivel a 2021–2027 közötti többéves költségvetés (MFF) felülvizsgálata Orbán Viktor magyar miniszterelnök vétója miatt nem sikerült, ezért február 1-jén ismét összeül a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács.
Az ezúttal a franciaországi Strasbourgban megrendezett plenárison a vitában érintették a Magyarországnak járó felfüggesztett uniós támogatások ügyét is,
TÖBB EP-KÉPVISELŐ IS KRITIZÁLTA URSULA VON DER LEYENT, AMIÉRT A DECEMBERI EU-CSÚCS ELŐTT AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG 10,2 MILLIÁRDNYI EURÓT SZABADÍTOTT FEL MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA.
A kritikus EP-képviselők szerint ugyanis ezzel az Európai Bizottság engedett Orbán Viktor zsarolásának, aki a csúcs előtt jelezte, hogy nem támogatja a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával – végül a vétótól úgy állt el, hogy a döntés során kivonult a teremből, így nem volt senki, aki ellenezte volna az egyhangú döntést.
Emiatt a héten az EP több ízben is lépéseket tett a felfüggesztett források további feloldása ellen: a közvetlenül választott uniós törvényhozó intézmény azt szeretné elérni, hogy az Európai Bizottság vizsgálja felül decemberi, az úgynevezett horizontális feljogosító feltételekkel kapcsolatos döntését, ami megnyitotta a kohéziós alapokból járó támogatások egy részét – ezzel kapcsolatosan egyébként az EP azt is belebegtette, hogy az Európai Bíróságon beperli a bizottságot, hogy valóban jogosan oldották fel a források egy részét –, másrészt pedig azt is felvetették, hogy
AZ EP BIZALMATLANSÁGI INDÍTVÁNYT NYÚJTHATNA BE AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ELLEN, AMENNYIBEN A FEBRUÁRI CSÚCS ELŐTT ÚJABB FORRÁSOKAT TENNE ELÉRHETŐVÉ A MAGYAR KORMÁNY SZÁMÁRA.
Így a vitát leginkább a magyar jogállamisági helyzet dominálta. A legtöbb EP-képviselő ugyanis azt vetette a vitán szintén felszólaló – majd az olaszországi hivatalos látogatása miatt azt gyorsan otthagyó – Von der Leyen szemére, hogy szerintük a magyar kormány nem teljesítette azon feltételeket, amelyek elérhetővé tették a források lehívhatóságát, és csak a magyar kormányfő zsarolása miatt engedélyezték a források feloldását.
Ezen álláspont másik oldalán eközben az euroszkeptikus pártok határkörtúllépést kiáltottak, mivel szerintük az EP és a bizottság nem veszi figyelembe a magyar választók demokratikus döntését.
Ursula von der Leyen: Magyarország teljesítette a feltételeket
Felszólalásában az Európai Bizottság elnöke először arról beszélt, hogy a jelenlegi kritikus időszakban fontos, hogy az Európai Unió egységes maradjon, míg a magyar ügy kapcsán amellett érvelt, hogy a források felszabadítása helyes lépés volt az általa vezetett bizottságtól.
„Magyarország elfogadta az igazságügyi reformot, ami megerősítette az igazságügyi rendszert. Ezt mi kértük, Magyarország pedig teljesítette” – fogalmazott Von der Leyen, aki kiemelte, hogy
A FELSZABADÍTOTT FORRÁSOK MELLETT 20 MILLIÁRD EURÓ TOVÁBBRA IS FEL VAN FÜGGESZTVE KÜLÖNBÖZŐ JOGÁLLAMISÁGI AGGÁLYOK MIATT, ÉS EZ ÍGY IS MARAD, AMÍG A MAGYAR KORMÁNY NEM TELJESÍTI AZ EZEK FELOLDÁSÁHOZ TARTOZÓ FELTÉTELEKET.
Az EB-elnök felszólalása után a képviselőcsoportok vezérszónokai léptek a pódiumra. Először a német Manfred Weber, a jobbközép-konzervatív Európai Néppárt (EPP) képviselőcsoport elnöke szólalt fel, aki a magyar ügy kapcsán arról beszélt, a jogállamisági mechanizmus elfogadása az EP egyik óriási sikere volt, emellett örömmel fogadta a soros elnökséget ellátó Belgiumnak azon döntését, hogy a kifizetett pénzekkel kapcsolatos döntést felülvizsgálják. Ezenkívül arra kérte az Európai Tanácsot, hogy folytassák a magyar kormánnyal szemben elindított, hetes cikkely elleni eljárást, ami lényegében már évek óta megrekedt.
Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP) frakcióvezetője felszólal a jogállamiság magyarországi helyzetéről és a befagyasztott uniós pénzeszközökről tartott vitában az uniós parlament strasbourgi plenáris ülésén 2024. január 17-én
Fotó: Ronald Wittek / MTI / EPA
Az EPP vezetőjét a szociáldemokrata Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) képviselőcsoportnak az alelnöke, a portugál Pedro Marques követte. Marques felszólalását rögtön azzal kezdte, hogy kijelentette:
Bárki is vezeti majd az Európai Tanács februári ülését, erősnek kell lennie, hogy legyőzze Orbán zsarolását, és felszabaduljanak az Ukrajnának szánt pénzek
– fogalmazott Marques, aki szerint ha továbbra is engedni fognak a magyar miniszterelnök vétóinak, akkor azzal más európai bully-k is élhetnek ezzel az eszközzel a jövőben.
Az előző gondolatra csatlakozott rá a liberális Renew Europe felszólalója, a belga Guy Verhofstadt is, aki szintén kritizálta az Európai Bizottságot, amiért szerinte a bizottság decemberben engedett Orbán zsarolásának, amit szerinte most meg kell állítani – arra szólította fel az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot, hogy a hétéves költségvetésből (MFF) Ukrajnának szánt 50 milliárd eurónyi támogatásnál utasítsák el azt a magyar tervet, miszerint arról évente szavaznának majd, ami szerinte lényegében egy újabb vétóval való fenyegetés.
Emellett a magyar kormánnyal kritikus politikus aláhúzta, amennyiben a bizottság és az Európai Tanács megismétli a decemberi eseményeket, és enged a vétónak, akkor „azzal nagy problémákba szaladhat bele” az Ursula von der Leyen vezette uniós intézmény – utalva az EP által belebegtetett bizalmatlansági indítványra.
TOVÁBBÁ ARRA KÉRTE A TANÁCSOT, HOGY FOLYTASSA A HETES CIKKELY SZERINTI ELJÁRÁST, ÉS FÜGGESSZÉK FEL MAGYARORSZÁG SZAVAZATI JOGÁT AZ EURÓPAI TANÁCSBAN,
egyben arra kérte a bizottságot, legyen kemény a magyar kormánnyal szemben. Mint fogalmazott, ez a csata nem a magyar kormányról szól, hanem az európai demokráciáról, amit szerinte az Európai Uniónak kell megnyernie. (A hetes cikkely szerinti eljárásról és annak elakadásáról bővebben ebben a cikkünkben írtunk legutóbb.)
Az ökobaloldali Zöldek német társelnöke, Terry Reinteke is hasonló érveket hozott fel. Szerinte az EU nem engedheti meg, hogy egy ember akadályozza a közös uniós döntéshozatalt. Szerinte kívülről úgy láthatják, az EU széttagolt egy ember vétója miatt, amit az Európai Bizottság és az Európai Tanács tétlenül néz.
EZUTÁN ORBÁN VIKTORT „PUTYIN LEGJOBB KISZOLGÁLÓJÁNAK” NEVEZTE A ZÖLDPOLITIKUS.
A vitába más érveket először az EPP-től jobbra álló Európai Reformerek és Konzervatívok (ERC) felszólalója, az olasz Nicola Procaccini hozott, aki szerint ugyan határozott álláspontra van szükség az Európai Uniótól magyar ügyekben, azonban szerinte a magyar álláspontot is érdemes lenne meghallgatni. Emellett a brexitet felelevenítve úgy látja, a magyar kormány elleni „állandó támadások” az EU ellen fordíthatják az országot. Zárásként hozzátette, az Erasmus-ösztöndíjak hozzáférését is meg kéne adni a magyar egyetemistáknak.
A vita témáját szinte teljesen negligálva a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia (ID) vezérszónoka, a szintén olasz Marco Zanni leginkább arról értekezett, hogy az idei EP-választásokat milyen jó helyzetben várják a pártcsalád tagjai – sőt szerinte az ID tagjai máris nyertek, hiszen elérték, hogy az uniós döntéshozatal a migrációról és a gazdasági reformokról szóljon.
Hidvéghi Balázs: Az ideológiai zsarolás nem elfogadható
A képviselőcsoportok kijelölt felszólalói után az EP-képviselők kapták meg a lehetőséget, hogy kifejtsék érveiket a vitán, először pedig az immáron függetlenek között helyet foglaló fideszes Hidvéghi Balázs szólalt fel.
Hidvéghi elmondta, hogy Európában vita zajlik arról, hogyan lehet Ukrajnát jobban segíteni – míg egyesek szerint újabb támogatások, addig a magyar kormány szerint a minél hamarabbi fegyverszünet segítene az országnak. Emiatt szerinte Ukrajnát az uniós költségvetésen kívüli alappal lehetne támogatni – Hidvéghi azt ígérte, ebbe a magyar kormány is hajlandó lenne beleadni.
Az uniós költségvetés kapcsán ezenkívül kijelentette:
Minden egyes eurócentet ki kell fizetni Magyarországnak azonnal, az ideológiai zsarolás nem elfogadható. Ha igazi jogállamisági válságot akarnak látni, akkor nézzék meg, mi történik Lengyelországban
– jelentette ki Hidvéghi, amin a képviselők egy része nevetett. A hetes cikkely kapcsán kijelentette, hogy szerinte „az egy új mélypont” az Európai Parlamentben, hogy csak azért akarják felfüggeszteni a magyar kormány szavazati jogát, mert nem ért egyet másokkal.
Hidvéghi Balázs felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén 2024. január 17-én
Fotó: Alain Rolland / © European Union 2024 – Forrás: EP
Gyöngyösi Márton: A magyarság egésze helyett Orbán oligarcháit sújtsák!
A következő magyar felszólaló Gyöngyösi Márton Jobbik-elnök volt, aki felszólalását arra húzta fel, hogy kritizálja az európai intézményeket, amiért szerinte nem hatékonyan lépnek fel az Orbán-rezsimmel szemben, és helyette egész Magyarország számára káros döntéseket hoznak – példaként az Európai Tanácsban a szavazati jog lehetséges felfüggesztését, a soros elnökség lehetséges elvonását, illetve a Magyarországnak járó uniós források felfüggesztését említette.
A függetlenek között helyet foglaló EP-képviselő szerint emellett visszás, hogy miközben az EU a demokrácia védelméért száll síkra, addig politikai kezdeményezésre szerződésekben rögzített jogokat írna felül – véleménye szerint ez végső soron Orbánt segíti, ez hizlalja rendszerét. A Jobbik elnöke ezért egy új megközelítést vetett fel:
Ha valóban tenni akarnak Orbán rendszere ellen, akkor ne Magyarországot szégyenítsék meg, és ne a magyarság egészét sújtó javaslatokkal álljanak elő, hanem olyannal, amely magának a rendszer fejét, az oligarchákat sújtja
– fogalmazott Gyöngyösi, majd példaként azt hozta fel, zárolják a magyar oligarchák külföldi bankszámláit, cégeiket pedig tiltsák ki az európai piacról. Ezt a nyelvet értené Orbán – zárta felszólalását a Jobbik elnöke.
Gyöngyösi Márton felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén 2024. január 17-én
Fotó: Alain Rolland / © European Union 2024 – Forrás: EP
Cseh Katalin: Az Európai Bizottság zöld utat adott a zsarolásnak
A következő magyar felszólaló a Momentum EP-képviselője, a liberális Renew képviselőcsoportban helyet foglaló Cseh Katalin volt, aki leginkább az Európai Bizottságot kritizálta, amiért decemberben 10,2 milliárd euró támogatást elérhetővé tett Magyarország számára.
Nem vagyok biztos abban, hogy az Európai Bizottság teljesen megérti, hogy milyen kárt okozott azzal, hogy engedett Orbán zsarolásának
– kezdte beszédét a Momentum EP-képviselője, aki úgy véli, az Európai Bizottság zöld utat adott minden európai autokratának, hogy a jövőben Orbánhoz hasonlóan vétóval próbáljanak maguknak engedményeket kiharcolni: nyugodtan leépíthetik a demokráciát, gyengíthetik belülről az EU-t, de ha belebegtetik a vétót és aztán az uniós támogatásokért cserébe elállnak tőle, akkor „fogadják el a megaláztatást, hogy kiküldik őket mosdóba vagy kávézni”.
Cseh ezenkívül visszásnak nevezte, hogy a források aznap váltak elérhetővé, hogy a magyar parlament fideszes többsége elfogadta a szuverenitási törvényt, ami szerinte nehezíti a civil szervezetek és a szabad média munkáját, illetve mindenki ellen fellépnek, aki hallatja a hangját a mostani rezsim ellen.
Ez a törvény önök szerint jutalmat érdemel? Mert önök gyakorlatilag zöld utat adtak ennek a törvénynek
– véli Cseh, aki ezután felszólalását azzal zárta, az Európai Parlament nem marad csöndben, továbbra is védeni fogják a demokratikus értékeket, emiatt a bíróságon találkozni fognak az Európai Bizottsággal.
Cseh Katalin felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén 2024. január 17-én
Fotó: Frederic Marvaux / © European Union 2024 – Forrás: EP
Hölvényi György: Magyarellenességből akarnak politikai karriert építeni
A vitán felszólalt Hölvényi György, aki a KDNP tagjaként egyedüli magyarországi tagja az Európai Néppárt képviselőcsoportjának, miután a Fidesz még 2021-ben kilépett a pártcsaládból. Hölvényi szerint elkezdődött a júniusban megrendezett EP-választások kampánya, és a baloldali pártok rögtön egy cirkusszal kezdtek, miután nem sikerült megzsarolniuk az Európai Bizottságot – véli.
A KDNP EP-képviselője ezután arról beszélt, az Európai Bizottság és a magyar kormány hosszú, nehéz tárgyalási folyamaton van túl – mint fogalmazott, „biztosokkal tárgyalni nem egy teadélután” –, ami után elérhetővé vált a Magyarországnak járó uniós források egy része, mivel az Európai Bizottság úgy vélte, egy dologban, az igazságügyi reformmal teljesítették az elvárásokat – a KDNP képviselője szerint a bizottság ezt helyesen mérte fel.
Hölvényi György felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén 2024. január 17-én
Fotó: Frederic Marvaux / European Union 2024 – Forrás: EP
Ezután a baloldali pártokat azzal vádolta meg, hogy magyarellenességgel akarnak politikai karriert csinálni, és kampánycélok miatt akarják ellehetetleníteni a bizottság és a magyar kormány közötti további munkát, amivel szerinte lényegében tízmillió ember életét nehezítik meg. A mostani vitát pedig kampányrendezvénynek nevezte –
ÍGY A FIDESZ, ILLETVE A KDNP FELSZÓLALÓI SZERINT NEM A MAGYAR KORMÁNY ZSAROL, HANEM ÉPP A MAGYAR KORMÁNYT ZSAROLJÁK.
Hölvényi felszólalása után Cseh Katalin kérdést intézett az EPP-ben helyetfoglaló képviselőtársának, hogy baloldali politikusnak tartja-e képviselőcsoportjának, a jobbközép Európai Néppártnak a vezetőjét, Manfred Webert, aki szerint szintén vannak jogállamisági problémák Magyarországon. Hölvényi válaszában a kérdést kicsit megkerülve arról beszélt, ugyan vannak vitái Weberrel, de a mostani vita nem erről szól, majd arról értekezett, hogy vannak olyan politikusok, akik saját hazájának érdekei ellen politizálnak – Hölvényi szerint a Momentum EP-képviselője is ilyen.
Erről szavaznak az EP-képviselők csütörtökön
A vita során egyébként szinte minden felszólaló leginkább a vezérszónokok érveit ismételte meg: a baloldali, liberális és a jobbközép-konzervatív Európai Néppárt képviselőcsoportjainak tagjai kritizálták az Európai Bizottságot, amiért szerintük az engedett Orbán zsarolásának és elítélték a magyar kormány vétóját és Ukrajna-politikáját, míg az euroszkeptikus képviselőcsoportok, azaz a konzervatív ERC és a szélsőjobboldali ID szerint határtúllépés és a demokratikus akarat megkérdőjelezése, amit most az EP művel.
EZENKÍVÜL PÁRTÁLLÁSTÓL FÜGGETLENÜL TÖBBEN IS KRITIZÁLTÁK VON DER LEYENT, AMIÉRT A VITA VÉGE ELŐTT ELHAGYTA AZ ÜLÉSTERMET, ILLETVE AZ EURÓPAI TANÁCS-ELNÖK CHARLES MICHELT, AKI HÁTFÁJDALOMRA PANASZKODVA ORVOSI JAVASLATRA EL SE UTAZOTT STRASSBOURGBA.
A vita végével szinte egyidőben került fel az Európai Parlament oldalára az a határozati javaslat, amiről lényegében a vita szólt. A javaslatot öt képviselőcsoport, a jobbközép Európai Néppárt, a szociáldemokrata S&D, a liberális Renew, az ökobaloldali Zöldek, illetve az euroszkeptikus szélsőbaloldali és baloldali pártokat összefogó Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) nyújtotta be – a Renew részéről Cseh Katalin volt a benyújtó.
A határozatban többek között kijelentik:
- aggódnak a magyar jogállamisági helyzet további romlásától;
- arra szólítják fel az Európai Unió Tanácsát (röviden: Tanács), hogy kezdjék meg a hetes cikkely második pontja szerinti eljárást;
- elítélik Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, amiért megvétózta a 2021–2027 közötti többéves költségvetés (MFF) felülvizsgálatát, köztük benne az Ukrajnának szánt támogatásokat;
- helyeslik az Európai Bizottság azon döntését, hogy az uniós források továbbra is felfüggesztve maradnak, amiért a jogállamiság aggályok 2022 decembere óta változtatlanok Magyarországon;
- kritizálják a bizottságot, amiért a magyar igazságügyi reform után bizonyos forrásokat elérhetővé tettek Magyarország számára – erről írásbeli választ várnak, miért döntöttek így;
- felszólítják a bizottságot, hogy a helyreállítási alap (RRF) Magyarországnak járó kifizetéseit ne engedélyezzék addig, amíg a magyar kormány nem teljesíti az ahhoz szükséges szupermérföldköveket;
- felszólítják a magyar kormányt, hogy minden egyénnek, civil szervezetnek, cégnek, helyi és regionális hatóság számára egyenlően legyenek elérhetőek az uniós támogatások;
- felszólítják a Tanácsot, hogy Charles Michel ET-elnök lehetséges korai lemondása esetén oldják meg azt a helyzetet, hogy ne a júliustól soros elnökséget ellátó magyar kormány vezesse az Európai Tanácsot – amennyiben ezt a veszélyt nem tudják elhárítani, akkor az EP megfelelő lépéseket tesz majd az ügyben;
- hangsúlyozzák, hogy a felfüggesztett forrásokat az Európai Bizottság egységesként kezelje, ne engedjék azok részletenkénti feloldását;
- megismétlik azt a korábbi felhívásukat az Európai Bizottságnak, hogy használjon fel minden lehetséges eszközt annak érdekében, hogy megakadályozhassák a magyar kormány uniós szerződések, értékek és elvek megszegését;
- írásban várnak választ az Európai Bizottságtól, miért oldották fel a 10,2 milliárd eurónyi kohéziós alapból származó támogatását Magyarországnak.
A javaslatról a plenáris csütörtöki ülésén, délután fognak szavazni az EP-képviselők.
(Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólal a 2023. december 14–15-i Európai Tanács következtetéseiről és a 2024. február 1-jére tervezett rendkívüli Európai Tanács előkészületeiről szóló vitán az Európai Parlamentben, Strasbourgban 2024. január 17-én. Fotó: Frederick Florin / AFP)
